A kedves ismeretlen szerzőben meg a butaság dominál.
üdv
ex

a kedves ismerős szerzőben ezzel szemben a bölcsesség meg a hit a földi paradicsomban.

Kedves Nx!
Kíváncsian várom, hogy a földi paradicsomban való hitemet melyik állításomból deriváltad le.
Vegyük a derék ismeretlen szerzőt:

A gőgösség még elmegy, de arra a korra jellemzőbb volt az igazságtalan előjogokon alapuló elnyomás.

A demokráciának nem az irigység a lényege, hanem az, hogy a vezetőket szavazás útján lehet hatalomba helyezni és leváltani.

A kommunizmusnak sokkal inkább lényege, alapja a szociális irigység. Az elnyomás csak szükségszerű következmény, mert másként nem lehetett a józan ész és az igazságosság ellenében működtetni.

A szocializmusnak sem az áltatás a lényege, hanem a fenti alapokból származó igazságtalan egyenlősdi, ami megfojtja az ésszerű gazdálkodást.

Rejtély számomra, hogy neoliberalizmus mit hazudik.
Csak ennyi problémám volt a fenti okosságokkal.
üdv
ex

Ja, még egy: „butaság = ha valaki nem találja el, hogy én mire gondoltam”
Egyébként én sem értek egyet a megfeleltetésekkel, meg hiányolom is pl a fasizmust a felsorolásból, csak a stílus bántotta a szememet.
A földi paradicsomban való hitedet az USA és a neoliberalizmus iránti szinte kritikátlan elköteleződésedből deriváltam.
Itt sem találsz semmi kivetnivalót a neoliberalizmusban. Nekem - egykori liberális szavazónak - csak annyi a bajom vele, hogy a győztesek és erősek ideológiájáról van szó, ami olyan, de olyan távol áll Krisztustól, mint földtől az ég.
Nem tudom, ismered-e például Naomi Klein nevét. Két jelentős mű fűződik hozzá. Az egyik a ’No Logo’ című könyv, a másik a ’The Take’ címet viselő film. Mindkettő a neoliberalizmus és a globalizmus áldásos tevékenységének következményeit mutatja be. De ha rákeresel Daniel Novak nevére, tőle is megtudhatsz érdekes részleteket.

üdv
n.

Daniel E. Novak nevét már nem találom a neten. Lehet, hogy a Coca-Cola vagy a Chiquita őt is kinyírta?

Kedves Nx!
Errefelé nagy és alaptalan USA-ellenesség van, amivel szemben fel szoktam szólalni, lehet, hogy ez számodra kritikátlan elkötelezettségnek tűnik, de messze nem így van. Kritikátlanuk JK mellett vagyok elkötelezve.
Továbbá, már többször is kifejtettem, hogyha valami legjobb, vagy annak tartok, az nem azt jelenti, hogy tökéletesnek tartom, hanem annyit, hogy a többinél jobbnak.


Szívesen elolvasnám, hogy mit is jelent számodra a neoliberalizmus és annak távolságát krisztustól miben látod?

Bár a neokonzervatív nem azonos a neoliberalizmussal, de nekünk éppen az átfedést kellene megbeszélni.
Régebben nyitottam egy "Mi a baj a neokonokkal?" című topicot de aztán az elkanyarodott más témába végül e miatt be is döglött, de ott helye lenne ennek a kérdésnek. Szeretném ha válasolnál, ott.
üdv
ex

-Gondolat: "Az önigazságában bízónak kevélység a csapdája!"
(Lk 18,9-12)
(Ismeretlen)

pl. a nevében:
új szabadság (helyes név: régi szabadosság)

és abban, hogy az emberek soha nem fognak azonos feltételekkel indulni az életben, ha csak nem az üdvösség a cél

Ex, mindenhez tudtál írni kritikát, a neoliberalizmushoz nem, ezt tőlünk várod,...... besegítenél?

.

-"Akik elszántan küzdenek természeti emberük ellen, és megmaradnak
az Úr szeretetében, azoknak élete kivirágzik és örömük egyre növek-
szik az Úrban."
C.H.Spurgeon

"Nem az a fájdalmas, hogy vannak szegények, hanem, hogy élnek mellettük nagyon gazdagok is." Eva Perón

Hát ez is egy gondolat, de remélem Eva Peróntól nem megszívlelendőnek szántad.
üdv
ex

Ex, csalódást fogok okozni.

a hangsúly a NAGYON-on van....

Én is had okozzak neked egy kis csalódást! Miért is lelkesedsz olyan nagyon?
Azt mondani sem kell hogy Evita a peronizmus lényeges tétele volt.
Az alábbi idézetk egy olyan tanulmányból valók, amelyik alapvetően pozitívan tekint a peronizmusra.

"Az IAPI-t 1946-ban hozták létre azzal a céllal, hogy alacsony áron vásárolja fel az argentin termelőktől a megtermelt árukat (főleg húst és gabonát), és azt a világpiacon értékesítse. Az IAPI általában 30-50%-kal olcsóbban vásárolta fel az argentin termékeket.
....
Az IAPI végső soron egy eszköz volt a kormány számára, amely segített a mezőgazdaságban megtermelt tőke jelentős részét átvezetni iparfejlesztési, urbanisztikai és szociális célokra.

