Parókia fórum • Téma megtekintése

exrefis

pauler írta:

A levitál fizetését is összedobták, mert nem volt piacképes a dolog :-)

Jól mondod Péter!
Az biza el volt rendelve, de nem a szegények segítésére, hanem a papok eltartására.
Tehát mint mondtam Ismert volt a technika mégsem az írta elő Isten.
De nézz akkor már utána, hogy mit írt elő a piacképtelen gazdálkodókra.

Az azért agyrém egy kicsit gyerekek, hogy egy református portálon magyarázni kell a polgári életmód, a kapitalizmus előnyeit a szocializmussal szemben. Az egész dolog alapvetően a reformáció terméke. Méghozzá jó gyümölcse. :*:

üdv
ex

nemosinex

Isten egyetlen államformáról – sem a szociális, sem a piaci alapúról - nem mondta konkrétan, hogy jó vagy rossz, egész egyszerűen, mert a bibliai időkben egyik államforma sem létezett. (Egyáltalán, mi az állam szerepe, ha nincs ellenőrzési joga, ha nem rendelkezik semmiféle vagyonnal, nem gondoskodik az állampolgárairól?)
Azért egy-két elv lejön a Biblia szellemiségéből a gondoskodásra és a meggazdagodásra vonatkozólag, és ezt sehogy nem lehet összeegyeztetni a piaci gondolkodással.
Amit Isten az egyénnek mond, ugyanazt mondja a közösségnek is: légy irgalmas, ne semmizd ki a nincstelent, jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok között, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt, aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, könnyebb a tevének a tű fokán…, menjetek be a szoros kapun… stb.

A tálentumokról szóló példázatot azért sem célszerű az anyagi meggazdagodásra alkalmazni, mert ez a rész: „Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém” tételesen ellentmond annak a páli gondolatnak, amit már idéztem, ti. hogy „ … nyerészkedők …nem fogják örökölni Isten országát.” Ez a példázat szimbólum, nem pedig allegória, amelynek minden képét meg kellene feleltetni a valósággal.

A (piaci és minden egyéb) verseny elméletileg lehetne akár jó is, ha nem lenne az ember eredendően bűnös. Így azonban kihozza az emberből az állatot. Stresszhelyzetet teremt, és ilyen helyzetben még az állatok is aggresszívabbakká válnak. Szembeállít a vetélytárssal, és ellenségként láttatja. A nyereség reménye érzéketlenné tesz mások gondjaival szemben, akik előbb-utóbb mint akadályok fognak jelentkezni a nyereség útjában (lásd a korábbi példádat, a baloldali vállalkozóról).

További jó versengést kívánok! Kiszállok ebből a vitából, egyrészt, mert hülye vagyok hozzá, másrészt, mert rengeteg dolgom van a való világban is.

üdv szeretettel
n

exrefis

nemosinex írta:

A (piaci és minden egyéb) verseny elméletileg lehetne akár jó is, ha nem lenne az ember eredendően bűnös. Így azonban kihozza az emberből az állatot. Stresszhelyzetet teremt, és ilyen helyzetben még az állatok is aggresszívabbakká válnak. Szembeállít a vetélytárssal, és ellenségként láttatja. A nyereség reménye érzéketlenné tesz mások gondjaival szemben, akik előbb-utóbb mint akadályok fognak jelentkezni a nyereség útjában (lásd a korábbi példádat, a baloldali vállalkozóról).

Kedves Nx!
Én is úgy gondolom, hogy nem nagyon érdemes topvább folytatni ezt a vitát.
Ismét tanultam valamit, méghozzá azt, hogy emberek hosszú távon is képesek iskolában tanult, vagy könyvben olvasott, vagy bárhogy az elméjükben felinstallált elméleteket a valóság elé helyezni.
Itt van például a versenytől való viszolygás, aminek semmilyen valóság alapja nincs, mert Magyarországon soha nem volt igazán piaci verseny, valódi polgári társadalom. Elállatiasult, aggresszív, érzéketlen, stresszes világot vizionálsz minden tény alap nélkül.
Az Origon volt egy sztenderd kérdéssor, amit külföldön élő magyarok válaszoltak meg az ottani életről. Ezek mind kapitalistább piacosabb versenyesebb országok volta nálunk. És tudod mi volt az általános élmény, hogy mindenütt nyugodtabb stresszmentesebb kényelmesebb az élet, nincs vicsorgás, köszködés, békés normális élet folyik.
Szóval, azt tanácsolom, hogy az emberektől hallott elméleteket mindig érdemes a valóság tükrében is megvizsgálni és persze a Biblia tükrében is, mert az még a valóságnál is valóságosabb képet mutat.

