Beiktatása óta (2009.04.14) egyetlen alkalommal vállalta Bajnai György Gordon miniszterelnök, hogy válaszol, szemtől-szembe, a hozzá intézett, azonnali kérdésekre. Rászánta a napját, mert a Házszabály szerint nem is tehetett mást. (Interpellációt nem vállalhat, lévén az olyan, mint a bizalmi szavazás, ha nem fogadják el a választ… - a kockázatot jelentő magyarázatot minisztereire, államtitkáraira bízza, bízta.) A kérdéseknek nagy előnye, miként a médiában, - az övé az utolsó szó! Megkapta őket előre, törte is a stábja a fejét a válaszokon…
Idézet:
Kérdezte volt a Tisztelt Házban Demeter Ervin (Fidesz): még mindig nem fontos a konszenzus?
- Miniszterelnök Úr! Újabb jelenség, hogy a regnáló szocialista kormányokban - és ebben nem különbözik az öné sem – a nemzetbiztonsági miniszteri feladatok előszobája Gyurcsány Ferenc kabinetjében keresendő. A jelenlegi miniszter közvetlen ezelőtt Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt, és az ő elődje, Szilvásy György is miniszteri feladatai előtt közvetlenül Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt. 2006-tól látta el ezt a feladatot, és akkor kezdődött az az időszak, ami oda vezetett, hogy a Szocialista Párt saját pártpolitikai céljaira használja a magyar titkosszolgálatokat. Ez a folyamat odáig vezetett, hogy ma azt kell tapasztalnunk, hogy az ország biztonságáért felelős szolgálat alkotmányos kereteken kívül működik. Ön a kormány alakításakor azt mondta, hogy szakértők kerülnek az új kormányba. Azt mondta szó szerint: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító új tárca nélküli miniszter, Ficsor Ádám az országot fenyegető külső és belső veszélyek megelőzésében járulhat hozzá az ország biztonságához. Ez egy kicsit általános megfogalmazás, de abban bizonyára egyetértünk, hogy nem szakértőként tud hozzájárulni a feladathoz. Ezért érdeklődnék: milyen érvek szóltak Ficsor Ádám miniszteri kinevezése mellett?
***
Bajnai György Gordon, miniszterelnök:
- Képviselő Úr! Nem szerencsés, ha a titkosszolgálatok ügyeit vagy a nemzetbiztonsági ügyeket a sajtó címlapjain tárgyaljuk. Az ön kérdésére a válasz az, hogy Ficsor Ádámot úgy ismertem meg a miniszterelnök kabinetfőnökeként, akinek hivatalból rendszeresen kellett foglalkozni nemzetbiztonsági ügyekkel. Azt az elvárást teljes bizalommal tudtam megfogalmazni irányába, hogy mint a témában évek óta jártas ember, ebben az ügyben mélyedjen el, próbáljon nemzeti konszenzust teremteni, próbáljon megismerkedni az önök szempontjaival is, próbáljon nyitottságot tanúsítani, és vigye vissza a nemzetbiztonságot oda, ahová való, a zárt bizottsági ülésekre és a parlament erre feljogosított személyei felelős viselkedésének világába. Én bízom Ficsor Ádámban! (Taps az MSZP soraiban.)
***
Demeter Ervin:
- Miniszterelnök Úr! Ön egy olyan embert nevezett ki erre a posztra, akit a szakbizottság nem tartott alkalmasnak! Szeretném önt tájékoztatni, hogy a szakbizottsági ülésen kizárólag a Szocialista Párt tagjai tartották alkalmasnak a jelöltet. Még, a rendszerváltás utáni az első kormány, Fidesz-barátsággal nem vádolható ex-minisztere, Gálszécsy András is komoly hibának tartja a nevezett miniszter kinevezését. Sőt, azt mondja: rossz irányba viszi a szolgálatokat, ha egy ilyen tapasztalatlan pártpolitikus irányítja azt. De álljon itt, mondjuk, az információs hivatal első, nemzetközi tekintélynek örvendő főigazgatójának véleménye, aki azt mondta: Ficsor jelölése vagy azt jelenti, hogy a döntéshozóknak, köztük az új kormányfőnek fogalma sincs a nemzetbiztonságról, szándékosan akarják a szolgálatokat degradálni.
- Miniszterelnök Úr! Önnek is el kell gondolkodni! Várom ez irányú lépéseit!
***
Bajnai György Gordon, miniszterelnök:
Nézze, képviselő úr, az utolsó mondatával egyetértek, intenzíven gondolkodom! Azt kérem: önök is tegyenek meg annyit, hogy a munkája alapján ítéljék meg az új minisztert, hiszen, nem szolgált még rá semmivel, amivel ezt a bizalmatlanságot megalapozhatná! Azt is kérem egyúttal, hogy ezt a bizalmat, és ezt az új konszenzust azzal segítsenek megteremteni, hogy a jövőben is a zárt üléseken elhangzott információkat a zárt ülésen belül tartsák, és az ország érdekeivel ilyen szempontból nem helyezkednek szembe!
- Még egyszer mondom! Bízom Ficsor Ádámban! Nagyon komoly figyelemmel fogom kísérni az ő tevékenységét, mint mindenki másét is. Azt gondolom, hogy a nemzetbiztonság olyan ügy, amelyben szükség van a megegyezésre, ráadásul ebben a megegyezésben minden félnek felelőssége van. Azt kérem, hogy önök is ezzel a felelősséggel járjanak el, és ezt várom el Ficsor Ádámtól és az engem támogató frakciók bizottságba delegált tagjaitól is!