---De azt határozottan megmondta Jézus, hogy ki az Isten gyermeke.

" Valakik pedig befogadják Őt, (Jézust) hatalmat ad azoknak, hogy Isten
gyermekeivé legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek." Ján.1,12

-Atyjának pedig csak a gyermeki státusu szólithatja,--ez csak logikus ?
Nem ?

-A fogalmi megkülönböztetés helyes és jogos. Ezt mindenkinek meg kell
értenie.

-Ha pedig keresi Istent, meg van arra a sokféle lehetőség, hogy megis-
merhesse. Biblia olvasás, hitre vezető könyvek,- nem utolsó sorban a
gyülekezetek, ahol hallhatja az Igét,-- mert a "hit hallásból van, a hallás
pedig Isten Igéje által."

L.

kedves Loisz,

Nem értek egyet. Az Istenhez fordulás szuverén dolog. Az Istennel való kapcsolat keresése nem betükön keresztül történő elmélkedés csupán.
Nem úgy történik, hogy egyik nap mégcsak a betüket olvasom, másnap bemerítkezem, aztán elkezdek hinni és kapcsolatom lesz Istennel.

Hogy térne meg valaki, ha nincs semmiféle kapcsolata az Istennel...?

Az meg a másik dolog, hogy még egy keresztény ember sem biztos, hogy meg tudja pontosan fogalmazni, hogy ki az Isten.

(És megjegyzek még valamit, sokszor elhangzott a fórumon, hogy valaki azt a tanácsot adta nem hívőnek, hogy "próbálja ki egyszer" vagy próbáljon imádkozni - na ez az, amit sokkal inkább ellenzek. Először is azt kell megérteni, hogy mi a bűn - szvsz.)

Kedves Tavasz!

Igen, az Istenhez fordulás SZEMÉLYES dolog. Nem tudja senki a másik helyett elvégezni, ezért is szenvednek sokan, mert szeretik a másikat, de nem tudják helyette megtenni.

Egyik nap még csak betűket olvasok, egyik nap még csak a lelkészt hallgatom, aztán valami "csoda folytán" (a Lélek munkája által) az Ige a szívemig ér és Isten szava lesz belőle!

Sehogy se térhet meg, ha nincs kapcsolata Istennel! Ezért jött el Jézus Krisztusban az Isten a földre, hogy ezt a kérdést rendezze és lehetőséget adjon!

Teremtő Atya, aki teremtett anyagot és mennyei valóságot.
Fiú, akiben közel jött az emberhez, akiben itt szenvedett közöttünk és akiben alvégezte megváltásunk.
Lélek, aki most is itt van közöttünk, aki által kiálthatjuk: Abbá, Atyám!

Próbáld meg viszont szólítani Istent, ha már Ő téged egyszer is megszólított. Mert létezik, él az Úr! Nem ebben a "dimenzióban", egy másikban, de Lelke és Igéje által itt van ebben a valóságban is!

Ahogy a virágnak megtiltani nem lehet, hogy virágozzon, úgy az emberi léleknek, legyen az bármilyen hermetikusan elzárt minden vallástól, nem lehet, felesleges megszabni, úgyis feltör belőle a kiáltás valamikor- szorult helyzetben,vagy éppen akkor, amikor mindent elér, amit szeretett volna, mégis égeti az üresség... Valaki Ismeretlen , Nagy, Hatalmas felé- a maga módján, az ő saját gondolatrendszere szerint.
Gondolok itt a kapernaumi századosra, aki nem kérte Jézust, hogy a házába jöjjön beteg szolgáját meggyógyítani, csak azt kérte parancsoljon, mint ahogy ő képes a szolgáinak parancsolni, s azok ugranak az uruk szavára...Mt 8:5-10
s ha őszinte szívből jön ez a kiáltás, hiszem, hogy Isten érthető választ ad a kiáltónak...hogy aztán tovább is folytatja az Isten- keresést vagy abbahagyja, ez az egyénen múlik.

