A szabadakarat egy olyan emberi tulajdonság,amely minden ember esetében más és más fokban van jelen,attól függően,hogy milyen közel került Istenhez.

Ilyen értelemben Jézusnak nem,vagy csak minimálissan volt szabad akarata,mivel az Atyához való közelsége eleve Isten akaratát
részesítette benne előnyben.

Mert a szabadakarat az embertől irányuló akarat,ami a hívő esetében folyamatossan átalakul,Istentől irányuló akarattá.

Más oldalról,pedig ott van a sors általi predesztináció,Isten akarata az egyén sorsára vonatkozóan ,ami
minden ember számára"kötelező".

Mik lehetnek a kiosztott lapok, s mit jelent a kijátszásuk? (Nyilván magam is elképzelhetek egy kártyajátékot, de itt arra vagyopk kiváncsi, hogy téged mi ragadott meg e mondásban, s hogy mennyire gondoltál bele.)

Ki nem rendelkezik ilyennel?

Kedves Tulip!

Előrebocsátom, hogy semmilyen kártyajátékot nem tudok játszani, még a magyar kártyát sem ismerem. Édesapám- hívő ember lévén tiltotta "az ördög bibliáját", s valahogy az életben másutt is elkerültek ezek a játékok.

Az idézetet így értelmeztem a kérdésfelvetésedre:

A kiosztott lapok jelentik Isten szuverenitását, azok a külső-belső tulajdonságok, amikkel egy adott korban,egy adott napon, egy adott helyen megszülettem.

Szabad akaratom van abban, hogy ezekkel az tulajdonságokkal szabályszerűen játszom-e/miután tisztázódik előttem, hogy milyen játékszabályok vannak az életben/ vagy öntörvényűen, esetleg "cinkelt"lapokkal, tudatosan hamisan játszom-e?

Mit gondolok?

Akarat:
Elhatározás, elképzelés, tervezés, jövőkép.
pl.:amikor egy gyerek megáll a cukros pult előtt, akkor ő már a jövőben látja, ahogy elveszi a cukrot és megeszi.
Amilyen erős a jövőképe, akarata olyan erővel fogja ezt cselekedni, követelni.
Az akarat önmagában nem jó és nem rossz.
Akarhatja azt, hogy orvos váljon belőle és sok embernek segítsen a betegségek leküzdésében. Erős jövőképe, akarata erre viszi.
Akarhatja azt, hogy ő uralkodjon az osztálytársai felett és mindenki neki adja a tízóraiját.

Szabad:
Változtatható, nem kötött, mozgásban lévő, korlátok nélkül létező, törvények felette álló.
pl.: szabadságra megyek, önmagam határozom meg a napjaimat, ezt óránként akár meg is változtathatom, nem kell betartani az ebédidőt
(a szabadságom alatt is léteznek törvények, amik alól nem vagyok szabad, pl. ha nem iszom 4-5 napig, akkor végem)

Most ha össze teszem a két szót, akkor az jön ki, hogy a jövő képem bármikor változtatható, mozgásban lévő és minden irányban létező.

Azt gondolom, hogy az ember jövőképe egy irányban nem mozdulhat szabadon önmagától. (minden más irányban képes az ember változni)
Ez az önmagam megtagadása.
Gondoljatok bele....
Minden akaratom arra irányul, hogy önmagam növekedjek (akár egy vallásos, hívő ember is félre értheti a célt)
Szabad vagyok-e arra nézve, hogy önmagam megtagadjam?
Akarhatom-e őszintén azt, hogy önmagamat szabadon megtagadjam, minden korlát nélkül?

Ezt csak akkor teheti meg az ember, ha egy biztosabb talajt érzékel, mint a saját élete. Egy más ÉLETET!
Ezt csak akkor teheti meg az ember valóságosan, ha egy jobb, ha egy stabilabb, ha egy jóval messzebbi célt lát maga előtt, mint a saját élete.
Akkor kezdheti el akarni ezt.
Itt kezdődik a megtérés.
Itt kezdődik a megszentelődés.
Itt kezdődik meg a Krisztus követés.

