A törvény maga a Szeretet, az Úr szeretete és a felebarátom szeretete.
(Jézus még tovább is megy az Ószövetség Igéinél: az ellenséges ember tevékeny szeretete)

Így van, csakhogy a szeretet nem kellemes érzés, csöpögő érzelgősség, rajongás, adott társaságnak/személynek valamilyen élvezése (hiszen ezek végső soron nekem esnek jól, hanem a másik javát, üdvét célzó, önfeláldozás
Úgy szerette Isten a világot...
Ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást
Ebbe az ambivalens(?) szeretetbe "belefért" Péter lesátánozása (már csak hogy észre térítse) és a farizeusoknak mondott "jaj"-ok - amik ugyancsak nem elítélő kárhoztatások, hanem a rettentő veszélyre szóló figyelemfelkeltések..

Jézus egyszer Sátánozta le Pétert, amikor le akarta beszélni arról Istenre hivatkozva, hogy önmagát adja a bűnös világért.
Nem sátánozott Ő folyamatosan mindet és mindenkit, ha valami neki nem tetszett. (sőt Őt sátánozták le több esetben, ill. Őt bántották azért, mert bűnösök asztalánál ült és velük evett)

A farizeusok erre az erőteljes szóra is alig hallottak, láttak, mert önnön nagyságuktól, törvény ismeretüktől olyan szinten felfuvalkodtak, hogy a csendes, szelíd szót már nem hallották. Jó hír, hogy azért néhány törvénytudó, farizeus megtért, így megmenekült attól a szörnyű állapottól, ami a Szerető Isten nélküli örök kárhozat.

Ami nekem rosszul esik tőled Figyelő, hogy ha valami nem tetszik neked, nem fér bele a te keresztyén világodba, akkor kiragadsz egy kárhoztató Igét és ezt oda bököd az érveid helyett, vagy mellé.

Ez nagyon nagy baj, nagyon nehéz veled így együtt gondolkozni, lenni.
És nem hiszem, hogy az Úr nem akarja, hogy az ember jól érezze magát a testvérei között, nem hiszem, hogy Jézus Krisztus azért jött, hogy az ember ne találjon társakra, ne élvezze testvérei jelenlétét. Nem hiszem, hogy Jézus Krisztus azért jött, hogy ne rakja össze azt a házasságot is, ami már halott a Sátán szétdobáló munkája következtében!

Sőt!!!!!

....és van olyan jó, hogy nekem is, a másiknak is és Istennek is jó, ez a ÁLDÁS!
Mindenki örül, van ilyen, kívánom neked hogy lásd ezt meg!

És ez rajongás az Úr iránt, meglátni a másikban az Úr munkáját, meglátni a testvéremben a Lélek szabadító, boldogító jelenlétét és dicsérni ŐT MINDENÉRT!

Még benned is láttam már!

Kedves Pauler!


Az Ige alapján valóban csak egyszer „sátánozta” le Pétert. (A tanítványok zöme elhagyta a „kemény beszéd”, azaz a „Mennyből alászállott kenyér” hallatán, noha csupán egyszer találkoztak Jézus ezen tanításával). Közülünk vajon ki miképp reagált volna Péter helyében? Én, ahogy magamat ismerem, igencsak megsértődtem volna, s valameddig bizonyosan, duzzogva félrevonulok. De az sem volt semmi, amikor a szenvedésének többedik bejelentésére, az őszintén, önfeláldozást ígérő Pétert szembesíti a leendő árulásával. Szerintem ez is felér egy „lesátánozással”. Majd amikor átéli a tagadásait követő döbbenetes valóságot saját „megbízhatóságát, szavahihető ígérgetéseit” illetően – összetörik lelkileg és megépül a tényleges alázata. (Íme, egy isteni paradoxon!)

