hú, ez nagyon jó!

Kedves Tulip!

Azt írtam tegnap, hogy szeretnék beszélgetni veled. Nos, azóta egy-két szabad percemben gondolkoztam ezen, s azt kell mondjam, hogy szív szerint ez így is van. Azonban- hogy stílszerű legyek- direkt nem szeretnék öngólokat rúgni, mert az az igazság, hogy eléggé megvisel egy-egy ilyen manőver.
Maradok inkább egy ilyen tétova, de nyitott állásponton feléd- jó reménységgel, hogy lehet, hogy összefutunk majd valamelyik témában, s beszélgetünk egy nagyot.
Annak pedig nagyon örülök, hogy tavaly nyáron személyesen találkozhattunk.

KRISZTUS KÖVETÉSE
Nyomába se érek.
Nyomában járhatunk.

égő, ha erős az ego

Egy formás kúszónövényt tettem a fürdőszobába a mosdóra - hadd díszelegjen ott. Azonban a virágöntözésnél elfelejtkeztem, hogy arrafelé is forduljak....mosakodás közben nekem sem, másnak se jutott az eszébe, hogy nem művirág, víz is kellene rá, ....s csak most vettem észre, hogy a nagy része kiszáradt, a csap közvetlen közelében!
Hányszor vagyok így lelkileg! ott a Forrás, az Élő Víz..egy karnyújtásnyira, de ha nem nyúlok utána, nem iszom belőle - a közvetlen közelében is kiszáradhatok.

hát ez egy fogós teológiai kérdés
szerintem nem száradunk ki, max. száradozunk, ami önmagában is fájó, főleg ha észrevesszük, hogy körülöttünk buzog az Élő Víz

Fésületlen gondolatok a fórumról


Fizikán a rádioaktív sugárzásokat tanulva az egyik lány feltette a kérdést: -Tanár elvtárs, lehetséges az a történet, hogy valaki egy atomreaktor közelében fényképezett, és az előhívott képen volt egy ember, aki háttal állt, azonban a fényképezés pillanatában nem volt látható, nem volt ott? Csak egy töredékre emlékszem, mit válaszolt a tanár:...-aki háttal áll és nincs ott..
de sokszor igaz ez a fórumra! sőt! néha azt gondolom valamelyik fórumozóról, hogy már régen nincs, s egyszerre csak itt van! ezután, majd ha nem ír, arra fogok gondolni, itt van, csak most háttal áll...
aztán arra jöttem rá a itt a fórumon , hogy nem tanácsos különösebben noszogatni az embereket..ha valakinek van mondanivalója, úgyis hozzászól, ha meg hallgatni szeretne, nem örül a noszogatásnak..
megtanultam azt is, hogy nem szabad túlságosan kifejezni, ha valakinek örülök- ez zavarba hozza a másikat, feszélyezi, s ez kellemetlen..

vagy ... olyan a fórum, mint a világnak az a szeletkéje, amit az ablakomból kitekintve látok.
milyen is? nagyon változó..kiteszek diót a madáretetőbe, valamikor nagy a sürgés-forgás, máskor nem mozdul a lég...
..egyszer zöldküllő párt csípek el, amint szétrontják a hangyabolyt...egyszer észreveszem a vörösbegyet, hogy ez bizony egy karnyújtásnyira rakott fészket,hogy aztán se szó se beszéd egy napon elröppenjenek, és nincs ismétlés...
...egyszer kilépek az erkélyre, hogy kirázzam a pokrócot...és felröppen a domb.. huss! már el is szállt az itt pihenő madársereg..
...egyszer tanúja vagyok, hogyan hurcolkodik a menetke család, valamiért nagyon sürgősen, menekülve...

igen, kétségkívül jobb lenne az állandóság, deee...ha... állandóságot szeretnék, kerti törpéket kellene vásárolnom.. az viszont olyan giccses, ugye?

-Szia Erika ! BUÉK !

-Hogy Te milyen okos vagy! - Honnan vetted ezt a nagy bölcsességet ?
-Ja, igen... KAPTAD... és hasznosítod...vagy Moderátornak is teremtettek?
--- Úgy tűnik, de én éppen ilyennek s z e r e t l e k !
-Máskor se "'fésüld" meg !

Szia!
Loisz

Szia Loisz!

BUÉK neked is! Többször lássunk az új évben, s főleg olvashassuk a beírásaidat- ezt kívánom!/főleg ha ilyen szépeket írsz nekem /

azért őszintén: egyszer szeretnék veled élőben is találkozni..

--Élőben akarod "hallani" a szépeket ?
Ne légy hitetlen, hanem hívő !

-Jaj, csak nem voltam félreérthető ? Nem szolgáltam rá.
Hívő keresztyén, lelki testvérek, tiszta indulatával írtam, amit írtam.

-De azért legközelebb küldök Neked egy karácsonyi fényképet, amit a
a nagy BELÉPÉSKOR "lesből" készitett a fiam.

Szia Loisz!

Ez a fénykép jó ötlet, majd én is küldök- máris leküzdöttünk egy akadályt az egymás megismerésében.
Hogy milyen szakmára születtem, azt még nem sikerült megfejtenem, s valószínűleg nem is fogom: egy biztos, a háttér munka-egyébként nem szeretem ezt a szót- valóban a legjellemzőbb rám, úgyhogy ezt eltaláltad.
Ha már így alakult, hogy belecsöppentem ebbe a moderátorságba, jó lenne nemcsak ilyen "kocamester"szinten végezni, de nem tudom, hol folyik ilyen irányú képzés, ha folyik egyáltalán, pedig szívesen koptatnám padjait, márcsak azért is , mert nagyon jó diáknak lenni...persze, ha jól meggondolom, végül is diák vagyok...az ÉLET iskolájában..

