Kedves Eeyore!

Pár gondolatot hozzáfűznék még a Dávid-Betsabé történethez:

A többnejűséghez - Isten egy Évát alkotott Ádám mellé. Jól ismerte az általa alkotott férfit kívülről-belülről-, s ha a igaz lenne az, hogy a férfi élete csak több nő mellett válhat teljessé, akkor több nőt teremtett volna rögtön: egy szőkét, egy barnát, egy vöröset, egy feketét, egy szelídet, egy kihívót , egy okosat, egy háziasat, egy ...sorolhatnám...
Éppen Salamon szájából hiteles az egyetlenegy, mint legfőbb jó- mert ő tudja igazán, hogy a kevesebb- több.
Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy Salamonnal leíratta az Énekek énekét..
Nem a feleségekben való bővölködésben van az ember boldogsága elrejtve...az egyik török-magyar időkben játszódó filmben kérdi a pasa az előtte álló valamiért panaszkodó magyart: -hány feleséged van? egy- válaszolja a magyar- egy felesége van, és még panaszkodik-mert neki háreme volt, s ették is az asszonyok egymást, meg a pasát rendesen..

Ez nem mond ellene annak, hogy csak akkor hiteles a bizonyságtételem, ha valóban úgy is élek, ahogy mondom. Ez így igaz- ismertem valakit, akinek egy sorát sem bírtam elolvasni, mert annyira másként élte meg, amit egyébként nagyon jól elmondott a Biblia alapján. Csak miután meghalt, évekkel később, egyszercsak kezembe került egy írása, s felfedeztem, hogy valóban írt nagyon jó dolgokat is,----akkor már nem zavart, hogy de ő ezt a saját életében nem hasznosította!..


Betsabé- ha Uriásnak életben kellett volna maradnia, megtehette volna Isten -hiszen Neki semmi sem lehetetlen-, hogy Dávid-Joáb minden cselszövése ellenére túléli Uriás a csatát...
Miután megszerezte Dávid Betsabét, folytatódhatott volna akár úgy is a történet, mint Támárral, ...vagy meghal Betsabé......
De mivel Betsabé lett a fontos feleség, a társ, ebből én azt gondolom, hogy Dávidé lett volna Isten beleegyezésével is, csak Dávid elément az eseményeknek.. Mint amikor karácsony előtt a gyerek kikutatja az elrejtett csomagot- s bár úgyis övé lett volna.....de oda az ajándékozás pillanatának a szépsége .

Abigail kedves neked, írod. Annyit olvastam Szabó Andornál , hogy
"kimarad az utódlási versengésből az Abigailtől született második fiú, Kileáb/ 3,3/. Meghalt talán, vagy örökölve anyja bölcsességét távol maradt a versengésektől? Az 1. Krónika 3.1-ben található Dániel név mintha erre utalna."

Kedves Eeyore!

Miért kellene haragudnom, ha nem értesz egyet velem? Te megharagszol, ha a bibliaórán a tiéddel nem egyező vélemények hangzanak el?

írod:

mindenkiről, aki meghal, azt mondhatnánk: ha Isten akarta volna, tovább él még; neki tulajdonképpen ennyi volt. De hát ezzel legitimáljuk a betegségeket, baleseteket,


a bátyám balesetben halt meg, fiatalon, és teljesen biztos vagyok benne, hogy az ő élete 26 év volt,nagyon nehéz ezt ki is mondani, de tudtam, hogy meg fog halni hamar,láttam, ahogy Isten felkészítette erre a hirtelen elköltözésre ...
/csak megkérdezem- Jézus mondta: egyetlen hajszál sem esik le a fejünkről mennyei Atyánk akarata nélkül- akkor ezt most hogy veted össze?
Dávid írja az egyik zsoltárban: Életem ideje kezedben van- most akkor ott van, vagy nincs?/


írod:


Bosszant, hogy miközben elképesztően magasak az elvárások a keresztény házasságokat illetően, és kb. százezer különböző feltételnek kell megfelelni, aközben magában a Bibliában egyetlen egy olyan házasság sincs, amelyik megfelelne a feltételeknek.


ezt kifejthetnéd bővebben, esetleg a házasságos topikban.

írod:

Ami pedig az Énekek Énekét illeti: Net2rist egyik (általam ismert) barátja egyszer kissé dühösen azt mondta: ki kéne cenzúrázni a Bibliából, mivel egy házasságon kívüli (előtti) kapcsolat leírása.


Az Énekek Énekéről mi is így gondolkodtunk a szobatársnőmmel annakidején, de aztán ahogy imádságos szívvel végigolvastuk, nagyon sok mindent megértettünk belőle, és egyáltalán nem a házasság előtti kapcsolatra inspirált -
érdekes volt, hogy a fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet, valamíg ő akarja/ 3:5/ - igét nemegyszer olvastam, miközben a leendő férjem váratlanul éppen hozzám utazott, - úgyhogy nekem hasznos, tiszta útmutatásul szolgált.

