Nem az volna a gond, hogy külföldiek pénzüket befektetve zöldmezős beruházásokat létesítenek. Az sem lenne gond, ha tisztességes versenyben próbálnának versenyezni. A gond az, hogy privatizálás és deregularizálás jelszó alatt fillérekért felvásárolták a magyar vagyont és szabályzás nélkül éltek vissza a helyzetükkel. Lásd amit már egyszer bekopiztam, de még mindig nem érted:
Idézet:
A "kis állam", "nagy állam" alapvetően fordítások amerikai angolból. Abból sem valami jók, a jenkik nem state-ről, hanem governmentről szoktak beszélni: big government, small government. Ott konzervatívok és libertáriusok egyaránt használják ezt a kifejezést, és többnyire mindkét csoport a small government pártján van. Ez a kifejezés viszont nem az állam mindhárom funkciójára vonatkozik, hanem csak az adóztató-újraelosztó funkcióra, a small government elsősorban nem privatizációt jelent, és nem is deregulációt jelent, hanem adócsökkentést. A "government size" nem azt jelenti, hogy mennyi az állami tulajdon aránya, és nem is azt, hogy mennyi a szabályozás, hanem körülbelül azt, hogy a GDP hány százalékát szedi be és költi el az állam. A government mérete nem az állam "erejét" jelenti, tehát annak csökkentése sem az állam "erejének" csökkentését, hanem kb. a központi költségvetés főösszegét, és annak csökkentését. És ez jó, mert ez azt jelenti, hogy a small government kérdésében nagyjából közös az utunk. Megcélozhatnánk úgy a GDP 25%-át, persze nem azonnal.
Magyarországon viszont az a furcsa helyzet van, hogy gyakran éppen a nemzetiek szokták vádolni a ballibeket államtalanítással és piaci fundamentalizmussal. De furán hangzó dolog ez. Talán túl kevés adót fizetünk? Szeretne valaki többet? Költse el a magyar állam a GDP háromnegyedét? Nem. Abszolút nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy az állam szerepéről folytatott vita Magyarországon másra fókuszál, mint Amerikában, nálunk elsősorban az állami tulajdonról van szó (privatizáció), másodsorban szabályozásról, és csak körülbelül hatodsorban adózásról és közkiadásokról. Amikor a magyar ballib a piacpártiság szerepében tetszeleg, akkor nem adót csökkent, hanem privatizál és dereguralizál. És amikor például a Magyar Nemzet egyik-másik szerzője piaci fundamentalizmussal és "államtalanítással" vádolja őket, akkor nem több adót szeretne fizetni, hanem kevesebb privatizációt és több vagy jobb szabályozást szeretne.
A piacszkeptikus, kapitalizmus-szkeptikus megnyilatkozások ellenére a magyar nemzetiek adó-és közkiadáscsökkentésre mégis nyitottabbak, mint a magyar ballib. Piacszkeptikusok, de mégis small government-pártiak. Ezt nem szabad elfelejteni, mert itt megnyílik egy út konzervatívok, klasszikus liberálisok és nemzetiek együttműködése előtt: privatizáció és dereguláció nélküli adó- és közkiadáscsökkentésre, tehát hogy az állam a GDP kisebb százalékát költse el, azaz "államtalanítás" nélküli "small governmentre".