Van arra már név; Keresztény. Ennek tartom magam.
De, köszönöm igyekezeted.

Én mint bűnös, hogyan közeledhetek Istenfelé?
Hogyan lehet vele kapcsolatom?
A hébereknek ott volt a maga papsága
2Móz 40:15 És kend fel õket, a mint az õ atyjokat felkenéd, hogy legyenek papjaim, és lészen az õ megkenetésök nékik örökös papság, az õ nemzetségökben.

Mi marad nekem? (itt a marad nem reszlit értek alatta. Hanem a Héberek után milyen közeledési formám.)
Ján 14:6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
Ján 14:7 Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek õt, és láttátok õt.

Hogyan közeledhetek?
Zsid 8:1 Fõdolog pedig azokra nézve, a miket mondunk, az, hogy olyan fõpapunk van, a ki mennyei Felség királyi székének jobbjára üle,

Zsid 4:14 Lévén annakokáért nagy fõpapunk, a ki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz.
Zsid 4:15 Mert nem oly fõpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bûnt.

Ján 14:13 És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsõíttessék az Atya a Fiúban.

Mondjuk ilyen az én kapcsolatom, Istennel. Persze ez a ’jéghegy csúcsa’ de gondolom követhető voltam. Ha mégsem; akkor újra fogalmazom.

kb erre számítottam...

Kicsit vártam, hogy olvashassam mások véleményét is.
De, most előveszem. Ahogy én értettem meg;

A szó bibliai használata alapján felismerhető, hogy a lélek szó egyaránt vonatkozik emberre és állatra, vagy az emberi és az állati életre. Sokak szerint ezzel ellentétben, a „lélek" az ember anyagtalan, vagyis szellemi részét jelenti, amely túléli a test halálát. Mások az életelvet értik alatta.

1Móz 2:7 És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az õ orrába életnek lehelletét. Így lõn az ember élõ lélekké.
Már itt a Biblia elején megtaláltam, hogyan lettünk élő lélekké.
(Káldi, K.f., Ö.f. azt írják, „élőlénnyé lett" ha a helyesen fordították volna, „élő lény”, de ők így találták jónak. Ami nem módosít a valódi kifejezés értelmén (héber ne'phesh és a görög psy.khe' szavak megfelelője: Lélek)
Amin el is gondolkodom; élő lélek, Van halott lélek is?

Kicsit jobban megnézve ezt is olvasom (1Móz 1:20, 21, 24, 25 ) az állatokról (A görög szövegben itt a psy.khe' szót találjuk) Vagyis ennek alapján az állatok is élő lelkek.
A B.—D., Csia, Káldi, K.f. Ö.f., ÚSz. azt: „élőlény". Ismét ezen kifejezést használja mint az elöbb az emberre vonatkozóan.
„A 'lelket' jelentő héber kifejezést (nefesh, a lélegző) Mózes használ¬ta... 'megelevenített lény' a jelentése, és ugyancsak alkalmazható nem emberi lényekre... Az újszövetségben psy.khe' ('lélek') az alkalmazása alapján azonosítható a nefesh kifejezéssel"

Előbb felmerült a gondolatom, hogy van halott lélek is?
Vagyis meghalhat-e a lélek?
Ez 18:4: „íme, minden lélek az enyém. Miként az apa lelke, úgy a fiú lelke is az enyém. Amely lélek vetkezik, az fog meghalni." (A héberben „ne'phesh". Ezt a Károli és Ö.f. a „lélek" szóval adja vissza. A K.f. azt írja: „élet".) Tehát a lélek meghalhat.
Máté 10:28: „Ne azoktól féljetek, akik megölik a testet, de a lelket [vagy „életet"] meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki mind a testet, mind a lelket megsemmisítheti a Gyehennában." (A görög szövegben itt a psy-khe' szó tárgyesetét találjuk. A B.—D., Csia, Káldi, K.f., Károli hasonló értelemben használják a „lélek" szót.)
Csel 3:23: „Bizony, minden lélek [görögül psy-khe'], amely nem hallgat arra a Prófétára, teljesen ki lesz irtva a nép közül."
Számomra teljesen világos, hogy a lélek meghalhat, vagyis véges. Ha azt emberre, állatra vonatkoztatva olvassuk. Ahogy azt a Prédikátornál is olvasom. 3:19 Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlõ végök van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság.