Eeyore, elolvastam, majd később válaszolok.

Dávid épp olyan esendő volt mint bármelyik ember, csak annyi különböztette meg, hogy szeretet és ragaszkodott Urunkhoz.

Hasonló dolgokat művelt mint Saul, de míg Saul a hatalmát javait és a rola alkotott képet féltettet stb.
Addig Dávid Istenhez ragaszkodott, bár sok minden kellet neki, de Isten volt így is az első helyen életében.

Ha hasonló helyzetbe kerül az ember, akkor tuja igazán értékelni hogy Dávid és Urunk kapcsolata le van írva.

Ó, érthetetlen kegyelem
(és érthetetlen szuverenitás)!

Kedves Eeyore!

Lehetőséget adva a többieknek is a kérdéseid megválaszolásában most csak egy gondolatot vetek fel Dávid-Betsabéval kapcsolatban:

évekkel ezelőtt, még kezdő bibliaolvasó koromban a Példabeszédek 4. részét olvasva :

1. Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
2. Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
3. Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám elõtt.
4. Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
5. Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditõl.
6. Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megõriz téged.
7. A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedbõl szerezz értelmet.
8. Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
9. Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
10. Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
11. Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
12. Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
13. Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; õrizd meg azt, mert az a te életed.
14. A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
15. Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tõle, és menj tovább.
16. Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükbõl az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
17. Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erõszaktételnek borát iszszák.
18. Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
. 19. Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
20. Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
21. Ne távozzanak el a te szemeidtõl, tartsd meg ezeket a te elmédben.
22. Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
23. Minden féltett dolognál jobban õrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.
24. Vesd el tõled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
25. A te szemeid elõre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
26. Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
27. Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.

megdöbbentem,
hogy kik is voltak a Salamon szülei, akik a jó erkölcsre tanították? Dávid és Betsabé! …és ebből én azt értettem meg, hogy a legnagyobb elesésből is van kiút, ha őszinte bűnbánatot tart az ember az Úr előtt, nem kell a pocsolyában feküdni, mert,már egyszer belebukott . Az Úr Jézus megtisztít minden bűntől, s helyreállíthatja azt, amit elszúrtunk, tiszta lappal kezdhetünk újat.
Az 51. Zsoltárban olvashatjuk Dávid bűnvallását,s az Úr bár megbocsátott,nem hagyta büntetés nélkül ezt a tettüket, a négyszeres büntetés is meglett: meghalt a gyermek,Absolon, Amnon és Adónia.
“való igaz,a gazdag ember négyszeresen fizetett.”-írja Willis az Unokáim szüleinek könyvében.

Kedves Eeyore!


Wilhelm Bush Isten megkísértett szolgái c. könyvében ezt olvashatjuk a Dávid bukásáról:


A mély bukás
Zsoltár 51,1-21

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, mikor elment hozzá Nátán próféta, miután Betsábéval vétkezett.
Könyörülj rajtam, én Istenem, kegyelmességed szerint: irgalmasságod sokasága szerint töröld el bűneimet! Egészen moss ki engem álnokságomból, és vétkeimből tisztíts ki engem. Mert ismerem bűneimet, és vétkem szüntelen előttem forog. Egyedül Ellened vétkeztem és cselekedtem azt, ami gonosz szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben és tiszta ítéletedben, íme, én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. íme, Te az igazságban gyönyörködöl, mely a vesékben van, és bensőmben bölcsességre tanítasz engem. Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál. Hallass örömöt és vigasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, amelyeket összetörtél. Rejtsd el orcádat vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat. Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el engemet orcád elől, és Szent Szellemedet ne vedd el tőlem. Add visz-sza nekem szabadításodnak örömét, és engedelmesség szellemével támogass engem. Hadd tanítsam a bűnösöket utaid-ra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád. Szabadíts meg engem a vérontástól, ó Isten, szabadításomnak Istene; hogy harsogja nyelvem a Te igazságodat. Uram, nyisd meg ajkaimat, hogy hirdesse szájam a Te dicséretedet. Mert nem kívánsz Te véres áldozatot, hogy adnék azt, égő áldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet nem vetec meg, ó Isten. Tégy jól kegyelmedből Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait. Akkor kedvesek lesznek előtted az igazság áldozatai; az égő és egész áldozat. Akkor a Te oltárodon áldoznak Neked tulkokkal.