Kedves Péter,

mondom, hogy ez szuverén, (és nem szükséges engem nógatni)
Annyira, de annyira jó lenne, ha mindenki meghagyná a másik embernek a jogot, a lehetőséget az Istennel való kapcsolat megtalálására. Ne akarjuk a másik ember helyett a lépéseket megtenni (és az "élményt" elvenni tőle, vagy mi adni a "szájába") Felnőtt, döntésképes emberek vagyunk. Még a gyermekednek is megadod az önálló döntés lehetőségét, ezt az önállóságot másnak is add meg.
Te, mint keresztény ember annyit tehetsz, hogy beszélsz az Igéről, beszélsz Istenről, a saját hitedről, bizonyságot tehetsz az életeddel, de a másikban zajló dolgokat nem irányíthatod, és nem is láthatsz bele (tudhatod-e pl., hogy egy másik ember megszólította-e már Istent vagy nem?).
Remélem nem bántottalak meg, de fontosnak tartottam ezt leírni.

Kedves Tavasz!

Nem is tehetek mást, mint hogy meg adom.

Jn 1,13 A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.

Nem bántottál meg és amit nagyon nem szeretnék, hog az Úr erőszakosnak lásson!

Köszönöm amit írtál:
Péter

.
- Kedves Tavasz !

- Mivel is "nem értesz egyet" ? mert én mégcsak nem is utaltam arra,
hogy az Istenhez fordulás ne lenne "szuverén" dolog.- Hát persze, hogy
az.-- De nem erről volt szó,--- hanem annak tisztázásáról, hogy "aki nem
ismeri, nem hiszi,sőt talán tagadja is Istent", - esetleges szorult helyze-
tében mondhatja-e "Atyjának" ?

-Nem akarom ismételni előbbi levelemet, csak emlékeztetőnek irtam. -
Ha azonban a "szuverént" ugy értetted, hogy az ateistának is "joga" van
azt mondania: "Mi Atyánk" - ez már vita köztünk, mert szerintem nincs.
-Ez Isten gyermekeinek "előjoga" !

-Felhivom a figyelmedet, hogy Jézus a "tanitványainak" válaszolt igy:
"Ti azért igy imádkozzatok."

-Hogy "ki az Isten" ? - Bizony, ezt senki sem tudhatja pontosan, mert
Isten még Mózesnek is, erre a kérdésére, mi a neved ? , csak annyit mon-
dott: " VAGYOK" - Ennek a kérdésnek megválaszolása valóban az ISTEN
SZUVERÉN JOGA.- A teremtmény nem faggathatja a TEREMTŐJÉT !

-Ezzel együtt vannak teológus próbálkozások körülirni, ki is az Isten. Ezt
leirom: (szótári megfogalmazás. )

-"JAH.--Isten zsidó tulajdonneve, amely abszolút egzisztenciáját fejezi ki
(lás még: Isten)"

-"ISTEN.-- A legfelsőbb lény, aki egyedül halhatatlan. Tulajdonságaiban,
vagy viszonyulásaiban a héber nyelvben különböző neveket olvasunk.
(A felsorolásból a legismertebbet emelem ki)

-Jahve, vagy Jehova: a hébeer JHWH forditása, melynek jelentése: változ-
hatatlan, örökkévaló lény, aki mindig egyforma. E néven nyilatkoztatta ki
magát Isten Mózesnek (2Móz.3,14 és 6,2). Az izráeliták Adonai-nak ne-
vezték, attól való félelmükben, hogy a 3Mózes 24,16 itélete alá esnek.

-ATYA: Isten neve, amely Jézus Krisztus által azoknak jelentetett ki,
**********************************************************
akik az Őbenne való hit által Isten gyermekeivé lettek."
************************************************
(A.Espic.Segitség a bibliaolvasáshoz 50 old.)

Üdv.
L.

A túrós-palacsinta-evés szuverén dolog.

Mindenkinek meg kell hagyni a lehetőséget az elméleti boncolgatásra, a mikoroorganizmusok empirikus feltárására, a készítés gasztronómiai titkainak fürkészésére, a hatásmechanizmusának modellezésére, az ízlelés élményéből fakadó, összehasonlító tudománynak kísérleti megalkotására....
Ezzel szemben vannak "együgyű" egyedek, akik bizalommal belekóstoltak, s nagy élvezettel CSAK fogyasztják..

