ÁLDÁS ÉS ÁTOK

"Ugyanabból a szájból jô ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!” Jakab 3,10

A nyelv adóállomás. Háborúban az adóállomásért folyik a harc. Akinek kezében van a rádió, az veszi át az uralmat. Az a kérdés, hogy kinek a hatalmában van a nyelved? Mert lehet tűz a Sátán kezében is. Egyetlen mondat úgy megsebez, nem tudod, hogyan gyógyulok meg. Méreg, amelyik felszívódik a szervezetbe. Ha már érezted, mennyire fáj, akkor tudhatod, hogy a másik embernek is fáj. Lehet, haragodban azt mondod ki, amirôl tudod, hogy a másiknak pontosan ez fáj. De van, amikor alattomosan, a háta mögött mondod. Nyíltan nem merted megvágni. De arra volt bátorságod, hogy a háta mögött megszóld. A nyelv is lehet kettôs. Kettôs nyelv, kettôs szív. Erre mondja az Ige: “Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket.” A természetben nincs olyan, hogy egy forrás sóst és édeset ad. Csak az embereknél van kettôs élet, kettôs szív és kettôs nyelv. Állapítsd meg, hogy milyen hadiállapot van nálad?! Bár evangéliumként hallanád most: “Nem kellene ezeknek így lenni!” Csak Isten tud zabolát tenni a szádra. A zsoltáros így imádkozik: “Tégy závárt az én szájamra; ôriztessed ajkaim nyílását” (Zsolt 141,3). Egy helyen mondja a zsoltár: Ha gondoltam is, nem jött ki a számon. A gondolatot még odaviheted Jézus vére alá, és nem megy tovább, nem fertôz senkit a keserűség gyökere. Ha kimondod a szót, felnô, és hihetetlen károkat okozhat. Vedd komolyan, hogy Isten üzenete áradhat a szádon keresztül. Orvosság az idejében mondott szó. Az Úr Jézus ma kéri tôled nem csak a bejárati, hanem a kijárati nyílást!

AZ ODASZÁNT SZEM

“A testnek lámpása a szem; ha azért a te szemed ôszinte, a te egész tested is világos lesz.” Lukács 11,34

A szemen ki lehet látni, de be is lehet látni. Ha rosszat tettem, nem mertem édesanyám szemébe nézni, mert féltem, hogy belém lát. Dávid egy szép termetű asszonyt látott, és szemén keresztül belopózott a bűn. Ákán - aki egész Izráelt bűnbe vitte - egy köntöst látott meg, amit aztán el is dugott. Géházi az ajándékot látta, és utánament. Ha már a kívánság megfogant a szemen keresztül, nincs addig nyugta az embernek, amíg meg nem szerzi, amit meglátott. Hányszor nézed azt, amitôl el kellene fordulnod. Milyen jó volna, ha szövetségre léphetnél a szemeddel, és nem néznél oda, ahová nem kell. Ha valaki megismeri Jézust, azonnal meglátszik a szemén. Mély ragyogás kezdôdik benne, ami eddig nem volt. Ez az igazi szépség! Minden egyéb csak kozmetika. “A testnek lámpása a szem.” Ki használja a szemed? Jézusnak szemre van szüksége. Azt akarja, hogy szemed az irgalmas samaritánus szeme legyen, amelyik meglátja a félholtra vertet. Jó volna, ha szemed nem hibakeresô, hanem sebkeresô szem lenne. Ha mindent úgy látnál, ahogyan Jézus lát. Az Ige gyújthat benned világosságot. Ne akarj fényszóró vagy rakéta lenni. Csak gyertya! Nem baj, ha törött, ha kicsit elégett, csak gyertya légy! Az embert Isten teszi a gyertyatartóba, ahogy az elsô embert helyezte az édenkertbe. Téged is a helyedre tesz. Mindegy, hogy hova - csak világíts. Lehet, hogy egy kicsi kört világítasz be, egy családot. Ô tudja, mit akar veled. Ne akarj se több, se kevesebb lenni, mint aminek az Úr szánt.