Üdv, áldjon az Úr!
ex

megtaláltam a linket:
http://www.origo.hu/vilagkorul/20090328 ... erkep.html
http://www.origo.hu/vilagkorul/index.html

Egy pálda: Páldi Zoltán - Vejle, Dánia
Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az emberek jóval kiegyensúlyozottabbak, mint Magyarországon, és ez valószínűleg a sokkal-sokkal magasabb életszínvonalnak köszönhető. Itt egy mosogató vagy egy átlag fizikai munkás is megkeres annyit, amennyiből boldogan megél, a pályaválasztás tehát nem anyagi érdekek, hanem önmegvalósítás alapján történik. Az emberek elégedettebbek, boldogabbak, gondtalanok. Az általános jólétből fakadóan nincsenek is akkora osztálybeli különbségek, mint nálunk: az iskolaigazgató egyik legjobb barátja például a szerelő és gondnoki munkákat ellátó "jó munkásember". Ilyet otthon azért nemigen látni. Az emberek itt nem akarnak mindenáron kitörni, feltörni. A konyhai kisegítő srác most nyert online pókeren egy igen nagy összeget. Nem tervez belőle dobbantani, elmegy belőle Las Vegasba pár hétre ugyan, de aztán visszajön a konyhára, mert szeret főzni.

nemosinex

Idézet a te linkedből (a Tanzániában élő fiatalember nyilatkozik):

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az életszínvonal jóval alacsonyabb az otthoninál, és elképesztő társadalmi különbséggel találkozni, hiszen az emberek nagy része a létminimum határán vagy az alatt él, és egy szűk réteg az, mely igazi jólétben él, de ők elképesztő gazdagságban. Ők általában kormányhoz közeli emberek és társaságok. Sokan napi 100 forintnak megfelelő összegből próbálják eltartani magukat és családjukat. Azonban akármilyen nehéz is a sorsa sok embernek, nem depressziósak és nem borúlátók, próbálnak a mának élni, és a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből, és óriási rajongással szeretik a gyermekeket. Volna mit tanulnunk. Ami viszont borzalmas, hogy embereknek nap mint nap szembesülniük kell a HIV-fertőzéssel és a maláriával, a fertőzöttek aránya olyan mértéket ölt, amellyel a mindig optimista afrikaiak is nehezen birkóznak meg.

Ez az idézet a jólét boldogító hatását lett volna hivatott igazolni?

üdv
n

exrefis

Kedves Nx!
Forditsd le nekem légyszíves, hogy mit akartál mondani Tanzániával kapcsolatban!

üdv
ex

nemosinex

exrefis írta:

Kedves Nx!
Forditsd le nekem légyszíves, hogy mit akartál mondani Tanzániával kapcsolatban!

üdv
ex

Milyen nyelvre fordítsam?
:wink:

exrefis

nemosinex írta:

exrefis írta:

Kedves Nx!
Forditsd le nekem légyszíves, hogy mit akartál mondani Tanzániával kapcsolatban!

üdv
ex

Milyen nyelvre fordítsam?
:wink:

Magyarra

nemosinex

exrefis írta:

nemosinex írta:

exrefis írta:

Kedves Nx!
Forditsd le nekem légyszíves, hogy mit akartál mondani Tanzániával kapcsolatban!

üdv
ex

Milyen nyelvre fordítsam?
:wink:

Magyarra

Csodálkoztam volna, ha kihagyod.

exrefis

nemosinex írta:

exrefis írta:

nemosinex írta:

exrefis írta:

Kedves Nx!
Forditsd le nekem légyszíves, hogy mit akartál mondani Tanzániával kapcsolatban!

üdv
ex

Milyen nyelvre fordítsam?
:wink:

Magyarra

Csodálkoztam volna, ha kihagyod.