A nagy nyomorúság
Az teljesen érthető és kézenfekvő dolog, hogy a világ bűnt követ el. A Biblia „e világ istenének" nevezi a Sátánt. Hát akkor hogyne bűnözne a világ! Az Úr Jézus pedig azt mondja e világ fiairól: „A szívből származnak a gonosz gondolatok" (Mt 15,19). Hát akkor hogyne élne bűnben a világ! De amikor most egy mély bukásról beszélünk, nem a világ fiainak bűnéről van szó.
De még nem is Isten gyermekének „hajdani állapotáról", a múltjáról. Istennek sok olyan gyermeke van, akik durva bűnökkel terhelt életből jöttek az Úr Jézushoz. S ott, a kereszt alatt döbbentek rá, milyen szörnyűek is bűneik. Megbánták azokat teljes szívükből, s bűnbocsánatot és üdvösséget kaptak. Az ilyen bűnökről mondja a Biblia, hogy azokat Isten „a tenger mélyébe vetette". Ezért nem is ilyenekről van itt szó.
Sokkal-sokkal rosszabbról van itt szó. Olyan mély bukásról, amelyet Istennek egy megtért, kegyelmet nyert, hitben járó gyermeke követett el.
Azt hiszem, fölösleges a történetet itt elmondani. Isten népének barátai és ellenségei egyaránt jól ismerik Dávid bukását. Azzal kezdődött a dolog, hogy Dávid nem ment el a háborúba Isten népének a seregével, hanem kényelmesen otthon maradt. Aztán egyszer csak erőt vettek rajta azok a hatalmak, amelyeket János apostol így nevez a levelében: „a szemek kívánsága" és „a test kívánsága". És a házasságtörés után jött az álcázott gyilkosság.
Az a legfélelmesebb, hogy Dávidnak egész idő alatt be volt kötve a szeme. Annyira vak volt már, hogy nem dobogott hevesebben a szíve, amikor a próféta belépett hozzá. Csak amikor Nátán teljhatalommal megmondta neki: „Te vagy az az ember!" — akkor esett le szeméről a kötés. És akkor kezdődött Isten elbukott szolgájának mélységes nyomorúsága.

A vádoló lelkiismeret
Ennek a zsoltárnak a felirata elmondja, hogy ez volt Dávid imádsága abban a szörnyű órában. A zsoltár sorai között mindenütt ott remeg a lelkiismeret szörnyű nyomorúsága és félelme. S mivel Isten nem változott azóta sem, és ugyanúgy beszél az emberek lelkiismeretével ma is — lehet ez a zsoltár nekünk is nagyon időszerű.
így imádkozott Dávid: „Ne vess el engem orcád elől" (13). Ebből kiderül, milyen fojtogató félelem szorítja össze a szívét. Attól fél, hogy az Úr azt találja mondani: „Vége a türelmemnek. Olyan sok jót tettem veled, Dávid, gyermekségedtől fogva. Elhívtalak és megáldottalak, hordoztalak, őriztelek és megmentettelek. Szíved azonban semmit sem változott. Elfáradtam veled, Dávid. Menj csak az utadon, csinálj, amit akarsz. Én végeztem veled!"
Ennél végzetesebb dolog nem történhet velünk, mint hogy az Úr elvet minket. Ha ez megtörténik, elkezdődik a pokol, már itt a földön. Ezt láthatjuk Saul királynál, akinek Sámuel világosan megmondta: „Elvetett téged az Úr!" (lSám 15,23). S ettől az órától kezdve egy nyugtalan és rettenetes szellem uralja őt.
Dávid így is imádkozik: „Rejtsd el orcádat vétkeim elől" (11). Emögött meg az a félelem szorong, hogy az Úr csak a bűneit látja már, s ezért elrejti előle orcáját. Az ároni áldásban ez áll: „Világosítsa meg az Úr az Ő orcáját terajtad" (4Móz 6,25). Hát igen, ha ez történik, akkor életünk világos és napsugaras lesz. Viszont maga Dávid mondja egyszer: „Mikor elrejtetted orcádat, megrettentem" (Zsolt 30,8/.
A felébredt lelkiismeretnek ez a nyomorúsága félelmes dolog. S különösen félelmes Isten gyermekének, aki már megtapasztalta az élő Istennel való közösség boldogságát. Ismeri az Istennel való megbékélés csodálatos várát. S akkor elfogja a félelem, hogy talán örökre kiűzik most ebből az erődítményből.
Az ördög pedig elhiteti a szívvel: „Látod, hiábavaló minden fáradozásod, hogy higgy és szent életet élj! Az Úr megőrizhetett volna. De nem tette, mert sosem kellettél néki."
Egy evangélizáción találkoztam egy fiatal orvossal, aki azelőtt buzgón járt az egyetemi hallgatók bibliakörébe, aztán azonban eldobta a hitét. Vádlólag mondta: „Csalódtam Istenben! Benne hagyott bűnöm börtönében!"