AZ ODASZÁNT KÉZ ÉS LÁB

“A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába a hegyre, ahova Jézus rendelte ôket.” Máté 28,16

A tanítványok elmentek oda, ahová Jézus rendelte ôket. Jézust csak ott lehet meglátni, ahová Ô rendelt. Amíg Ôt nem látod, addig magadat sem láthatod. Ô a világ világossága, és amíg ez a világosság nem ragyogja be a szívedet, életedet, addig nem láthatod magadat. Isten gyújthat világosságot. Ô gyújtotta meg a hatalmas gyertyát a Golgotán, ahol égett az áldozat. A tanítványok meglátták Jézust, és leborultak. Borultál-e már igazán térdre Elôtte? Emberek, dolgok elôtt soha ne borulj le. Az Istent imádd! Jézus azt mondja: “Nékem adatott minden hatalom...” Övé minden hatalom emberek, dolgok, anyagiak fölött. Ördög és tévelygések fölött. Az Atya Jézusnak adta a hatalmat! Magad fölött adtál-e Neki hatalmat? Mennyen és földön Övé minden hatalom. Életedben is Övé a hatalom? Átadtad a hatalmat a füled, szíved, értelmed, szájad, szemed, tagjaid felett? Magadnak kell átadnod. Isten vár, és tovább is vár, mert semmit nem cselekszik erôszakosan. Ha kezébe került minden, akkor Övé a karhatalom is. Fontos, kinek a kezében van az adó, de az is, hogy kié a karhatalom. Hiába gondol az elmém valamit, ha lusta a kezem, és nem hajtom végre, ha nem akar menni a lábam. Pál mondja a korinthusiaknak: az akarást elkezdtétek, most már a cselekvést is vigyétek véghez. Szánd oda most a kezed, lábad, ami olyan sokszor végrehajtott mindent, amit az Ördög akart. Maradjon meg szívedben a kérdés: Uram, kiknek adattam? Mennyien vannak még, akiknek nincs emberük, mert lehet, hogy neked kellene emberükké lenned!

TÖRNI KELL!

“Halljátok szavam, figyeljetek, és hallgassátok beszédem!” Ézsaiás 28,23

Sokan mondják, hogy azért ne olvassuk a Bibliát, mert nem értjük, amit olvasunk. Vajon nem az a baj, hogy nem figyelnek oda? Miközben olvassák vagy hallgatják, zavaró adások vannak, jönnek a saját gondolataik, és azért nem érthetik meg. Amikor Filep megkérdezte a komornyikot, hogy érted-é, amit olvasol, az is azt válaszolta: “Mi módon érthetném, ha csak valaki meg nem magyarázza nékem?” (Acs 8,31). Mai Igénk így folytatja: “Hát mindig szánt-é a szántó, hogy vessen, és barázdálja, és boronálja-é földjét?” A föld az életünk. Nincs se vetés, se aratás, ha nem törik a föld. “Így szoktatta ôt rendre és tanította Istene.” A föld sikoltana, ha tudna, amikor az ekevas belevág. Ennek meg kell történnie, különben nem lesz sem vetés, sem aratás. Minden vetés elôtt szántanak. Ismered-e már ezt a rendet? Szántás után cséplésrôl beszél az Ige. Nem csak a földnek, a magnak is törni kell. Soha nem jutnánk hozzá a tartalomhoz, ha a mag nem törne. A Biblia beszél a külsô emberünkrôl, ami életünknek a héja. De van bennem egy személyiség, amire azt mondom, hogy “én”. Ahogy gondolkodom, ahogy érzek, ahogy akarok. És van az egyéniségem, amiben más vagyok, mint a többi ember. A magnak sokszor több burka is van egymás után. Sok a csonthéjas mag. De mindnek törni kell, hogy az igazi tartalom napvilágra jöhessen. Újra szeretném a két szót mondani: Törni kell! Ezt nem lehet kikerülni. A mag keménysége dönti el, hogy milyen cséplésre van szükség. A kemény Ige mellett van egy mérhetetlenül szeretô mondat: “szét nem töri”.

Ok az örvendezésre



"Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked,
megújít szeretetével, ujjongva örül neked" (Zof 3,17).