--Kedves Figyelő !

-Hogy ezzel a fenti 5 soros, összetett mondattal mit is akartál mondani,-
elárulnád ?

-Kik az "együgyü" e g y e d e k ,.... ? Tudtommal palacsintát "emberek"
fogyasztják - általában.

-Vagy CSAK egy "fanyar-kanyar" érdemi álláspont nélkül ?

-(azért érdekelne, mert fentebb egész "komolyan" beszélgettünk ISTEN-
és az ember viszonyáról)

Üdv.
L.

Kedves Loisz!

Csodálkozom, hogy nem érted. Ha magyarázni kellene, személyeskedéssé fajul(hat)na.

Magamat mindenesetre szeretném a szuverén, együgyű, palacsintaevők közé sorolni...

Sziasztok!

Hmm.., már hogy én is beleszóljak, ahogy én gondolom miről írt Figyelő.

Arról, hogy vannak emberek akik először mindenképpen tudni akarnak, meg akarják ismerni, jobban mondva ki akarják ismerni Istent, és vannak akik egyszerűen csak odaállnak Isten elé, hogy Uram itt vagyok, meg akarlak ismerni, és egyszerűen csak leborulnak az Úr előtt, mindenféle tudás nélkül.

Valahogy én így értettem amit Figyelő írt.

Persze ha nem így van, akkor bocs.

Üdv szeretettel cilla

Ki tartozik a palacsinta evők táborába?

Vannak palacsintázók, akik tányérról esznek, villa nélkül.
Aki meg csak kézből falatozik, azokra azt mondják, hogy ők nem ismerik a palacsinta ízét és ahhoz hogy megismerjék tányért kell szerezniük, természetesen ott, ahol ezt a tányért osztogatják. (hagyják el jelenlegi kis asztalukat és ülljenek át a tányéros brigádba)
Ha ez meg van, akkor már elhiszik, hogy az a másik ember is eszik abból a palacsintából.
Hiába mondja el az a másik ember, hogy a palacsinta milyen amikor rágja és milyen amikor lecsúszik a torkán és ez a palacsinta hogyan tette jóvá az életét.

Majd ha azt a tányért használod, amit az a közösség használ akihez én is tartozom, akkor leszel palacsinta evő! (pedig a villa ott is hiányzik és igazából kézből esznek)

És ekkor nincs más megoldás, mint hogy a felesleges szájmozgatás helyett, amit a vitatkozás nyújt, inkább menjek a palacsintás KIRÁLYHOZ és a kegyelméből felém nyújtott palacsintát bátran kostóljam meg, sőt kérjem a legtöbbet Tőle, ÖNMAGÁT!

Mert mit ér ha akkora hitem van, hogy hegyeket mozdítok, vagy ha prófétálni is tudok, vagy ha szétosztom vagyonom a szegények között?
Valami hiányzik, ami BIZALMAT adhat a másik embernek Isten irányába! Mi ez a valami?

Szóval akinek felkínálja Isten a Fiában a bűnbocsánatot és az örök életet, az bátran vegye el Tőle, mert gyönyörűséges íze van Isten legnagyobb ajándékának, amit Fiában ad és kínál!

igazad van Péter, oda kell menni, csak ne dogma-akadályokat kelljen az embernek átugornia.

Igen, és ez a lényeg, így gondolom én is.

---Szia kedves Cilla !

-Elárulom Neked,- én is megértettem "valamit", ahogy én értelmeztem a
fejtegetést.--- De Figyelő "értelmezésére" lettem volna kiváncsi...

-Ám, Ő csak "csodálkozik".... Ezért nem is kérdezem tovább,-- maradok
amellett, ahogyan én értettem,--- csak nem irom le, mert semmkiképen
sem akarok személyeskedni...

-Aranyos vagy, hogy "segitettél" és komolyan vetted a kérdésemet minden
további "csodálkozás" nélkül...

Üdv.szeretettel
L.