Farkas vagy bárány?
Először is nagyon vigasztaló, hogy azt láthatjuk: milyen erős vágy van Dávid szívében mennyei Ura után. Ide kívánkozik az a kedves történet, hogyan segített Johann Péter Diedrichs borkereskedő egy fiatalemberen, aki a Dávidéhoz hasonló helyzetbe került. Súlyos bűnt követett el, s ezért súlyos kétség támadt a szívében hitbeli állapota felől. Azt se merte már hinni, hogy Isten gyermeke. Diedrichs azt mondta neki:
„Ha egy bárány beleesik valamilyen szennybe, és úgy összemocskolódik, hogy inkább farkashoz vagy medvéhez hasonlít, semmint bárányhoz, akkor tegyél eléje bárányeledelt: finom, illatos szénát — meg farkaseledelt: dögöt vagy valami ilyesmit. Melyikhez nyúl?"
„Hát biztosan a jó fű kell neki" — mondta a fiatalember.
„És te — folytatta Diedrichs — milyen táplálékot kívánsz most? A bűn élvezetét, amit a világ szeret, vagy Krisztus bárányának az eledelét?"
„Ó, én Krisztus juhának a táplálékát kívánom" — mondta a fiatalember.
„Akkor az Ő nyájához tartozol, még ha beszennyezted is magadat" — felelte Diedrichs. És az ifjú újra meg merte ragadni hitben az Isten Jézus Krisztusban adott kegyelmét.
S itt is kitűnik, hogy Dávid még „Jézus Krisztus báránya" volt, ebből a mondatból: „Isten előtt kedves áldozat: a töredelmes lélek" (19). Szíve „Jézus Krisztus bárányának" kegyelemeledele után kiáltott.
A helyzet világos jelismerése
A kísértésnek ebben az órájában Dávidnak volt bátorsága, hogy világosan lássa kétségbeejtő helyzetét: „Ismerem bűneimet" (5). És hogy mennyire tisztán látja helyzetének veszélyes voltát, azt ez a mondat mutatja: „Egyedül Te ellened vétkeztem" (6). Látja, hogy az ő bűne Isten szemében bűn igazán — a szent Isten szemében, aki minden bűnt gyűlöl.
S még egy másik mondatból is kiderül, milyen világosan felismeri Dávid a helyzetet: „Nem kívánsz Te véres áldozatot, hogy adnék azt, égő áldozatban sem gyönyörködöl" (18/. Tökéletesen tisztában van Dávid azzal, hogy a kárt nem tudja jóvátenni semmivel. Meg se próbálja, hogy valamilyen jó cselekedettel egyenlítse ki bűn-számláját. Azzal sem kísérletezik, hogy valamilyen vallási kultuszcselekménnyel hozza rendbe a dolgot. Hanem egészen mást tesz: beismeri bűnét.

A bűnvallás
Dávid nem vádolja Istent, mint Ádám tette, amikor azt mondta: „Az asszony, akit mellém adtál, az vezetett félre engem." Betsábét sem vádolja; pedig biztosan mondhatott volna egyet-mást arról, milyen csábítóan mutogatta magát néki az asszony. De nem vádolja őt. És nem vádolja a körülményeket sem, melyekből a bűne származott.
Csak saját magát vádolja. Szépítgetés nélkül nevénnevezi azt, amit tett, „az én vétkem".
És ezt az élő Isten színe előtt teszi. Szinte gyóntató-székbe megy. Csak nem egy pap ül abban a székben, hanem a királyok Királya, a világ Bírája. Előtte ismeri be bűnét, minden szépítgetés nélkül.
A Biblia újra meg újra rámutat, hogy csak ez az út vezet az üdvösségre: ha leplezetlenül bevalljuk a bűnt. „Vétkeztem az ég ellen és teellened" — mondja a tékozló fiú; Nehémiás pedig így imádkozik: „Felette igen vétkeztünk ellened, és nem tartottuk meg a parancsolatokat és a rendeléseket és a törvényeket, melyeket parancsoltál Mózesnek, a Te szolgádnak" (1,7). I Istennek sok gyermeke jut gonosz helyzetekbe. Sokan vannak azonban, akik már nem bírnak kiszabadulni kétségbeesésükből, s nem jutnak vissza a kegyelem állapotába, mert vádolják Istent, vádolják a világot. Sajnos nem jutnak el addig, hogy kertelés nélkül beismerjék bűnüket. Ezért szinte feltűnő, hányszor elmondja Dávid ebben a zsoltárban: „Az én bűnöm, az én vétkem!" Ezért ragyog fel újból Dávidra a kegyelem napja, mert ilyen kertelés nélkül megvallja bűnét. El tudom hinni
Milyen csodálatosan ragyog fel Dávidnak ebben a zsoltárában az a fény, amely egyre gazdagabban önti el a szívét. Valóban el tudja hinni, hogy az Úr „eltörölheti" bűneit. „Irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el bűneimet" (3).
Ez a tulajdonképpeni üdvözítő hit: Ha valaki bízik az Úrban, hogy van hatalma eltörölni a bűnöket.
Ebben a pillanatban bizonyára ott állt Dávid előtt — hiszen ő próféta is volt — Isten Fiának golgotai keresztje. Ezen a kereszten törölt el, mosott le, állított félre az Isten Fia minden bűnt. „Jézus Krisztusnak, Isten Fiának vére megtisztít minket minden bűntől" (ljn 1,7). „Hátad mögé vetetted minden bűnömet" (Ézs 38,17).
így válik ebből az egész történetből nyilvánvalóvá, hogy mindenkinek át kell esnie egyszer egy gyökeres, alapos megtérésen. De megtérésünk után is mindig újból igénybe vehetjük — és kell is vennünk — Jézus Krisztus vérét a bűnök bocsánatára. A kegyelem nem egy egyszeri élmény. Ismételten meg kell annak újulnia Isten szolgájának életében.