De, van egy másik megközelítése a dolognak.
Az pedig egy másik szó a Szellem.
Ismét egy megalapozott kérdés; azonos-e a lélek a szellemmel?
Préd 12:7, [12:9, Károli]: „A por visszatér a földbe, ahol azelőtt volt, a szellem [vagy életerő, héberül ru'ach] pedig visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt."
De, ha már egyszer azt olvastam, hogy a lélek meg is halhat, akkor a szellem hogyan tér vissza Istenhez,? Isten pedig nem hazudik, tehát kell lennie egy köztes megoldásnak? Vagy másféle értelmezhetőségnek?
A köztes megoldást kizárom, mert Amikor Isten elmondta Ádámnak a következményt. 1Móz 2:17. (nem említette, hogy halálod után, majd a mennyekbe jutsz. Mert akkor ez nem büntetés lett volna tettéért, hanem ellenkezőleg jutalom. Márpedig Istennek nem volt szándékában Ádámot maga mellé venni a mennyekbe.) Így számomra marad a másféle értelmezés. Ami nem mond ellent a lélek halandóságának, és a Prédikátor könyvében foglaltaknak sem.
1Móz 6.3-ban ezt olvasom; héberben ru'ach, azaz szellem. „…Ne működjék szellemem időtlen időkig az emberen, mer őt csak hús-vér lény. Napjai ezért százhúsz évet tegyenek ki.”
Vagyis ami visszatér Istenhez, az nem az emberi lélek valamely része, hanem a működtető erő, Isten szelleme.
Zsid 4:12: „Mert az Isten szava élő és erőt fejt ki, élesebb minden kétélű kardnál és elhatol még a lélek [görögül psy.khes'] és a szellem [görögül pneu'ma-tos], az izületek és a velők megoszlásáig is, és képes megkülön¬böztetni a gondolatokat és a szív szándékait.
Itt egy szövegben hangzik el a lélek, és a szellem, tehát két külön dologról van szó. (Még a latinban is ’vulgata’ külön találjuk meg. Mint ’animae’ ’spiritus’ szavakat.
Habár Károliban ez szerepel Zsid 4:12 Mert az Istennek beszéde élõ és ható, és élesebb minden kétélû fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velõknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
Más fordításokban, és korábbiakban pedig az. Akik ezt olvassák nem tünik fel. És jogosan kételkednek. De, egy kis utánajárással tisztázható ez is.
Számomra a lélek és szellem két külön fogalom. Mert a Bibliából ezt olvasom ki.

És megint ott vagyok, hogy túléli-e valami az ember halálát?
Zsolt 146:4: „Szelleme [a héber ru'ach alapján] eltávozik, ő visszatér földjébe; azon a napon elvesznek gondolatai." (Mások „szellem" szóra fordítják itt a ru'ach szót. A K.f. azt írja: „élet". Némely fordítás azt mondja „lehelet".)
Ha nincsenek gondolatai(m) akkor nem is vagyok.
vagy Zsoltárok 104:29
Károli fordításban.
Zsolt 146:4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az õ terveik.
[exibit spiritus eius et revertetur in terram suam in illa die peribunt omnes cogitationes eorum]
(De, a latinból ismét az látszik, hogy szellem.)

Ha röviden fogalmaznám meg, azt mondanám; Az éltető erő ami életre keltette az embert az a Szellem. Az ember ezen élő folyamata alapján pedig a lélek. Mindaddig amíg él.
Ezt az éltető erőt, magjainkban tovább adjuk gyermekeinknek, Amiről Isten úgy rendelkezett, hogy egy határozott ideig működtesse az embert. (nem jó szó, de ez jutott eszembe. ) Ez az erő a halálunkkor visszatér a teremtőhöz. De, ez nem tartalmazza az egyéniségünket. Mert azt Isten emlékezete őrzi meg. És ahogy képes volt a föld anyagából egy élőt előhozni. Úgy képes a feltámasztásra, minden olyan gondolati, emlékezeti, személyi, tulajdonságunkkal, amik korábban megvoltak.