Micsoda nagyszerű Ige ez! Az Uraknak Ura népével van, hatalmának
királyi felségében! Jelenléte már önmagában is békességgel és
reménységgel tölt el bennünket. Végtelen erő rejlik Istenünkben. A
hívők gyülekezetében lakozik, ezért népe ujjongva örvendezhet.
Isten nemcsak köztünk van, hanem kegyelmével állandóan munkálkodik
is közöttünk. "Megsegít" mindig. Innen a neve is: Jézus, a Szabadító.
Ne féljünk ezért semmi veszedelemtől, hiszen Neki van hatalma arra,
hogy megmentsen.
Ez azonban még mindig nem minden. Jézus Krisztus mindvégig ugyanaz
marad, mert szeret, és szeretetében találunk nyugalmat.
Sohasem fog megszűnni szeretni. Abban találja örömét, hogy szeret,
sőt, ujjongva örül azoknak, akiket szeret. Mindez csodálatos. Mikor
Isten befejezte a teremtés munkáját, nem énekelt, egyszerűen csak azt
mondta: "Íme igen jó!". Amikor azonban a megváltás műve fejeződött be,
a Szentháromság olyan örömöt érzett, amelyet csak az ujjongás szó tud
valamelyest kifejezni. Gondold ezt meg és álmélkodjál! Krisztus
menyegzői dalt énekel választottai felett. Ők a szerettei, bennük van
öröme, nyugalma, éneke.
Úr Jézus, taníts minket mérhetetlen szereteteddel, hogy mi is
tudjunk szeretni Téged, és örvendezve Neked szenteljük életünket.

HELYETTED TÖRIK

“Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Embernek fián, amit a próféták megírtak.” Lukács 18,31

Jézus elmondta tanítványainak, hogy pogányok kezébe adatik, megcsúfoltatik, megostorozzák, megölik. Ez történik Vele? Hiszen Ô az egyetlen, akin nincs kemény burok. Akkor mit tör rajta Isten? Szeretném mondani, hogy amit Isten veled tesz, az nem ítélet, nem bűneid büntetése, hanem Isten szabadítása. De amit Jézussal csinál, az ítélet! Ott senki nem vigyáz, hogy ne törjön. Sem ember, sem Isten. Ô széttöretik! Értsd meg Isten titkát: bűneid büntetésében a tiszta, szent, egyetlen igaz - széttöretik. Gondoljunk arra, hogy törik kintrôl befelé a test. Bár látnád az átlukasztott kezeket, lábakat. És a Lélek? Gondolj arra, hogy szerethette Jézus azokat, akiket gyógyított, akiknek prédikált - és most üvöltik, hogy feszítsd meg! A legközelebbiek, a tanítványok: egyik elárulja, másik megtagadja, a többiek szétfutnak. Érzitek, hogy törik az emberekkel való kapcsolata, szerettei, és az Istennel való kapcsolata? Az utolsó, ami törik, egy sikoly az éjszakában: “Én Istenem! Én Istenem! Miért hagytál el?” Istentôl elszakadni Annak, akinek mindene volt az Atya, ez a kárhozat! Nem azt mondja: Atyám, miért hagytál el? Már nem is Atyám, csak Istenem. Érzitek, hogyan töretik szét? A kereszten nem függ más, csak egy megtört darab kenyér. Így mondja az Ige: “Vegyétek, egyétek, ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik” (1Kor 11,24). Jó volna, ha ma megnyílna a szemed és szíved, hogy azért nem tör szét engem, mert helyettem a szerelmes Fiú töretett szét. Bár meglátnád, hogy ami veled történik, csupa kegyelem. Ami Vele történik, az rettenetes ítélet!

NEM SIKERÜL SEMMI

“És Ô bement az egyik hajóba, amely a Simoné volt... és mikor leült, a hajóból tanította a sokaságot.” Lukács 5,3