Élj hálás életet
A 18. versben azt mondja Dávid: nem gyönyörködöl az áldozatban. Ezért feltűnő, hogy a Zsoltárt így fejezi be: „Akkor kedvesek lesznek előtted az igazság áldozatai: az égő és egész áldozat" (21).
Azt akarja ezzel mondani: semmit sem tehetek jóvá az áldozatommal! De számolatlanul hozom az áldozatokat, hogy megmutassam ezzel hálámat az Úrnak, mert az Ő golgotai áldozata lett számomra szabadításul.

Szia kedves Eeyore!

Én is olvasom a kérdéseidet, töprengésedet, de sajnos én nem tudom a választ, úgymond kevés vagyok hozzá.
Talán Istennél mégsem minden olyan törvények és szabályok szerint működik az elbírálás, mint ahogy az emberek azt elvárnák, vagy megszabják.Ő másképp ítéli meg az embert.A szív állapota szerint.
Nem tudom, lehet, hogy most nagy ostobaságot írtam.

Üdv szeretettel cilla

Kedves Eeyore!

Kiragadva egy-két mondatodra szeretnék válaszolni.

Dávidnak tehát elsősorban az Istennel való kapcsolatát kellett rendeznie.


W. Bush írja:


hogy mennyire tisztán látja helyzetének veszélyes voltát, azt ez a mondat mutatja: „Egyedül Te ellened vétkeztem" (6). Látja, hogy az ő bűne Isten szemében bűn igazán — a szent Isten szemében, aki minden bűnt gyűlöl.
S még egy másik mondatból is kiderül, milyen világosan felismeri Dávid a helyzetet: „Nem kívánsz Te véres áldozatot, hogy adnék azt, égő áldozatban sem gyönyörködöl" (18/. Tökéletesen tisztában van Dávid azzal, hogy a kárt nem tudja jóvátenni semmivel. Meg se próbálja, hogy valamilyen jó cselekedettel egyenlítse ki bűn-számláját. Azzal sem kísérletezik, hogy valamilyen vallási kultuszcselekménnyel hozza rendbe a dolgot. Hanem egészen mást tesz: beismeri bűnét.


Eeyore:
Talán annyi a történtek lényege, hogy az igazi párt meg lehet találni az Ő áldása és vezetése nélkül is, annak ellenére is, túl korán, nem a megfelelő időben; Isten igéje iránti megvetéssel, utálattal a szívben... Meg lehet találni. Talán még meg is lehet kapni.


Ebből a mondatból azzal értek egyet, hogy meg lehet találni a nem megfelelő időben - de nem muszáj elvenni előbb, hanem mondhatom szabadon: ha tényleg az enyém, a megfelelő időben visszakapom. Pál írja: meg tudja őrizni az Úr az én nála letett kincsemet.
Csak homályosan emlékszem egy angol filmre, egy hajón együtt utazva ismerkedik meg egy férjes asszony és a kapitány. Útközben a kapitány nagybeteg lesz, az asszony ápolja, s egymásba szeretnek. Azonban nem történik semmi, mert az asszony azt mondja, bár csak érdekből kényszerítették a férjéhez, nem lesz hűtlenné.
a vége hapy end, mert idővel meghalt a férj, s így szabadon, rossz szájíz nélkül lehettek egymáséi.


korábbi hozzászólásodban kérdezted:

- Az Úr több igazi szerelmet is ad párhuzamosan valakinek?