Én vagyok a lélek, amíg élek.
(innen ered azon mondásunk is, hogy valakire azt mondjuk áldott jó lélek.) Vagyis maga a személy.
Én így gondolom, látom, és értem.
Bizonyára sokaktól eltér a véleményem.

És érdekel is, hogy mások hogyan látják ezt?

Én már olvastam.
Kifejtenéd!
Mert okkal hoztad fel. Érdekel, hogy miben merül ki ezen vers értelmezése?

-

Én úgy vélem az ember lelke két részből áll.Egyrészt tartalmazza a halhatatlan Isteni Szellemet,v.Szentlelket més néven,
mésrészt tartalmazza a szabad akaratunkból következően létrehozott
egyéni lelkünket,szellemünket ,ami
halandó.
A kereszténység megszentelődési folyamatának vagy például a budhisták megvilágosodásának ,pont az a lényege,
hogy megismerjük valós énünket tisztán,
vagyis a Szentszellemet.
Amikor Istenre figyelünk,akkor a Szent -
szellemünk ,megtisztítja a lelkünkben l
a hamis ,iluzionukus egyéniségünktől.
Tehát a lelkünkben nem két személy van ,hanem kizárólag egy a Szentszellem ,maga Isten,Aki a saját képmására,vagyis saját magára teremtete az embert.
Amikor a megszentelődés vagy megvilágosodás folyamata befejeződik,akkor az egyéni éntudat,átvált a közösségi "mi"tudatra,
vagy más néven egységtudatra.

pontosítok: a Királyság Harcosainak Adventista Útja... (ugyanis amit leírtál, kedves lucius az a HIVATALOS ADVENTISTA TEOLÓGIA a lélek haláláról)

Hm
Szeretettel Tamás

én máshol fognám meg az ALAP-PROBLÉMÁT:

Jézus mondja:


EZÉRT kérdeztem rá luciusra, hogy milyen a SZEMÉLYES kapcsolata Istennel (és kaptam rá vissza, miként számítottam, egy kupac bibliaverset...)

Nem kételkedem abban, hogy úgy van.

De, a célom más volt.
az azonosulás gondolatkörének kiemelése. Én erre irányoztam a gondolataimat, és ez volt a cél. Hogy ezzel egyben belebonyolódtam az Adventisa tanításba az már csak ásodlagos. (Eszembe sem jutott.)

Mert azon gondolkodtam, hogy Pál szavai, és viselkedése hogyan kapcsolódik az azonosuláshoz?

1Kor 1:23 szellemében.
1Kor 9: 19-23 értelmében. Mert itt valami nagyon fontosat mond.

Kértem is hogy valaki fejtse ki, hogy neki mit jelent.
Hogyan értelmezi.

Mintha azt is mondtam volna, hogy ha nem voltam világos, érthető. Akkor szivesen ki is fejtem.

Márészt, kérdés;
Mi a gond a 'kupac' biblia verssel?
Nem a Bibliára támaszkodik a hitünk?
Nem abból merítünk?
A megértettek alapján, nem alakul ki a hitünk?
Hitünk pedig nem visz közelebb, szorosabb kapcsolatba Istennel?

Én úgy vagyok vele. (Mások szerint gépi programozásom diktálja [J.T. agymosás] ) Hogy amikor a hitemről beszélek, akkor az a minimum, hogy előadom azon részeket, amikre építkezek.

Megjegyzés: Sok beszélgetésből ezt hiányolom, nem mintha elengedhetetlen követelmény lenne. De, abból indulok ki, hogy pontosítsam (könyv, fejezet, vers) a mondandómat. Nem azért mert a másik nem tudja. (Sokan jól ismerik az írásokat itt.) Hanem azért, mert valaki máshonnan beleolvas [hiszen a google rákeresésben egy-egy szóra ott van a parokia idevonatkozó linkje is.] Azokra gondolok, akik valamit, valakit keresnek. És amikor betéved, csak elvétve találnak szavakat. De, a témakört nem látják át. Az sem tudják, hogy keressék. stb. Úgy gondolom, hogy egy nyílt fórumon, figyelembe, észben kéne ezt is tartani. azon kivül, hogy némely esetben én sem tudom, hogy hol keressem, és lapoznom kell (amit szívesen teszek) az írásokat.

próbáltam megvilágosítani...

nem adom fel

Róm 10,17. Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.

vagyis: RÉMA ---> HALLÁS ---> HIT


nézd csak, itt az ÉLŐ PÉLDA:

[Csel. 2.37] Mikor ezt hallották, a szó átszúrta a szívüket s így szóltak Péterhez és a többi apostolhoz: "Mit cselekedjünk, testvéreink, férfiak?"