Isten beszél hozzánk itt is, most is. Amikor beszédén keresztül megszólít, az mindig az Ô szeretetét jelzi. Ha téged megszólít, megoldódik az életed. Jézus két hajót látott állni a vízen. Halászembereké volt. Nincs is más ezen a földön, csak halászember. Mindnyájan a boldogságot szeretnénk kifogni. Úgy van, ahogyan Péter mondja az 5. versben: “Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit.” Egy ember kimondja, hogy az élete sikertelen. Talán te is belefáradtál már abba, hogy eddig semmi nem sikerült. Minden reggel nagy reménységgel indulunk el a hálókkal. Óriási fogásról álmodozunk. Fáradt emberek vagyunk. Nem a kor számít. A reménytelen, kilátástalan erôlködés a fárasztó. Talán azt mondod, hogy azért csak fogtál valamit - de boldogságot? Azt nem! Nézz most bele a hálódba! Mi az, ami sikerült vagy nem sikerült? Mindenki szeretne kifogni egy olyan társat, akivel megértik egymást. Hány szülô mondja, amikor gyermeke rossz társaságba keveredik, hogy nem ilyennek akartuk nevelni. Talán szeretted volna, ha a munkahelyen megbecsülnek. Állj meg egy kicsit az életed partján, nézd meg, nem ez-e a te képed? Voltak ott olyan halászok is, akik nem Jézust hallgatni jöttek, csak hálóikat mosni. Annyira megszoktuk, hogy mossuk magunkat. Milyen most a hálód? Nincs-e nagyon beszennyezve? Hazugságaid, csalásaid boldogtalanná tesznek. Jézus is szeretné megmosni az életedet. “Jézus Krisztusnak... vére megtisztít minden bűntôl” (1Jn 1,7).

EVEZZ A MÉLYRE!

“Mikor pedig megszűnt beszélni, mondta Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.” Lukács 5,4

Jézus, amikor belépett Simon hajójába, azt kérte, hogy vigye kissé beljebb. Már belülrôl beszél Jézus Simonhoz. Olyan jó, ha belülrôl hallod Jézust, és lefordítja neked az Igét személyre szólóan. Akkor tudhatod, rólad van szó. Amint Jézus belépett, máris kért valamit Simontól. Milyen nagy dolog, hogy Isten kér. Könnyebb annak engedni, aki kér, mint annak, aki parancsol. Jézus kér, adj Neki idôt, figyeld a szavát, engedj a szavának! Péter felé egy személyes parancs hangzott: “Evezz a mélyre!” Jó volna mélyre evezni belsô dolgaidban. Merd végiggondolni az életedet, és kérd az Urat, hogy hozzon felszínre mindent. Vannak felejthetetlen dolgok. Egy mondat, amit szüleidnek mondtál. Egy becsapott ajtó. Egy váratlan pillanatban minden eszedbe jut! Mindegy, hány évtized múlt el azóta. Gondolj fiatalkorodra, azokra, akiket talán otthagytál, becsaptál. Talán volt valaki, aki igazán szeretett, és te gúnyt űztél belôle. Vigyázz! Mindennek következménye van. “Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek is” (Mt 7,2). Evezz le a céljaidhoz is! Egyszer majd Isten közelében pirulni fogsz, ha meglátod, hogyan akartad elérni azokat. Péter Jézussal együtt evezett a mélyre. Vele járd most végig a múltadat. Hadd kerüljenek elô a régi dolgok. Ne engedd, hogy átrágják az idegrendszeredet. Isten a rejtett zugokat keresi, amiket senki nem lát. Isten azt is nézi, hogy mit miért csinálsz. Lásd meg, hogy minden dolognál egyetlen indítóokod van: az önzésed. Nézd Jézus útjait, amelyek mindig másokért voltak. Az a kereszten át- szögezett kéz soha nem hajlott maga felé.

ENGEDELMES LÉPÉS

“Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit: mindazáltal a Te parancsolatodra levetem a hálót.” Lukács 5,5

Az egész csoda egy paranccsal kezdôdött. Az életedben csak akkor történhet csoda, ha meghallod, hogy mit parancsol Jézus. Ha Péter engedelmesen nem evez a mélyre, nem történik semmi. Minden azon múlik, mit teszel, amikor a parancsot hallod. Jézus rövid parancsával Péter akaratát célozta meg. Az értelme, a tapasztalata, minden ellene szólt Jézus parancsának. Mégis engedett. Vajon a csendben lementél-e a mélybe? Amikor az Ige hozzád szól, tenned kell valamit. Csak az engedelmesség után következik az “és”. “És vessétek ki hálóitokat fogásra!” Kezd elölrôl az egész életedet a régi körülmények között, a régi hálóddal, a régi családi helyzetedben és a régi anyagi feltételek mellett. Itt és most, vessétek ki a hálót! Ha hiszel Benne, megteszed. Péter kitette magát annak, hogy nevetségessé válik. Mi lesz, ha nem sikerül, ha üresen húzza ki a hálót? Micsoda kockázata ez a hitnek! A hit mindig a csôd és a szégyen kockázata, minden megtörténhet utána. Nem tudom, ma milyen lépést vár tôled az Úr, de tedd meg bátran! Jézus parancsára lépj. Péter életveszélyesen rábízta magát Jézusra azzal, amit csinált. “Mindazáltal a Te parancsolatodra levetem a hálót. És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát kerítették be.” Amint Péter cselekedett, Isten azonnal válaszolt. “Szakadozott az ô hálójuk.” El sem tudod képzelni, mit tud Isten egy olyan emberrel kezdeni, aki egészen átadja magát Neki. Jézus a Gecsemánéban megtette a döntô lépést érted. Te megteszed-e Érte?!

