Kedves Eeyore az igaz, hogy az idézeted részigazságokat tartalmaz, viszont a Babiloni Talmudnak tulajdonított idézetekről nem lehet tudni semmit, hiszen az nem található meg fordításban, de szerintem angolul sem semmilyen portálon. Így aztán ellenőrizhetetlen. Azt a rengeteg idézetet akár saját agymenéseként is összeírhatta bárki.
Az köztudott, hogy a templom lerombolása után a zsidóságnak a vallása gyakorlásához új formákat kellet, hogy megtaláljon, hiszen a templom lerombolásával a legegyszerűbb Tóra parancsok sem voltak elvégezhetőek, gondolok itt például a bűnök miatti áldozati rendszerre. Ekkor egy olyan zsidó vallásosság forrta ki magát, amely a Tórára alapozódott, de azon túllépett, hiszen nem voltak meg a Tóra szerinti vallásgyakorlás feltételei, de a Tórára alapozva kidolgozták a zsidó vallásgyakorlás új formáit.
Tanulva a korábbi időkből, amikor a zsidó vallás térítő jellegű volt, szinkretikus elemeket bőven magába foglalt a vallásgyakorlás, természetes volt a prozelitizmus, nagyon komolyan elkülönülő, tiszta vallási közösséget hoztak létre a zsidó hittudósok Végül is ettől a kortól eredeztethető ez a fajta zsidó elkülönülés, amelyet ma tapasztalhatunk.
Ilyen értelemben valóban igaz, hogy a zsidó emberek nem a Tórát olvassák és értelmezik a mindennapi problémáik megoldására, hanem a templom pusztulása után összeállított iratokat, amelyeknek a vége akár a mai napjainkig is eltart. Lásd az alábbi linket, amelyben egy speciális élethelyzetre ad magyarázatot teljességgel a talmudi és a rabbinikus hagyományok alapján. Talán említve sincs a hosszú magyarázat alatt a Tóra:
http://www.zsido.com/konyvek/zsido_tudo ... _/190/2386Na de ez természetes is, hiszen a Tóra korában a Templomban végzett szakrális cselekedeteket, a törvényeket le kell fordítani a mai problémákra. A rabbik értelmezésével boldogulnak el ebben a mai vallásgyakorlási dimenzióban. Egyáltalán a rabbik értelmezése nélkül teljes bizonytalanságban vannak a mai zsidó közösségek. Emiatt annyira meghatározóak náluk a rabbi jelenléte, merthogy nélkülük szinte lehetetlen értelmezni a napi problémákat.
Nálunk, keresztyéneknél ennyire nem fontosak a papok, habár a katolikusok szerint igen, mivel az Újszövetséget egy az egyben le tudjuk fordítani papi segítség nélkül is a mindennapi kérdések magyarázatára, irányítására. A katolikusoknál is hasonló a helyzet, mint a zsidóságnál, nem a Biblia (zsidóknál Ószövetség, de méginkább Tóra) az egyedüli iránymutató, hanem a hagyományok is, melynek magyarázatához, értelmezéséhez természeténél fogva a szakralizált papság is szükségeltetik.
Az érdekes az, hogy talán mi keresztyének inkább hivatkozunk közvetlenül az Ószövetségre, mint a zsidók. Ebből következően szerintem gyakran eljutnak a teológusaink az Újszövetség szellemétől különböző, a keresztyénségből egyáltalán nem magyarázható gondolatokra. Gondolok itt a net2rist által belinkelt téma, a vörös tehén kapcsán valamiféle magától értetődő zsidó, keresztyén világmisszióra és más önjáró logikai bakugrásokra.
Ami a különféle talmudokból, hagyományokból származtatott rosszindulatú idézeteket illet, erről semmit sem tudok, hiszen ilyen még nem volt a kezemben.