Balogh Zoltán:
" vannak, akik az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használják."

Elie Wiesel elhelyezett bennünket világképének horizontján; a Hit csarnokában valaki megkérdezte tőle, meg tud-e bocsátani a magyar nemzetnek az őt és családját ért szörnyűségek miatt? Wiesel válasza:

„Nem hiszek a kollektív felelősségben és nem hiszek a kollektív áldozatban sem. Ki vagyok én, hogy megbocsássak mindazok nevében, akik nincsenek itt”?

Balogh Zoltán:
Az is kérdés azonban, hogy akik ma a magyarokat az antiszemitizmus vádjával illetik, tényleg az indulatok csillapításában érdekeltek-e – vetette fel. „Nem tűrjük, hogy ártatlan zsidó emberek szenvedéseit felhasználva országunk többi súlyos bajának megvitatása helyett bennünket arra kényszerítsenek, hogy hamis vádak elleni védekezésre vesztegessük erőinket” – mondta ehhez kapcsolódóan. Balog Zoltán arra emlékeztetett, hogy a vészkorszakban számos magyar mentette az üldözötteket, a zsidókat, az embermentők emlékére pedig zöldellnek a jeruzsálemi Jad Vasem intézet által ültetett fák – tette hozzá.

BZ az emberjogi bizottság elnöke, mellesleg református lelkész ezt mondja egy Nobel díjas holokauszttúlélő jelenlétében.

1. Ezzel igazolja, hogy szive mélyén valójában antiszemita.
2. Ő az emberjogi bizottság elnöke.
3. Mérhetetlen politikai ostobaságról tesz tanúságotm mert Eli Wieselnek egyedül nagyobb tekintélye és befolyása van a világ mértékadó vezetöre mint a teljes magyar politikai elitnek együttvéve. Szóval adott a jóhírünknek egy lapáttal.

ex

„Ha azt akarjuk, hogy a megértés növekedjen a holokauszt tragédiája iránt, akkor legfontosabb feladatunk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása és megőrzése ma itt, közöttünk, mindenkivel szemben”. Auschwitzra és az azóta eltelt sok borzalomra a felnövekvő nemzedék akkor tud valóságos megrendüléssel odafigyelni, ha megismerve a tényeket felteheti a kérdést: a tiszteletet miért tagadták meg akkor tőlük, miközben ők is olyan emberek voltak, mint bárki más – mondta. A bűn megvallása és a bocsánatkérés nem a gyengeség jele, hanem az újra megtalált emberi méltóságé. A bocsánatkérés által nem gyengébbek, hanem erősebbek leszünk. A megbocsátás sem a gyengeség jele, hanem azt bizonyítja, hogy az áldozat visszakapta emberi méltóságát. Mindannyiunknak szüksége van mind a megbocsátásra, mind a bocsánatkérésre – hangoztatta.

Balogh Zoltán lelkész nem antiszemita.
Semmi olyan nincs a szavaiban ami ezt igazolná.
Az ilyen jellegű vádak politikai indittatásuak.

Ha ismerné a Nazareti Jézus Krisztust és azt, hogy ő is csak kegyelmeből él, akkor legalább az őt ért bántásokat meg tudná bocsájtani, így marad a gyűlöletre adott gyűlölet válasz, ami fokozza a gyűlöletet.
A baj az, hogy a HGY-ben kellenének olyanok, akik segítik őt abban, hogy meglássa, neki is kegyelemre van szüksége, mert a Nobel békedíj hitem szerint kevés lesz az Úr előtt. Ez viszont nem az ő bűne, hanem azok bűne, akik vezetők a HGY-ben, hogy nem mutatnak a kegyelmere, ezért ez az ember sem üdvözülhet miattuk, ha nem tudja elfogadni a bűneiért a bocsánatot, mer így Isten haragja marad rajta.

nem akarnék "pálcát törni" ennyi információ alapján... csak érdekesek a kommentek, ezért tettem be

érdekes volt a mai preka a HitCsarnokban... ha már politikus lett az emberből, télleg leginkább az irgalmas samaritánussal lehet "egy követ fújni"

NEM ISMEREM ezt a lelkészBácsit annyira, hogy bármit is mondjak róla, ezért nem is mondok... a szülei szimpatikusak

hallgattam (meló alá aláfestésnek hasznos )