FELISMERÉS - FÉLELEM

“Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esett, mondván: Eredj el éntôlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!” Lukács 5,8

Amikor Péter engedelmeskedett Jézus parancsának, szembefordult önmagával, a tapasztalatával, az értelmével, a tudásával. Amikor Isten valamit parancsol, az ember általában nemet mond. Aztán egy kis idô múlva így gondolkozik: mi lenne, ha mégis megtenném? Milyen jó volna, ha már belül hallanád Isten parancsát, és utána engedelmeskednél. A hit ott kezdôdik, amikor az ember életveszélyesen rábízza magát az Úrra. Ha most nem engedelmeskedsz, talán úgy megkeményedsz, hogy többé nem tudsz engedni. Istennél mindennek rendelt ideje van. Péter látta Jézust a hajójában, de cseppet sem izgatta. Nem látta, hogy kicsoda az a Jézus, Akinek mindenek engednek. Mindig olyan megdöbbentô nekem, hogy “Félelem fogta körül ôt, és mindazokat, akik vele voltak”. Az Úrban való öröm nem olyan magabiztos öröm. Látod-e már, hogy Isten szent? Mondtad-e már Neki: “Eredj el én tôlem” Uram, mert az egész lényem, beszédem, mindenem szentségtelen. Az Úrban örülni csak félelemmel lehet. Az Istennel való szent kapcsolat csak Jézuson keresztül lehetséges. Ha látod az Ô szentségét, akkor tudod, hogy csak világosságban járva követheted Ôt, mert Ô szent. De akkor meglátod a magad bűnös, szentségtelen voltát is! Amint Péter megtette, amit Jézus várt tôle, egy perc alatt megnyílt a szeme, és már egy másik világban élt. Minden átértékelôdött a számára. El tudta hagyni mindenét, semmi nem volt már értékes számára. Isten számodra is készített csodát. Megteszed-e, amit tôled vár?

EMBERHALÁSZ

“És monda Simonnak Jézus: Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz.” Lukács 5,10b

Jó volna, ha ma neked mondhatná az Úr: “Ne félj!” A félelem mindig a bűntudat, a rossz lelkiismeret miatt van. Menj ma oda az Úrhoz, hogy kimondhassa: “Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid” (Mt 9,2). Nézz vissza az életedre, hányszor mondtad már ki ezt a két szót: “mostantól fogva”. Minden iskolaévet, késôbb minden új évet így kezdtem. És soha nem változott semmi. Egészen más, amikor Jézus mondja ki: “mostantól fogva”. Ha Ô teszi ki a pontot a régi után, akkor igazán új élet kezdôdik. A kereszt a nagy pont a múltadra. Onnan kezdôdik az új élet. Halász testvérem! Itt az új cél az életed számára: “mostantól fogva embereket fogsz”. Talán eddig az anyagiak voltak számodra a halak. Jaj, csak nagyobb halak kerülnének a hálómba - több pénz, jobb lehetôségek nekem, gyermekeimnek! Egy életen keresztül halászunk, és egyre több a munka, a fáradság, az erôlködés. Talán fáradtál azért, hogy felnézzenek rád, hogy tartsanak valakinek. Isten most azt mondja: “mostantól fogva” más céljaid lesznek. Embereket fogsz! Tégy meg mindent azért, hogy emberek üdvösségre jussanak. Ez az egyetlen cél, amiért érdemes élni ezen a földön. Jézus a nagy Halász! Neki lehetsz a kicsi segédje. Együtt halászhatsz Vele. Látod-e a nagy embertengert? Érdemes azon fáradozni, hogy kifoghass valakit a kárhozatból az életre. Mondod-e: Uram, “mostantól fogva” ennek a célnak szeretnék élni? Ez az egyetlen foglalkozás, amelyik jól fizet ebben az életben is, és egyszer majd az örökkévalóságban.