Sziasztok!

Még egy kérdés eszembe jutott....

A szabad és az akarat szó nem ellentétei egymásnak?
Minnél jobban akarok valamit, annál kevésbé vagyok szabad, van ez alól kivétel?

Sziasztok!

Még egy kérdés eszembe jutott....

A szabad és az akarat szó nem ellentétei egymásnak?
Minnél jobban akarok valamit, annál kevésbé vagyok szabad.
Hitem szerint ez alól kivétel, ha Jézus Krisztus akaratát akarom.

-A filozófiai meghatározásokat mellőzve,- a Biblia alapján örömmel el
tudtam fogadni azt a teológiai választ, amit tanultam.

-Az ember történetében - a szabadakarat vonatkozásában különösen is-
HÁROM szakaszt, ill. állapotot kell megkülönböztetni:

1.) Bünbeesés előtti. - A teremtéskor az ember szabadakaratot kapott !
-Szabadon dönthetett, hogy benne marad-e az Istennel való szövetségben,
és engedelmeskedik Istennek,--- vagy hallgat a Sátán kisértésére.

2.) A bünbeesés után, (mivel az ember Istennel szemben, engedett a
Sátán csábitásának) - elvesztette az eredeti szabadakaratát,- és a
bün foglya lett.---- Akarni tudta a jót, de véghez vinni nem. (R.7) Csak
vétkezni tud.- "... aki bünt cselekszik, a bün szolgája." Jn 8,34

3.) Az ujjászületése után visszakapta a szabadakaratát,- mert Jézus
Krisztus megszabaditotta a bün fogságából. - Ezután már tudja a jót
és véghez is tudja vinni.-- Már TUD NEM VÉTKEZNI ! -"Ha a Fiu megsza-
badit titeket, valóban szabadok lesztek." Jn.8,36

L.

Kedves Loisz!

Bocsájs meg a filozófálgatásomért, de ha csak a szó hétköznapi értelmét nézem, akkor az akarat, akaratosság, fanatizmus fokozatok jutnak eszembe.
A szabadság pedig ennek pont az ellenkező iránya.

A Biblikus magyarázattal 100%-ban egyet értek az Ige mérlegén.
(és tapasztalva a saját életemben)

Köszönöm:
Péter

Megvizsgálhatjuk, hogy mennyire használtad a béreai gént, vagyis mennyire rágtad meg ezt a tanítást, mielőtt elfogadtad. Számomra gyenge láncszemnek tűnik a következő: Szerinted a bűnös ember akarja a jót, de nem tudja véghez vinni. Akarhat valaki olyat, amit nem ismer? Másképp, miként ismeri a bűnös ember a jót, hogy akarhassa?

ezt a magas labdát.... nem is értem....

róma 7:18. Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
19. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.
20. Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn.
21. Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem.
22. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;
23. De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban.
24. Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?

Hogy ne egyoldalú legyen a dolog felteszem az általam elfoadott tanítást. S erre biztatom mindazokat, akik hajlandók kritikának kitenni a sajátjukat.

1. Az ember a rossz választásának lehetőségével lett teremtve, jó állapotban.
2. Amikor az ember a rossz meleltt döntöttt elvesztette a képességét, még a jó ismeretére is. [Csak a rosszat ismeri!]
3. Az újjászületett ember megkapja a jó ismeretének és akaratának a képességét, így felismeri, hogy a bűn testében van, ami akadályozza, hogy a jót meg is tegye. [Ismeri a jót és rosszat , magától azonban csak rosszra képes, Isten termi benne a jó gyümölcsöket.].
4. A test megváltásákor, amikor új testet kap a hívő, onnantól fogva nem ismeri a rosszat. ]

1) Zsolt 51,7. Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.