NEM arról van szó, hogy a kellő mennyiségű igevers felsorolása LEGYŰRTE őket, és ÉRTELMILEG BELÁTTÁK, hogy az apostoloknak igazuk van!!!

az Ige, ami ÉLŐ és HATÓ és ÉLESEBB MINDEN KÉTÉLŰ KARDNÁL eltalálta őket, ÁTSZÚRTA a szivüket, és VÁLTOZÁST HOZOTT LÉTRE belül

INFORMÁCIÓ által A BÜDÖS ÉLETBEN nem fog egy ember odatalálni Istenhez

ha NEM HALLOD MEG SZEMÉLYESEN a szavát: SEMMIT NEM ÉR a TUDOMÁNYOD!!

-

A hit nem cselekedetekben nyilvánul meg?
Nem attól lesz élővé?

Kedves Lucius

Nem tévedsz azt látom.

Még csak nem is nehéz elmondani megfogalmazni hiszen a gyülekezetben de még házankénti tanításnál is ezt sulykolják egymásba.

Emberileg érthető világos beszéd, és sokak így valamikor az én számomra is elfogadható magyarázat volt.

Elég egy szóhoz múlt időt tenni hogy ne vonatkozón rád. („Az igék a szövegben múlt időben állnak”)
Másik helyen pedig („De nem beszél itt arról, hogy hány további személy fog még a mennybe jutni.”)
--

„(Figyelembe veendő, hogy a szövegösszefüggés a 11. versben Jézus 'saját népére', a zsidókra utal. Ahányan elfogadták őt, amikor az első században hozzájuk ment, )„
--
Ezek mind mind érdekes dolgok, látod hogy zsidóknak szól azt viszont nem akarod megérteni amikor más juhaira (népekre) céloz nekik hogy a népek is hozzájuk fognak csatlakozni
Ezt


A múlt időről:
Jn 17
20. De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;
21. Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.
22. És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk:
23. Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.
24. Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.
--

… „ akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek” …
--

Nézd az az elmélet nem jó ami Igébe ütközik
Számos Ige van amit megpróbálsz magyarázni mert ahogy le van írva más értelme van.
Nem lenne gond ha figyelembe vennéd a többi Igét és azzal magyaráznád meg.
Vagy ha nem tudod megmagyarázni elfogadnád mint Isten Igéjét.

pl nézd meg hány Ige szól úgy a Szent Lélekről mint személyről, és hány pusztán erőről.

Lk 24,49 És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.

Erre utalsz: „Isten cselekvő ereje”
--
Ha az Atya ereje és a Fiú ereje miért is kell külön kihangsúlyozni, és egy erő nevében keresztelni?

Mt 28,19 Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
--

Az nem válasz hogy csak.

Tudod ezzel a hozzá állással akár Istent is nevezhetnéd erőnek hiszen tulajdonságaiból is utalnak rá.
pl, 144 zsolt.
1. Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.
2. Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom:
--

Jézus egy személy tulajdonságaival beszél róla. „Megjelenti néktek, enyémből vesz, vigasztaló.
és - ...de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal...”
És megszomorítható.
--

Ezzel tulajdonképpen bármelyikünk cselekvő erő lehet.
Ha figyelmen kívül hagyod 1Ján 5,8 (már mint hogy egyek.)
(magyarázat: mindkettő ereje, bár itt Jézus is magyarázatra szorul hogy Ő még sem egy az Atyával mert....)

Ezek ugyan magyarázatok de nem tudsz mit kezdeni velük azért vannak. (ha JT hát tőle de legalább nem kell elfogadni)

Ha viszont elfogadod nem kellenek a magyarázatok.

Viszont az Ige azt is mondja hogy:
Rm 8,10 Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.

Jn 1
12.
Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
--

Gal 2,20 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem
--

János, az Úr Jézus szívünkbe való befogadásáról beszél nem csak egyszerű elfogadásról.
Pál itt ugyan ezt mondja magáról.