KÖVETLEK, URAM!

“Lett pedig, mikor mentek, valaki monda néki az úton: Követlek téged, Uram, valahová mégy!” Lukács 9,57

Az életúton még rajta vagyunk. Komoly kérdés, hogy helyes irányba megy-e az utunk? Jól nézz most körül! Még van idôd másik útra lépni. Jézus együtt ment a tanítványaival és “valaki monda néki”. Valaki annyit jelent, hogy akárki. Nincs megjelölve, hogy férfi vagy nô, öreg vagy fiatal. Lehetsz te is vagy én is. Amíg az úton vagy, addig jöhetsz Jézushoz. Ez a valaki megszólította Jézust. Imádságban te is megszólíthatod. Jézus akkor hall meg, ha szíved benne van az imádságodban, és akkor válaszol. Sokféle ima van. Ennek a valakinek, aki megszólította Jézust, imádsága nem segítségül hívás volt. Egy komoly döntés született meg benne, és ki is mondta: Követlek, Uram! Milyen nagy dolog, hogy kimondta. Nem akarok úgy továbbmenni, ahogy eddig jártam. A Te nyomodban, a Te utadon kívánok járni. De vajon tudta-e, hogy hova megy Jézus? Te tudod? Ha nem, kérdezd meg Tôle, és megkapod a választ. Jézus születésétôl fogva egyetlen helyre ment: a keresztre. Földi életének elsô percétôl addig a percig, míg fel nem feszítették a keresztre, ez volt az útirány. A kereszt Jézus kivégzési eszköze. Ha követni akarod Ôt, mindarra, ami te vagy - önmagadra, kényelmedre - mondj nemet, és vedd fel a keresztedet. Lehet, hogy a te kivégzési eszközöd egy kibírhatatlan ember, vagy bizonyos körülmények - de lehet egy betegség is. Felvenni annyit jelent, hogy elfogadom. Ha Jézus útján akarsz járni, az a természeted, a szokásaid, a jogaid halálához vezet. Komolyan gondold meg, mielôtt kimondanád: “Követlek Téged, Uram...”

NINCS BARLANG, NINCS FÉSZEK

“És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük: de az Emberfiának nincs fejét hová lehajtania.” Lukács 9,58

Becsüld meg Isten szavát! Nagy dolog, hogy Jézusnak még van szava hozzád. Ennek a valakinek a fenti Igével válaszolt Jézus. Miért ez a személyre szóló válasz? Miért pont a rókát és az égi madarakat mondja? Jézus válaszát csak az értheti, akinek mondja. A barlang annyit jelent, hogy búvóhely. Talán a lelked is búvóhely, sok kijárattal. Ha meg akarnak fogni, azonnal kicsúszol. Lelkileg megfoghatatlan vagy. Lehet, hogy Isten Szentlelke évek óta keres, de ott a rókabarlang sok járatával, kifogások, magyarázkodások. Talán neked is tökéletesen kiépített védelmi rendszered van - mint a rókáknak - Isten tervei ellen. Jézus soha nem védte magát, Vele mindent tehettek. Jézus mondja, hogy a madaraknak fészkük van. A szíved, akárcsak a madár, a puha fészket keresi. Szeretném, ha most meglátnád a kényelemre, élvezetekre épülô életedet. Jézus követése a barlangodba, a fészkedbe kerül. Magáról azt mondja Jézus: “nincs fejét hová lehajtania”. Nem volt otthona, nem volt semmije, de volt Atyja. Isten szívére bármelyik pillanatban odahajthatta fejét, amikor magányos volt, amikor mindenki elhagyta. Isten neked is kínálja az Ô szeretetét, védettségét, amit csak Nála találsz meg. Ha Jézust megismered, eljutsz a téged körülölelô szeretetbe, ahonnan már nem vágyódsz sehova. Az Úr ezt kínálja mindnyájunknak. - Jézus ezt is elvesztette! A kereszten Atyja sem volt már. A te bűneidért hagyta el Ôt az Atya, hogy téged soha ne kelljen elhagynia, hogy neked mindig legyen otthonod. Mindig legyen fejedet hová lehajtanod.