A gazdaságpolitikai elképzelések hibái hamar kifejezésre jutottak . A reálbérek csökkenése már 1949-50-ben sztrájkmozgalmat robbantott ki, amelyet Perón csak a munkások katonai behívásával tudott semlegesíteni. Ez már előre mutatta a rendszer gazdasági önellátásra és iparosításra vonatkozó programjának gyenge pontjait. Az ötéves terv az ország gazdasági függetlenségének alapjait volt hivatva lerakni. A világpiacon azonban gyorsan estek az argentin nyersanyag árai, a hadsereg, az államszervezet és a szociáldemagógia sokba került. Az első évek fellendülését kiábrándító gazdasági depresszió követte. A bankbetétek államosítása és a külkereskedelem állami kézbe vétele (IAPI) csak néhány évig tudta növelni a bevételeket, a gazdasági szerkezet egészében a régi maradt. Az a könnyűipar, amelyet a mezőgazdaság hasznából sikerült létrehozni nyersanyagai révén függésbe került a külföldi piacoktól.
....
Mind külső, mind belső okok miatt a peronista rendszer nem lehetett nyíltan diktatórikus. Demokratikus keretek között, vagy legalábbis a látszat megőrzésével kellett működnie. Az ellenzéki pártok, még a kommunista párt is, legálisan működtek. A törvényhozó testületben a peronisták döntő többségben voltak, ily módon a más pártok elleni intézkedéseknek "törvényes" kereteket tudtak biztosítani. Az ellenzék ellen három fegyverük volt.

Főként az ellenzék parlamenti képviselői ellen vetették be az ún. "tiszteletlenségi" törvényt, amelynek értelmében bárki aki megsérti szóval vagy tettel Perónt, Eva Perónt vagy a hatalom más képviselőit, eltávolítható posztjáról, sőt bebörtönözhető. Felhasználták ezt a lehetőséget az ellenzéki újságok (La Nación, La Vanguardia) felfüggesztésére, betiltására is. Az 1949 szeptemberében kiadott új, a politikai pártok regisztrálásáról intézkedő törvény értelmében bármely új pártnak három évig kellett várnia, amíg a Szövetségi Bíróság elfogadta vagy elutasította a pártalakítási kérelmet. Ugyanakkor a már létező pártok is bármikor feloszlathatók voltak. Ezek az intézkedések az adott párthatalmi viszonyok rögzítését célozták. (a Peronista Párt az ország legnagyobb és egyben kormányzó pártja). 1952-ig megtiltja minden állampolgárnak, hogy kilépjen egyik pártból és átjelentkezzen a másikba. A közelgő elnökválasztások szempontjából a legjelentősebb a törvény azon pontja, amely megtiltja a pártok közötti koalíciót. Azaz a választásokon a legnagyobb párt abszolút esélyes, mivel minden pártnak külön jelöltet kell indítania. A harmadik hathatós fegyver a peronisták kezében az elnöknek (azaz a Peronista Párt vezetőjének) az alkotmány által biztosított kivételes jogai. Az elnök átvett a kongresszustól egy sor döntési jogot, és a katonaság szerepe is megnövekedett. Ezenkívül az alkotmány korlátlan lehetőségeket ad az elnöknek az ostromállapot bevezetésére.

Ha ezek a jogi keretek elégtelennek bizonyultak, a gyakorlatban a kényszer különböző eszközeivel töltötték meg őket, a leváltástól a rendőri felügyeleten át a bebörtönzésig, a kínzásokig. Az államigazgatás összes magasabb tisztséget viselőjének kötelező volt belépni a Peronista Pártba.

Társadalompolitikájának fő támaszai a Peronista Párttal szoros kapcsolatban álló szakszervezetek voltak. Sikerült a munkásszervezetek több mint 90%-át befolyása alá vonni. Az Általános Munkásszövetség közvetlenül a Munkaügyi Minisztérium élén álló Eva asszony ellenőrzése alatt állt. A peronisták tehát legjobban a szakszervezeti mozgalmat tartották szemmel. Minden eszközzel igyekeztek meggátolni más pártok befolyásának erősödését. A peronista rendszer fő célja a munkásmozgalom depolitizálása volt: "A politika és a külföldi ideológiák, bárhonnan is származzanak, a munkásosztály egésze számára a legveszélyesebb vírust jelentik."[20] Hogy a munkás ne gondolkozzék, el kell foglalni, és otthon kell tartani. "A házból a munkába, a munkából a házba."[21] - ez volt a peronista munkásvezérek jelszava. "

Összefoglalva:
A peronizmus egy jó kis aljas rendszer volt, ami persze minden demagóg célja ellenére semmi jót nem hozott Argentínának. Lehet, hogy csalódsz, de én nem tudnék ilyen aljasságért lelkesedni.
üdv
ex

Láttam Argentínáról egy filmet, amikor nem rég összeomlott a gazdaságuk.
Nagyon sokan vesztítették el az állásukat, lakásukat, ugyan akkor egy gazdag réteg még gazdagabb lett, mint addig volt, hatalmas vagyont gyűjtöttek ezen események alatt, hiszem minden nagyon olcsó lett az országban és ők felvásárolták az elárverezett dolgokat potom összegekért.