- Erika !

Van egy aranyos kis tréfa a 70 felettiekről,- hadd mondja el (bocsi,ha
már ismered ) "Sára panaszkodik Ábrahámnak, hogy olyan sokan
megnézik, különösen fiatalemberek... és ez olyan kellemetlen...
Ábrahám válasza: Sára, te nem panaszkodsz, hanem dicsekszel."

-Hogy miért mondom,---mert kissé ideillik "moderátorságod" panasza
kapcsán... - Nem dicsérlek! most ezt vedd komolyan.- Tárgyilagos
a mondandóm.--- igaz, hogy csak 3 fórumon és két levlistán szereztem
etéren tapasztalatot,- de megállapíthattam, hogy a mezőnyben Ti vagytok
a legjobbak Boglárkával.--- Csak az az angyal szíved ne lenne kennyére
kenhető és adott esetben élnél a Fórum érdekében kissé nagyobb szigorr-
ral a renitenskedők közöt, az még eleférne,... de egyáltalán nincs Kettőtökön kívül, ami az jelenti, hoga nics még két ilyen szorgalmas
rajtatok kívül !!! --
két ilyen szogalmas modi .

Millió puszi!
Loisz

Szia Loisz!

Köszi a biztatást, persze lenne mit tanulnom.Épp ezért olvasgatok más fórumokat, hogy lássam, mások hogyan csinálják. Hogyan kezelik a vészhelyzeteket ?- már amennyire ez kívülről kikövetkeztethető.

Sziasztok!

Még ősszel kaptam egy diasorozatot a 2. VH koncentrációs táboraiban készült fényképekkel, a kísérő szövegből idézek:

Dwight D.Eisenhower tábornoknak igaza volt, amikor elrendelte, hogy fényképezzenek és filmen örökítsenek meg mindent, amit láttak a koncentrációs táborokban."..lehetséges legtöbb dokumentumra van szükségünk,mert eljön a nap, amikor feláll majd valaki és azt mondja: mindez a szörnyűség meg sem történt."


Akkor eszembe jutott Július Fučík Riport az akasztófa tövéből c. könyve, amiből diákkoromban egy részletet mondtam a szavalóversenyen:

"Egyet kérek tőletek, akik túlélitek ezt a kort, ne feledjetek! Ne feledjétek sem a jókat, sem a rosszakat! Gyűjtsétek gondosan a tanúvallomásokat azokról, akik elestek magukért és értetek. Egy napon a ma múlt lesz, nagy időkről fognak beszélni és névtelen hősökről, akik történelmet csináltak. Szeretném, ha tudnátok, ezek a hősök nem voltak névtelek. Emberek voltak, akiknek volt nevük, volt arcuk, voltak vágyaik és reményeik, s éppen ezért még a legeslegutolsónak a fájdalma sem volt semmivel kisebb az elsőnél, akinek a neve fennmarad.
...aki a múlt porából akar gátat emelni a forradalom árjának, csak korhadt fából eszkábált báb, akármilyen rangjelzés aranylik is a vállán. De ezeket a bábokat is élő alakoknak kell látnunk, egész gazságukban és aljasságukban, kegyetlenségükben és nevetségességükben, hogy a jövő fogalmat alkothasson róluk."

Fučík kommunista újságíró volt, benne volt a németek ellen harcoló ellenállásban, s lebukott a feleségével, Gustinával együtt.A börtönben apró papírcetlikre írta ezeket a sorokat,amit aztán egy börtönőr kicsempészett, és a háború után a felesége- ő túlélte a bebörtönzést- összegyűjtött s kiadott.

Most újraolvastam ezt a rövid, megrázó olvasmányt. Elgondolkodtam rajta: vajon tudnék-e én így kitartani, ha a hitem miatt kínoznának?

Ilyen odaadó kommunistával eggyel találkoztam életem során:az egyik tanárom személyében, még a szocializmus idején. Bár nagy koponya volt- a neve szinte elveszett a sok titulusa között , nagyon szerény, áldozatkész, közvetlen ember volt- magamban arra gondoltam: biztosan keresztyén.

Aztán egyszer az előadásán ezt mondta: azt ugye tudják, hogy az Isten- hit tudatlanságból és félelemből fakad?
Fejbekólintott ezzel, mondanom sem kell.
Hazaérve aztán az Úr hamar megvigasztalt,hogy bizony, minden pozitívuma mellett a kedves prof.elvtárs téved, Isten nem azt akarja," hogy csak az higyjen, aki 4 osztályt végzett, azt is csak télen, mert nyáron libát legeltetett"- idézet egy másik tanártól

ezt olvastam a Bibliában a Kolossébeliekhez írt levél 2.részének 2-4 verseiben, s megnyugodtam:

...hogy eljussanak az értelem meggyõzõdésének teljes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama titkának megismerésére,
A melyben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve.
Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen hitetõ beszéddel.

A döbbenet az, hogy ahogyan az egyén képtelen a bűnétől szabadulni és akkor is elköveti újra, ha látja a károkat, ugyan így van az emberiséggel.
Ha kiplakátolják a koncentrációs tábor és a háborúk borzalmait, akkor se tud mást tenni az ember, mint engedni a bűnnek, a Sátánnak.
Ez alól, csak azok szabadok, akik Krisztusban vannak.

A kommunisták is ember milliókat írtottak ki, miközben harcoltak a náci Németország ellen.
Ugyan az a tábor, más színű zászló alatt.
Persze mehet a vita, hogy mi csak 2 milliót, bezzeg a másik oldal 1 milliót, eddig jut a földi igazság....