NINCS TEMETÉS

“Monda pedig néki Jézus: hadd temessék el a halottak a halottaikat: te pedig, elmenvén, hirdesd az Isten országát.” Lukács 9,60

Ebben az Igében egy másik emberrôl van szó. “Monda pedig másnak: Kövess engem.” Ezt az embert Jézus szólítja meg. Különbség van abban, ha valaki maga ajánlkozik, vagy hívják az útra! Milyen hatalma lehetett ennek a szónak: “...elmenvén, hirdesd az Isten országát!” Isten elmondja, hogy mire választotta. Mi lenne, ha ma neked mondaná ezt az Úr? Isten ma is szólít meg embereket. Mit válaszol ez az ember? “Uram, engedd meg nékem, hogy elôbb elmenjek...” Ha Isten hív, nincs “elôbb”! Ez az ember az apját akarja eltemetni. Nem szórakozni akar, nem a gyermekeit felnevelni. Olyat kér, amiért a határon is átengedik az embert, a katonákat is hazaengedik. Ha Jézus erre is azt mondja, hogy nincs “elôbb”, annyit jelent, hogy a világmindenségben a legeslegfontosabb dolog az, hogy hirdessék az evangéliumot. Ezen keresztül jutnak emberek életre, és ennél fontosabb nincs. Akiket arra hívott el az Úr, hogy hirdesse Isten országát, az ne a halottakkal foglalkozzon, hanem az élôkkel. Azoknak mondom, akik évek óta siratnak már egy halottat, és nem képesek felállni a koporsó mellôl: gondoljanak arra, hogy a körülöttük élôk el fognak veszni. Addig szeress, szolgálj, tégy meg a körülötted élôkért mindent, amíg lehet. Gondolj arra, mennyire nem törôdsz velük, és mennyire nem fontos neked, mennyire nem mented a lelküket. Isten ma megszólít: “Te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát”, szóval és az egész életeddel. Nem kell ahhoz szószékre kerülni. Hirdetheted a családodban, munkahelyeden, környezetedben.

NINCS ELÔBB

“Monda pedig más is: Követlek téged, Uram, de elôbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, akik az én házamban vannak.” Lukács 9,61

Ez az ember is egy “más” ember volt. Az Úr is másról beszélt vele. Jézust akarta követni. “Követlek téged, Uram.” Majd így folytatta: “de...” Veszélyes szó! Annyit jelent, hogy feltételei vannak. Isten követésében nem lehet feltételeket szabni. Ha megtartod a “de” szavadat, Isten Szentlelke ráüti a pecsétet az életedre, hogy szolgálatra alkalmatlan! Ne légy az a más, akinek feltételei vannak! Az Ószövetségben, amikor Illés hívja Elizeust, ezt olvassuk: “És ô elhagyván az ökröket, Illés után futott, és monda: Kérlek, hadd csókoljam meg az én atyámat és az én anyámat, és azután követlek” (1Kir 19,20). És Illés elengedte! Elizeus egy pillanatot kért, hogy megcsókolhassa szüleit. Ez az ember a mai Igénkben búcsúzkodni akar. Aki búcsúzkodik, az ott marad. Hány ember búcsúzott már az italtól. Majd kevesebbet iszom. Hány ember búcsúzik a tévétôl. Csak a híreket meg a politikai műsorokat nézem. És ott maradt. Minden úrvacsoraosztásnál búcsúztál a bűneidtôl, és mindig benne maradtál. Ha valakit nem hívott el Jézus, az nyugodtan maradhat. De akit elhívott, az ne búcsúzkodjon, hanem hagyjon ott mindent, és induljon. Ha nem búcsúznál annyit, már az egész családod utánad jött volna. Ha Ô hívott, akkor feltétel nélkül mondj igent. A többi az Ô dolga. Nincs fészek, nincs barlang, nincs temetés, nincs “elôbb”, nincs “de”! De van egy nagy VAN, ami mindennel fölér. Van Jézus, és Vele van szeretet, van békesség, van örömökkel teli, és aggodalmaskodás nélküli boldog, megelégedett élet.