--

Mind az amit idáig fejtegettél talán tudtodon kívül de saját magad ellen irányul, vagy tudtoddal egy védekezés hogy ne kelljen jobban befogadnod Jézust.

Őt befogadni úgy mint Pál nem könnyű dolog hiszen Pál mindent szemétnek ítélt addigi életében és egyedüli értéke Jézus volt.
Ő pedig teljesen az Övé lett.

Azért gondolj bele hogy Jézus benned lakozását puszta erőre csökkented hogyan is érvényesülhet benned az ami Pálban.

Ha csak Pálnál hiszed hogy lehetséges, ez nem igaz.
2Kor 3,18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.
--

Lehet hogy még mindig nem érted hiszen másképp értelmezheted ezeket az Igéket is.

Talán egy pl, ha szerelmes vagy valakibe a szívedbe zárod az övé vagy ha ő is ugyan így szeret akkor ő meg a tiéd.
Teljesen egymásé vagytok, minden gondolatod körülötte forog és ha érzed szerelmét szíved szabályosan lángol. (voltám szerelmes?)

Az nem igazi szerelem ha határokat húzzunk meg, és azt mondjuk na jó de nekem szabadság is kell, meg a barátokkal is kell foglalkoznom.
--

Ha az elsőt megkérded, azt mondja egyek vagyunk mindenben és nem tudok élni nélküle semmi nem kell csak ő.

Ha másikat kérdezed, ő elkezdi magyarázni hogy a szerelem milyen is és hogy az ember már csak olyan hogy önállóságra is szükség van (a barátos, egy jó könyv, ki kell kapcsolódni) ez az érzés attól még benned van.
--

Nem sok a különbség de mégis nagy.
Fel állíthatsz akadályokat hogy ne juss közelebb hozzá, meg is próbálhatód érteni mit is akar mondani számodra, de ez nem ugyan az.

Mk 8,35 Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.

Kol 3
1. Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, a hol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén,
2. Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.
3. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.
--

Rm 6,2 Távol legyen: a kik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?
Rm 6,7 Mert a ki meghalt, felszabadult a bűn alól.
Rm 6,8 Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele.
Rm 6,10 Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.
Rm 6,11 Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
--

Ezeket az Igéket el lehet magyarázni és meglehet élni. Így lesz igazán élővé számunkra.

( a pl- ból) A két szerelme hogyan is élné meg ezeket az Igéket.

Az első valóban szerelmével hal és vele, s neki éli életét.
A másik megérti hogy kedvese meghalt de az élet nem áll meg, követ őt de azért ő egy önálló ember .

Amíg indokokat hozol fel hogy mennyire is lehetsz az Övé te is a másik emberhez tartozol.
Igazából önálló akarsz lenni.

Ha viszont mindennél fontosabb számodra Jézus nem fogsz gondolkozni hogy talán nem is lehetsz az Övé ennyire, hanem az Övé akarsz lenni.

Meghalni a bűnnek és eddigi életednek, amit meg már élsz Isten kegyelméből benne és általa éled.
Ott vagy ahol Ö van már most is hiszen benne van elrejtve életed, ezt az új életet Ő építi fel benned itt a földön. Ez tőled függ mennyire is sikerül felépíteni benned.

Ha nem engedelmeskedsz vagy más életformát választasz azt az életet nem fogod megismerni amit Isten adott neked benne Jézusban.

Ez lenne az öröm üzenet, hogy Jézusban van a mi életünk elrejtve ha befogadjuk Őt, így leszünk az Ő teste és Isten temploma.
Ef 5:
29. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az egyházat;
30.Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók.
-

Nézd ezt az időt éljük amikor Keresztelő Jánosról beszélsz akkor nem Jézus testének épüléséről beszélsz.

Az viszont jól mutatja a benned levő érzést Jézus iránt hogy más utat keresel (ez nem más mint kifogások halmaza)

Sajnos alapból nem is hiszed hogy a testéhez tartoznál, mégis megváltásban reménykedsz.
Pedig Jézusban és Jézus benne való kapcsolatról szól az egész.



Lassan rájössz miről beszélek ill beszélünk neked.

Már mit csak is Jézus testében van üdvösség. Ha nem hozzá tartozol nincs üdvösséged.