Több igazi szerelem párhuzamosan- azaz egyidőben- lehetetlen, mert az igazi szerelem kizárólagos.
..mint az almafa az erdő fái között, olyan az én szerelmesem az ifjak közt/ én ezt egyszerűbben így mondom, ahogy át is éltem, hogy teljesen más, mint a többi, lehetetlen akár össze is téveszteni.
..mint bepecsételt kútfő, bekerített kert az én jegyesem...
tégy engem , mint egy pecsétet a te karodra, mint egy pecsétet a te szívedre..

az élet sok területén nem gond nekem a valahányadik hely, akár az utolsó, de a párom számára kizárólagos akarok lenni, és viszont.Nem szerelmi háromszögben szeretnék élni, de hármasan font kötélként: Isten, a párom és én.


még egy kérdés:

Volt Dávidnak olyan szükséglete, amit csakis Bethsabé tölthetett be, csak ő adhatott meg? De akkor miért nem lett már sokkal hamarabb Dávid felesége? Vagy miért nem volt valaki olyan, aki képes lett volna pont azt a szükséget pont úgy betölteni, mint Bethsabé? Biztosan akadt volna ilyen korábban is. Vagy Dávidnak a szükségei változtak idővel, és most jött el Bethsabé ideje?
De hát minden ember szükségei, tulajdonságai változnak. Most akkor a változó szükségekhez igazíthatjuk mi is a partnerünket? Válthatunk, azért, mert eljött az ideje a változásnak, és az addigi már nem tudja azt nyújtani, amire éppen aktuálisan szükségünk volna?

A változás ideje eljön, a régi fényképeken már alig ismerem fel magamat, azonban a holtomiglan-holtáiglan egy biztos pont, biztos megoldás a problémák keresése közben. Ha eltévedünk az élet labirintusában, mindketten tudjuk, csak arra van a kijárat, ahová az van felírva:együtt. Nincs más variáció- így kell minden életkorban az optimálisat megtalálni. Nos, a házasságunknak azok a területei működnek jól, amire gondot viseltünk, időt, energiát szakítottunk. Amit elhanyagoltunk, nem vettünk figyelembe, hát az idővel nagyon recseg-ropog. Tulajdonképen mindig meg lehet állni, meg lehet beszélni, mi is hiányzik....csak nem biztos, hogy mindketten valóban olyan fontosnak látjuk azt a problémát. Nyilván én vagyok a kukacoskodóbb, lassan, nagyon lassan tanulgatom, hogyan kellene derék asszonnyá lennem.

Kedves Eeyore!

Gyakran előfordul, hogy egy témáról csak páran beszélgetnek, nem azért, mert a többieknek nincs véleményük, csak valamiért nem osztják meg a fórummal.


Újra írnék egy pár gondolatot:

írod:
Talán annyi a történtek lényege, hogy az igazi párt meg lehet találni az Ő áldása és vezetése nélkül is....
Ehhez az (ön)idézethez még annyit: egyrészt arra értettem, amire te. Másrészt nyilvánvaló, hogy vannak stabil, jól működő házasságok az újjászületett keresztényeken kívüli emberiség körében is. Sőt: ez már-már tömegjelenségnek mondható.

Igen, vannak jól működő házasságok ateista emberek között is.

És eszembe jutott két példa arra, amit este írtam, hogy mit lehet tenni, ha nem megfelelő időben találom meg az igazit:

1.Boáz nem kapkodta el a dolgot Ruthtal kapcsolatban, végigjárta a törvény által előírtakat, s így tett a legtőbbet a Ruth boldogságáért

2. talán magyarul is Zselary a cseh film címe, ahol Cserhalmi György alakít egy vidéki agglegényt, aki úgy menti meg egy nő életét a Gestapo elől, hogy feleségül veszi, de addig nem közeledik hozzá, amíg a nőben is fel nem oldódik az abszurd helyzetükből származó görcs.

írod:

- Az Úr több igazi szerelmet is ad párhuzamosan valakinek?
A kérdés erre az igére utal vissza:2. Sámuel 12:8. És néked adtam a te urad házát, és a te uradnak feleségeit a te kebeledbe;
Ezen nem térek napirendre. Shocked A kérdésem cinikus volt.
Amit válaszoltál, csak párhuzamosan igaz. Egymás után már nem...abban hinni már a Biblia szerint is naivitás volna.

Csak a párhuzamosan, egyidőben létrejövő kapcsolatokra értettem. Idővel, az előző kapcsolat megszűnése, a sebek begyógyulása után elképzelhetőnek tartok egy következő , elkötelezett kapcsolatot.

írod:

"teljesen más, mint a többi, lehetetlen akár össze is téveszteni."
Smile Azért általában csak sikerül valahogy Smile (mármint összetéveszteni)
Ismerek olyan házas testvért, aki teljesen komolyan állította: Jákóbnak csak Leát kellett volna feleségül vennie. Ő egy olyan lányt vett el, aki tetszett neki. A lány természetesen engedelmes volt, és hozzáment. Mad Csak éppen nem voltak barátok.
Mi a tanulság? Jákóbnak csak Leát kellett volna elvennie....a testvér levonta a következtetést.

