Politika és szószék.
Jó téma!
Ha a kereszténységet nem egy vallásnak tekintjük, hanem az életnek, életmódnak, akkor a politikát, ami szervesen érinti a hétköznapokat, nem szabad kihagyni, a napi eligaításokból, ami abban segít, hogy az igaz hamis dolgok között minél nagyobb biztonsággal tegyen különbséget a "mezei".
Tehát idáig MJ-vel értenék egyet, de aztán pont ő rámutatott Loisz óvatosságának jogosságára.
Ugyanis a politikai felvilágosítást lederiválta arra az egyszerű képletre, hogy az MSZP helyett a FIDESZ-re kellet volna szavazni és akkor lett volna sorsfordítás.
Ez szerintem valóban az a tévedés, amit nem kellene a szószékekre vinni.
Ugyanis, ha ilyen egyszerű a képlet, akkor meg kellene válaszolni néhány természetesen adódó kérdést.
Ha a Fidesz éra ilyen világosan Istennek tetsző volt, akkor miért vette el a hatalmat I. Ovi-tól, hiszen az összes történelmi felekezet meg volt vele elégedve és imádkozott érte?
A válasz két féle lehet, vagy a történelmi kereszténységgel van a baj, azért nem hallgattatott meg a sok ima, vagy az ima nem Isten akaratáért szólt.
Nem lehet, hogy éppen az van megvezetve médiásan, aki elhiszi egy politikusnak, hogy Isten akaratát hozza, s lehet, hogy csak azt mondja, amit hallani szeretne a hívő? Az ő lopásait elnézi neki, mert részesül egy kicsit belőle, csak közben az erkölcsi érzéke relativizálódik.
A sorsfordítás nem a szavazással kezdődik, hanem a szívekben.
Az egy tipikus baloldali gondolat, hogy hozzunk létre egy jó rendszert, mert a rendszer okozza az emberek jó, vagy roszz létét.
Nem! Jó emberek hoznak létre jó körülményeket, élhető körülményeket.
Nem a politika teszi boldogtalanná az embereket, hanem az emberek rossz látása és állapotának a gyümölcse a borzasztó politika és közélet.
Van persze kölcsönösség és visszahatás, de mindig az egyéni felelősség az elsődleges és csak másodlagos a környezet visszahatása.
üdv
ex (mezei hátósosros
)