Azt hogy Jt tanítás elhitette veled 144000 szám Jézus teste sajnos ebből akar kirekeszteni.

Bár minden Ige arra utal hogy amikor Jézus teste betelik (ami megszámlálhatatlan sokaság.)

Izraelben 144000-ret kiválaszt Isten hogy rajta keresztül mutassa meg hatalmát és egyben Izrael is megtérjen akár Ezékielnél de a többi prófétáknál is van utalás erre.

pl , Ez 37, része. Izrael megalakulása elég tisztességesen hasonlít rá.
(gázkamra, halottak, csontok szinte szó szerint, és hopp ott van Izrael még pedig olyan formában ahogy Ésaiás 43-ban le van írva.)
--

Nézd JT úgy tanít hogy fogja és akár évekig tanítja tanait ha hiszed hanem csak mutass hajlandóságot. Így elkezdik végig venni az egész Bibliát (legalább is azt hiszed közben egy elméletet sajátítasz el) Amikor kész van egy tudásod amiben hiszel, és eszerint cselekszel.
--
--

Az újszövetségben és napjainkban ez nem így van, Sokan szinte semmit nem tudtak Jézusról de amit igen, arra ösztönözte őket hogy elfogadják.
Ez azért történ mert mag Jézus volt szívük előtt és ők beengedték.
Negyed annyit tudnak az Igék helyéről, mint te és mégis Jézus testéhez tartoznak tudják hogy üdvösségük van.

Természetesen kétségbe vonhatod hitüket, de nem érdemes én pont egy ilyen emberkén keresztül tértem meg.
Neki volt hite, nekem meg kb. ami neked van. Tudtam hogy van Isten és be is tudom bizonyítani sőt mint egy gép forgadtam a Bibliát, ő meg csak hit.
De hogy?
Alig tudott idézni is a Bibliából. De mégis ez volt a legbosszantóbb.
Neki volt valamije ami nekem nem.

1Jn 5,12 A kié a Fiú, azé az élet: a kiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.

Az övé volt a Fiú, semmi más csak a Fiú.

Számomra meg ott volt a király, bárány megváltó, de nem voltam olyan közel mint hozzá.

Mondhattam én azt hogy az enyém?
Igazából te mondhatód?
Bizony a kapcsolatuk közelségét éreztem szinte tapintható volt számomra.
„Jézus a mi sorsunk” könyvet kaptam tőle és Jézust még nem láttam olyannak.
Tudod talán tudtam volna találni benne hibát de már másra voltam kíváncsi.
Jézusra, hogy igazak e amit állít róla, a tudásom a múlté lett.
Kétségbe estem amikor Jézus kirajzolódik (lelki szemeimmel megláttam) számomra.
Hát bizony sokkal hatalmasabb volt mit akinek én hittem. Ő maga volt Jehova.
Azt hittem végem hiszen tudtam mennyiszer utasítottam vissza (te is ezt teszed most is folyamatosan bár nem tudod)

Én viszont átéreztem minden súlyát. Ezt a terhet nem bírtam volna sokáig vinni, de nem is kellet.
Mert bár még jobban szégyelltem magam, de éreztem hatalmas felém irányuló szeretetét.
Könyörögtem hogy bocsásson meg kétségeim lassan elosztottak félelmem elszállt és csak szeretetét és megbocsájtását éreztem igen befogadtam enyém lett a Fiú és én az Övé.

Hosszú út következett utána és tanítás de nem emberektől. Még akartam tenni is érte, de Ő nem engedte elvezetett a teljes átadáshoz az akarást is átadtam neki. Újjászülettem.

Sok helyre vezetett (számodra talán mese hiszen netten írhatok amit akarok), így egy neurológiára
(Bethesda Ilka utcai Református gyerek kórházába) olyasmit éltem át az Úrral amit Jt ként soha.

Megkötözött gyerekeket és még családokat is láttam gyógyulni, a régi fórumon említettem.
Be kell valljam még ma sem tudom igazán kezelni csodáit hiszen hogy mondjam el hogy minden dicsőség az Övé legyen.

Annyit azért mondhatok teljesen rábiztatod magad nem fogsz csalódni.
Értékrended megváltozik de sokkal nagyobb értéket kapsz maga Jézust.