Amikor odáig jutottunk barátommal, hogy azt mondta, úgy értette meg az Igéből, hogy bátorkodik a lánykérésre... megkérdezte, hogy én hogy látom: nehogy később felrójjam neki, hogy az Igére hivatkozva belekényszerített egy kapcsolatba.Tehát megadta nekem a szabad válaszadás lehetőségét- pedig elég egyértelmű volt már addig is neki, hogy nem vagyok vele szemben elutasító.
Ha valaki megygőződése ellenére belemegy egy kapcsolatba..hát annak sok vége lehet/ nem mondom, hogy csak negatív, ott vannak a keleti házasságok- amikor a szülők összeházasítják a gyerekeket, aztán egy fedél alatt lassan összemelegednek,- ellentétben a nyugati házasságokkal, amikor a szerelmből kötött házasságok egy fedél alatt nagy gyakorisággal kihűlnek/

Kedves Eeyore!

Áthámoztam magam a Dávid házasságtörésétől kiakadásodon. Anélkül, hogy meg tudnám, meg kívánnám oldani a problémádat, néhány rövid megállapítást igyekszem tenni.
1.) Sose vegyük a bátorságot Isten Igéjének a felülvizsgálatára. A Biblia vizsgál, vizsgáztat minket.
2.) Hasonlóan: istenkáromlás az ÚR egyes intézkedését megítélni, elmarasztalni. Nemcsak „Mind jó, amit Isten tészen”, hanem teljesen bizonyos, hogy „az istenszeretőknek minden a javára válik”. Újjászületésünk után a Szentlélek megvilágosít bennünket, s nem struccpolitika vezet, hanem gyermeki bizalmunk – és minden érthetővé válik.
3.) Hiábavaló dolog „Isten dolgait” ésszel vizsgálva, logikai következtetésekkel „kiszámítani”.
4.) Dávid idejében, patriarchális társadalom, férfi-uralom létezett. Ha a megbánt házasságtörés után (Uriás már „eltétetett láb alól”)Betsabé magára marad, ugyan milyen sorsa lett volna? Újabb házasság szóba se jöhet, zárdák aligha működtek. Ők ugyan csak egy alkalmi szexre gondoltak (a király mindenképp, Betsabé, ha erényes és bátor, kiverhette volna a balhét, amikor Dávid „érte küldött”), de viselni kellett a következményeket.
5.) „Mások bűnhődtek az ő házasságtörésükért?” a./ A megszületett gyermek halála, nem a gyermek büntetése, lévén az üdvösség a cél, és nem a földi élet. A kisded bizonnyal az angyalok létszámát szaporította. Dávid és Betsabé fájdalma volt a büntetés, illetve a bűnbocsánat melletti következmény viselése. b./Felnőtt gyermekei sem az apjuk, Dávid miatt haltak meg, hanem a maguk galádságai miatt. Az ehhez kapcsolódó szégyen és fájdalom volt a házasságtörés és gyilkosság földi következménye, amit viselni kellett a királynak

Kedves Eeyore

Ha zavar Salamon (Bethsabé)

Lk 31. Ez Méleáé, ez Maináné, ez Mattátáé, ez Nátáné, ez Dávidé,

Különben sokkal többe is lehetne hibát keresni (csak értelmetlen dolog).

Attee idézet egy tanítást, egy lelkipásztortól :

"A nemzetségi táblázatokban nőket nagyon ritkán említettek. József származási jegyzéke viszont négy nőt is említ, és érdekes módon, egy kivételével, egyáltalán nem voltak nagy jellemek.



Az első Támár:


Júda fia volt a Támártól született Fáresz és Zerah



Júdának volt egy fia, aki feleségül vette Támárt, de rövidesen meghalt gyermektelenül. Az ő fívére, az akkori idők szokásaihoz híven az özvegyet elvette feleségül, de utód nélkül halt meg. Júdának volt még egy fia, akinek kötelezettsége volt, hogy elvegye Támárt, és gyermekkel, örökössel lássa el.



Júda viszont látta, hogy Támár főztjétől, legalábbis erre gyanakodhatott, már két fia meghalt, és ezért nem akarta, hogy a harmadik fia is pórul járjon. „ A fiú még túl fiatal, még nem vehet el téged...”, hangzott a kifogás. Júda addig halasztotta a dolgot, amíg Támár rá nem jött, hogy apósának egyáltalán nem áll szándékában harmadik fiához adni őt.



Támár prostituáltnak álcázta magát és kiállt az útra. Az arra járó Júda ajánlatot tett neki, amelyet ő elfogadott. A szolgáltatás árát egy kecskében határozták meg, melyet Júdának a nyájából kellett megküldenie. A gyűrűjét az asszonynál hagyta zálogként addig, amíg elküldi a kecskét. Júda bement a magát fátyollal eltakaró Támárhoz és teherbe ejtette őt, de az asszonyt nem ismerte fel.