2) MIKOR dönti el egy totyogó, hogy "rossz akar lenni"??? beszélhetünk e a 2. és 3. életév közötti dackorszakban (vagy előbb!!!) DÖNTÉSRŐL???

3) Róm 8,2. Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.

4) 2Kor 5,1. Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.
2. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat;
...
4. Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet.

---Kedves Kavics!

Ne érts félre ! - Nem Rád vonatkoztattam a "filozofálgatást"
(a magam részéről is szeretem a filozofálást) - csak azért hivatkoztam
arra,- mert a témát én a komoly, bibliai oldaláról g o n d o l t a m meg-
közeliteni.-

-Ha ugyanis csak "filozofálgatunk",- akkor belemerülhetünk a determiniz-
mus és indeterminizmus alapján való boncolgatásba....és ide is, meg oda
is mondhatunk bizonyitékokat.... stb.- Ezt gondoltam "mellőzni" a magam
részéről.....(Bocs. Lehet, hogy unalmas, hogy "folyton" a bibliai alapra
helyezkedem,----de csak azért, mert szerintem ez e l ő r e v i vő .)

Üdv.
L.

Tulip irta:

"Megvizsgálhatjuk, hogy mennyire használtad a béreai gént, vagyis mennyire rágtad meg ezt a tanítást, mielőtt elfogadtad. Számomra gyenge láncszemnek tűnik a következő: Szerinted a bűnös ember akarja a jót, de nem tudja véghez vinni. Akarhat valaki olyat, amit nem ismer? Másképp, miként ismeri a bűnös ember a jót, hogy akarhassa? "

-.-.-.-


---Nagyonis ! - Előtte nem tudtam "dülőre" jutni abban az előzményben,
amihez a szabadakarat kapcsolódik. Ti. a predestináció kérdésében,- na-
gyon "háborogtam" főleg a KETTŐS pr. tanitás ellen,--- mert sajnos,
el kell ismerni,- ha régebbi könyveket olvasunk ebben a témában,
( pld.
Ravasz L. Kis dogmatika,----amiben elég sok "félreérthető" tétel van,---)

hogy ez sehogy sem egyeztethető össze Isten SZERETETÉVEL ÉS KEGYEL-
MÉVEL, a büntörlő GOLGOTÁVAL, és KRISZTUS megigazitó FELTÁMA-
DÁSÁVAL.

--A szerinted "gyenge" láncszemet minden GONDOLKODÓ és erkölcsi
magatartásában JÓRA igyekvő ember meg KELL, hogy találja az életében.
--De az egész Ró 7. is erről szól.--- Igenis, a bünös ember "lelkiismere-
tében" is tudja, mi lenne JÓ !

-A Ró. 1,2 ezt részletezi ! - Itt nem az ISTEN SZERINTI JÓRÓL, hanem
az emberben dolgozó jóra való törekvésről van szó.

-Azokról a "jókról", amiket végülis minden jóérzésü szülő, - de főleg a
keresztyén szülő beleneveli -amennyire lehet- a gyermekeibe.-

-Ebből a nevelésből megmarad annyi -és a hitoktatásra járás lehetőségé-
ben elsajátitható jóról nem is beszélve,- JÓ, AMIT MEG AKAR VALÓSITA-
NI.

- - Vitatkozol Pállal, amikor azt irja: "...arra, hogy akarjam a jót, van
lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs..." Ró 7,18/b ??

-Itt természetesen nem a Krisztusban ujjászületett emberről,--- hanem az
"Isten haragja alatt" levőről van szó.--

- Az is természetes, hogy az Isten szerinti JÓT, csak Krisztusban élve tud-
juk megvalósitani,- mert a törvény ugyan hordozza Isten JÓ AKARATÁT,
de véghez vinni - senki emberfia nem tudja.--

-A törvény "betöltése" Krisztus privilégiuma !


L.