Én meg azon csodálkozom, hogy miért nem lehet egyből egy ilyen egyszerű kérdésre válaszolni?
üdv
ex

pauler

Idézet:

Az Origon volt egy sztenderd kérdéssor, amit külföldön élő magyarok válaszoltak meg az ottani életről. Ezek mind kapitalistább piacosabb versenyesebb országok volta nálunk. És tudod mi volt az általános élmény, hogy mindenütt nyugodtabb stresszmentesebb kényelmesebb az élet, nincs vicsorgás, köszködés, békés normális élet folyik.

Mert mellette ott van a SZOCIÁLIS HÁLÓ - nem úgy, mint Amerikában, -de sajnos az extra profit lehetősége szépen kinyírja azt, ami tök jól működik.
Szóval a kettő együtt, de így nem lesz győztes...
:wink:

Ex, a verseny bizonyos heyeken jó, de vannak az életnek helyzetei, ahol ROMBOL.
Ilyen pl. a hit élet, ahol nem lehet versenyezni, mert ha valaki másokkal veti össze az Úrral való közösségét, akkor könnyen képmutatóvá válik a győzelem dicsősége miatt!

Az Ószövetségben szerepel, hogy Izrael mit tegyen a jövevénnyel, aki általában szegény, földnélküli.
Itt Izrael, mint állam szerepel.
DE még egyszer hadd írjam le, hogy Jézus Krisztus életére nézve a személyes segítség, mellette állás többet ér minden csupán anyagi segítségnél.
Pl. nem mind1, hogy játékokat viszek egy árvaháznak, vagy magamhoz veszek egy gyermeket!

exrefis

pauler írta:

Mert mellette ott van a SZOCIÁLIS HÁLÓ - nem úgy, mint Amerikában, -de sajnos az extra profit lehetősége szépen kinyírja azt, ami tök jól működik.
Szóval a kettő együtt, de így nem lesz győztes...
:wink:

Péter!
Ezeken a helyeken sehol nincs olyan erőn felüli szociális háló mint nálunk, és főleg nem ilyen kontraproduktív. És egy kérdés, ha olyan gonosz az USA szocháló mentes világa, akkor hogy a fenébe van, hogy a fél világ oda szeretne bejutni?

Idézet:

Ilyen pl. a hit élet, ahol nem lehet versenyezni, mert ha valaki másokkal veti össze az Úrral való közösségét, akkor könnyen képmutatóvá válik a győzelem dicsősége miatt!

Na nem ilyenben, de kell versenyezned, mert nem tilthatod ki izomból a más valláskat, pl muszlim vagy hindu, úgyhogy kénytelen vagy velük versenyezni.

Idézet:

DE még egyszer hadd írjam le, hogy Jézus Krisztus életére nézve a személyes segítség, mellette állás többet ér minden csupán anyagi segítségnél.

Igen lehet ilyen, de ez is egyedi és nem közösségi segítség.
üdv
ex

pauler

Figyu, az államnak nem feladata, hogy szolidális legyen?
Az országnak és a vezetőknek nem feladatuk a szegények támogatása?

Az állami költségvetésbe befolyt összegekből nem kellene a szegényeket támogatni?
Csak azok tanuljanak, akik megfizethetik az adott iskolát, csak azok járjanak orvoshoz, akiknek élő biztosításuk van, csak azok kapjanak rendőri védelmet, akik egy biztonsági cégnek fizetnek?

AZ EU-ban azért van magasabb biztonsági háló, mert az emberek szolidálisak. Gondolnak másokra, tiszteségesebben befizetik az adókat, tiszteségesebben kezelik a befizetett összegeket.
Amerikában én nem élnék, nagyon ellenszenves ország a számomra.
Dolgoztam amerikai és osztrák-német céggel és az első valóban produktívabb (magasabb hasznot termel), de embertelenebb is.
Látom a rendszert, amit felépít egy amerikai és mondjuk egy német cég.
Az első az extra profitról szól, az embereket munka eszközöknek tekinti, a második a munkát az emberekért adja.
Olyan, mint a szombat esete. :-)

Hogyan lehet legyőzni az idegen isteneket imádó népek isteneit?
Nem hiszem, hogy versenyezni kell a követőikkel.
Ha bejön a versenyzés a hitéletbe, akkor jönnek a gyűlölködések, negatív indulatok, emberi haragok, amik Isten igazságát nem szolgálják.

