Kedves András !
-Örülök, hogy válaszoltál,---sőt, hogy olyan "őszinte" voltál,- ami a reagá-
lásokat illeti.-
-Szerintem is jól látod, hogy ki-ki a maga meglátását foglalja irásba,---de
én ezt egyáltalán nem "itélkezésnek" értelmezem.- Ha csak annyi van
bennünk egy-egy témában: jó, rendben van, igaz,...... azt felesleges le-
irni, kivéve, ha még van megerősitő gondolatunk,- ami másoknak is ér-
dekes lehet.
-Szó nincs arról, hogy azért kérdezősködtem volna,--- hogy aszerint "itél-
kezzem".---- De valóban másként áll hozzá az ember, ha személyes véle-
ményre reagál,-- mintha egy harmadik, kivülálló idézetre.--- És egyáltalán
nem "pejorativ" értelemben válaszoltam,---- azt azért bevallom, szokat-
lan, hogy ilyen "nehéz" témával kezd valaki.- -- Na, jó, dicsérgetni sem
akarlak,-- és elmondom az ezzel kapcsolatos meglátásomat.-
----- Egyébként nagyon alapos és szakszerü a magyarázat és a mai világ-
ban különösen alkalmas felvilágositás,- ha a mai "tetoválás őrület" szem-
pontjából nézzük.- Kezdettől fogva bennem mindig, mindenféle tetoválás,-
"szégyenbélyeg" jelleget idéz,--- különösen a börtönbe zárt rabok megbé-
lyegzése nyomán.-- A szóhasználatban is igy van,- amikor valakire va-
lami "rossz jellemző" ráragad,- hogy "megbélyegzett".
-Ami az idézet első felét illeti, teljesen elfogadható, igaz,--- csak azon üt-
köztem meg, hogy miután megállapitja, hogy: "gonosztevők"is kaphattak
stigmát,----- közvetlenül utána idézi Gal.6,17-ből Pál ap. mondatát:"Ez-
után senki..."stb.----arról nem beszélve,- hogy az általam ismert Károli
és Uj- forditás nem használja a "kellemetlenség" kifejezést, - hanem a
"bántásomra" - "fájdalmat",--- ami azért valahogy MÁS, mint a kelle-
metlenség.---
-Ennek ragozásába nem mennék bele,-- nem a lényeg, hanem az, hogy
a két, egymásután következő mondatot olvasva,-- mintha azt sugallná,
hogy a "gonosztevők" megbélyegzése vonatkozik Pál ap. "bélyegeire" ?
-Hogy is van ez ? - én nem vagyok teológus, tehát nincs "megfelelő"
teológiai tudásom,-- hogy miről is van itt szó.-
-Pár éve ugyan olvastam egy kis könyvet (pedig a Vetés és Aratás
kiadásában jelent meg),- amely kb.30 oldalon keresztül ugy foglalkozott
Pál ap. "sebeivel", mintha azok a "Krisztus öt sebére" utalóan lettek volna
láthatóak rajta.--- Ez viszont már á t v i h e t i a témát a keleti miszti-
kában és a kereszténységben is itt-ott fellelhetően,-- emberek sebeire,
a Krisztus testén ütött sebek helyén.- Bennem teljes elutasitást keltett ez
a taglalás.
-A protestáns felfogás -az én tudomásom szerint- ezeket a "jelenségeket"
elutasitja.
-Egyébként is ennek az igehelynek magyarázata a "nehéz igehelyek" közé
tartozik,--- én nem is tartom magam illetékesnek, hogy "magyarázzam",
csak azt mondom el, amit keresztyén, protestáns hivőként el tudok fogad-
ni.
-Az utolsó mondat is elég félreérthető.--- Mit jelent a "mai értelemben
vett" stigma ? -- Te tudod ?
- Bocs, hogy ilyen hosszu lettem,- de nehéz a téma,--- és nagyon vigyáz-
tam, nehogy itélkezésnek vehető legyen. ?
Üdv.
L.