Később Júda szolgája megjelent a megígért a kecskével, hogy visszakapja a zálogban hagyott gyűrűt, de a lányt már nem találta ott. Amikor Júda meghallotta, hogy Támár állapotos, kimondta azt ítéletet: „Öljétek meg!” Ekkor Támár elküldte neki a gyűrűt egy üzenettel: „attól estem teherbe, akié ez a gyűrű”. Júda csapdába került.

Ugye milyen érdekes, hogy Támár is a leszármazási jegyzékben található, és a furcsa körülmények ellenére Isten pont őt választotta ki.



A második asszony Ráháb. Amikor Izrael gyermekei felkészültek az Isten által megígért föld elfoglalására, az első útjukba kerülő város Jerikó volt. Kémeket küldtek oda, hogy kipuhatolják a város védelmi rendszerét. Amikor a jerikóiak rájöttek, hogy izraeli kémek vannak a városban, halálra keresték őket.



Ráháb, a prostituált, rejtette el őket a padlásán kiterített lenkóró közé, majd a veszély elmúltával a városfalon engedte le őket, és azt kérte tőlük, hogy a város bevételekor kegyelmezzenek neki és családjának. A kémek megesküdtek, hogy viszonzásul Ráháb életét megkímélik. Ráháb egy piros fonálból készült kötelet kötött az ablakába, amely majd szabadulásának záloga lesz. Jerikót elfoglalták, de a kémek szavukat betartották, és Ráháb, háza népével együtt, megmenekült.



Ráháb később Szalmónhoz ment feleségül, akitől született az a Boáz, akinek Ruth lett a felesége. Ő a harmadik asszony, akit itt említ az Ige. Ráháb tehát nem izraeli állampolgár, hanem egy, a kánaáni Jerikóból származó, prostituált volt, akinek az Úr mégis ebben a szármzási jegyzékben biztosított helyet.



Ruth egy moábi asszony volt, akit elvileg Isten örökkévaló átka sújtott és e nép tagjaként soha nem léphetett az Úr templomába. Isten kegyelméből viszont Ruth Boáz felesége lett, akitől született Obéd, tőle pedig Isai, Isai fia pedig Dávid király.



A negyedik asszony pedig Uriás felesége volt, vagyis Bethsabé, akinek törvénytelen kapcsolata volt Dáviddal. Bethsabé férjét Dávid összeesküvés által ölette meg, majd Dávid feleségül vette, tőle származott Salamon, Izrael királya.



Az Úr tehát ezt a négy asszonyt József családjába helyezte, hogy általa megmutassa kegyelmét. Így, amikor elbukunk, mindnyájan azonosulni tudunk Isten tervével, melyben kegyelmét és szeretetét mutataja ki az ember iránt. Isten tervéből senki sem zárható ki, hiszen Isten olyan embereket használ fel terve teljesítéséhez, akik elrontották az életüket, ami minket is bátorít, mert így mi is részesei lehetünk terve megvalósulásának. "

(lehet így is következtetni, vagy felháborodni hogy lehetnek Urunk családfájában? Talán úgy hogy mind kegyelemre szorulunk.)

Látom néhány bűnt még mindig természetesnek veszel, így valóban nem lehet felismerni.
Ádám és felesége, hogyan is rontotta el életét?
(arról nem is beszélve hogy a miénket is.)
Nem mindig a kifogásokat néz hanem amit mondani akar.


Igen tudom nőből vagy te is.
--
Pl,

Hát nem is tudom ezt minek neveznéd?
"Bethsabé férjét Dávid összeesküvés által ölette meg."

De örülök hogy ilyen gyorsan megváltozott véleményed róla.
Meg sem kellet győzni, hogy jó helyen van ott ahol van (Urunk tervében legalább is megfelelt).

Esetlenségük, tökéletlenségük, (vagy származásuk /Ruth/) ellenére Urunk szeretete, kegyelme már ott is látható. Igaz komoly ítéletei is, de szeretete akkor is megnyugtató.

Magunktól mi sem lennék másra képesek, néha még így sem tudunk talpon maradni.

Urunk ahogy őket is, mégis szeret minket, és elfogadja Felé való ragaszkodásukat (ragaszkodásunkat) is, bármennyire gyenge és tökéletlen is az.

Szerintem ez nagyon jó hír számunkra.

Az ő gyereke is meghalt. Ő is benne volt nyakig. De a felelőség valóban elsősorban Dávidé.

Nem Bethsabé érdeme, hogy Dávid nem fordulta Urunktól.
Mint ahogy csak kifogás Salamonnál is (mint Ádámnál).
Már jóval előtte letért az útról (csak megfogat,) következménye hogy a végén még hallgatott is rájuk.

1Kir 11,4
És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve.

Valahogy így:
Jak 1
14. Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
15. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.

Üdv cilla