Hogyan lehet győzni egy muszlim vallás ellenében?
Az Evangélium hírdetésével, mert az Evangéliumban, a Jézus Krisztusról szóló öröm üzenetben Isten MINDEN EMBERHEZ szól, minden vallásból, minden népből lehetőség van megtérni.

pauler

Az állami segítségnyújtás akkor lehet bűn, ha az "államot" úgy tekintik egysek, mint ha Isten lenne és ha az állam úgy viselkedik, mint ha Isten lenne.
Az állam mögött pedig emberek vannak, az emberek mögött pedig szellemi hatalom!
Ez valóban bűn, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne közösségben adakozni, közösségben jót tenni.

Jeruzsálemi gyülekezet megsegítése.

Azon gondolkodom, hogy az igazi anyagi segítséget mellett ott kell hogy legyen az Istenre mutatás, mert az ember rabja lesz különben a segítség adónak.

Miskolczy József

Hogy megtérés nélkül olykor még a segítséget is milyen NEHÉZ elfogadni - hadd hozzam illusztárcióként a következő viccet - lehet, hogy ismeritek, :oops:

lehet, hogy fájni fog... :wink:

Jézus sétál Budapesten. Meglát egy fehér botos vakot - odalép, ráteszi kezeit a szemére - és a vak...lát! Odébb találkozik egy tolókocsiban ülővel. Megnyugtatja a vállán a kezét, majd a rokkant... feláll és kiszáll a tolókocsijából! Aztán meglát egy kolduló embert - elindul feléje: az már messziről ordít: rám ne tedd a kezed, rokkantnyugdíjas vagyok!!

rosta

Nektek mi a véleményetek a Mózes által hozott törvényről, az elengedés esztendejéről? Arról, hogy minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot?

Ez egyfajta szociális program volt, vagy konzervatív program volt szerintetek? Ezt nevezhetjük-e államilag támogatott törvénynek, vagy ez csupán afféle egyéni szolidaritás az Úr nevében? Szerintetek a hithű zsidők között gyakorolják-e még ezt a törvényt, vagy valamilyen változatát?

Idézet:

Az elengedés esztendeje

15,1 Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot.
15,2 Az adósságelengedés módja pedig ez: egy hitelező se követelje felebarátjától, testvérétől azt a kölcsönt, amit embertársának kölcsönadott, mert adósságelengedést hirdettek az Úrért.
15,3 Az idegentől követelheted, de amivel testvéred tartozik neked, azt engedd el!
15,4 Ne legyen köztetek szegény, hiszen gazdagon megáld téged az Úr azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökségül ad neked, hogy birtokba vedd.
15,5 De csak akkor, ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak a szavára, ha megtartasz és teljesítesz minden parancsot, amelyet én ma parancsolok neked.
15,6 Bizony megáld téged Istened, az Úr, ahogyan megígérte neked. Te kölcsönadsz a többi népnek, de magad nem szorulsz kölcsönre; uralkodsz a többi népen, de azok nem uralkodnak rajtad!
15,7 Ha valaki elszegényedik testvéreid közül valamelyik lakóhelyeden, abban az országban, amelyet Istened, az Úr ad neked, ne légy kemény szívű és szűkmarkú szegény testvéreddel szemben,
15,8 hanem légy hozzá bőkezű, és adj neki szívesen kölcsönt, amennyire szüksége van, amiben szükséget szenved.
15,9 Vigyázz, ne támadjon szívedben ilyen alávaló gondolat: közeledik a hetedik esztendő, az adósságelengedés éve. Ne nézd rossz szemmel szegény testvéredet, mert ha nem adsz neki, az Úrhoz kiált miattad, és vétek fog terhelni téged.
15,1 Adj neki szívesen, és ne essék rosszul az, hogy adsz, mert éppen azért fogja megáldani Istened, az Úr minden munkádat és minden szerzeményedet.
15,11 Mert a szegény nem fogy el a földről, azért parancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő nyomorult és szegény testvéredhez.

A héber rabszolgák szabadon bocsátása
15,12 Ha eladja magát neked valamelyik atyádfia, egy héber férfi vagy nő, hat évig szolgáljon téged, de a hetedik évben bocsásd szabadon!
15,13 Amikor szabadon bocsátod, ne üres kézzel küldd el,
15,14 hanem lásd el bőven a nyájadból, a szérűdről és borsajtódból; adj neki abból, amivel megáldott téged Istened, az Úr!
15,15 Emlékezz arra, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, de kiváltott téged Istened, az Úr. Ezért parancsolom ezt ma neked.