A közlekedési szabályok (=KRESZ törvények) mindenkire egyformán érvényesek. Még akkor is, ha sokan, a saját érdekükben, előnyének reményében figyelmen kívül hagyják – és szerencsés esetben meg is ússzák. Káosz, sőt tragédiák sorozata következne be, ha mindenki a saját kútfője, igénye, szájíze, stb. alapján venné komolyan, vagy hagyná figyelmen kívül, mondjuk a BEHAJTANI TILOS! táblát, vagy az egyirányú utca jelzést. De, még demokratikus szavazást sem lehet róla tartani; kire kötelezőek az előírások?

A keresztyén ember (ha valóban az), közösségben áll a Szentlélekkel, mert teste Annak temploma. Az is általánosan elfogadott tény, hogy a Biblia szavait, üzenetét az által értheti meg Istennek tetsző módon, mert a Szentlélek megvilágosítja neki. (14De az az ember, aki nem szellemi, nem tudja felfogni az Isten Szellemétől származó dolgokat. Számára mindez csak bolondság. Egyszerűen képtelen megérteni a szellemi dolgokat. De ez nem is csoda, hiszen a szellemi dolgokat csak a Szent Szellem által lehet megérteni. 1Kor 2,14 – Egyszerű fordítás).

Ha ez igaz (s meri-e valaki Isten Igéjét megkérdőjelezni?), akkor elképzelhetetlen, hogy ugyanaz a Szentlélek, Aki lakik minden keresztyén hívőben, ugyanarról az Igéről másféle értelmezést ad az egyiknek, s mást a másiknak.

Hidd el, Pauler, nem vagyok mazochista. Nekem nem élvezet, ha szólok, ha rámutatok olyan szituációkra, értelmezésekre, amelyek – hitem szerint – az Igével nem azonosíthatóak. A közmondás is azt állítja: „Hasonló a hasonlónak örül”. Keresztyén embernek ezt illik meghaladnia. Én nem annak örülök, hogy vannak hozzám hasonló, gyarló, bűnökbe eső emberek. Még kevésbé, hogy nálamnál még lehetnek többet is vétkezők. Annak viszont igen, ha látok harmonikus házasságokat, szófogadó gyermekeket, nálamnál hűségesebb, radikálisabb hívőket. Becsülöm azt a ref.lelkészt, akinek az igehirdetéseit hallgatom, s ha olyan, ami szerintem az Atya szívét is örömmel töltötte el; megmondom neki: „jár a mennyei, piros pont”. De az alapvető nézetkülönbségeken túl (gyermekkeresztség, ökumené a katolikusokkal), amennyiben prédikációjában tévedést vélek felfedezni, nem mulasztom el felhívni a figyelmét.

Katolikus koromban, az egyik pap előadásában mondta a következőt: „Az elvek és a gyakorlat teljes szinkronja csupán egyetlen embernél, az Úr Jézusnál volt tapasztalható. A becsületes ember az elveitől elmaradó gyakorlatát igyekszik mindig feljebb tornázni az elveihez. A becstelen ember az elveit alkudja mindig lejjebb, gyakorlati életviteléhez, mert nem akar frusztrált maradni.”
A keresztyén ember törekvése, hitélete nem állhat abból a közösségi élményből, hogy a másikat azzal vigasztalja, azzal ad felmentést(!?); NE TÖRŐDJ VELE, NEKEM SEM SIKERÜL, ÉN SEM VAGYOK KÜLÖNB!
Nem egymáshoz kell magunkat mérni, hanem az Igéhez. Még akkor is, ha ez sűrű lelkiismeret-furdalással jár…
Az Ige alapján történő, kölcsönös figyelmeztetés a kölcsönös felelősség jele...Ez nem elmarasztalás, hanem búzdítás.

Kedves Figyelő!

Köszönöm az őszinte soraidat! Őszintén



Jézus látta, hogy az embert éppen ki használja (kihasználja ki).
Péter mögött ott látta az ősi ellenséget, a kígyót. Ezért nem is Pétert figyelmeztette, hanem a mögötte álló Sátánt utasította.
Péter árulásának a bűne szerintem más volt, ez az önmaga erősségének, talpraesettségének a hite, az önmaga hűségébe vetett hit.
Péter nagyonis bízott önmagában és erre akarta felépíteni Jézus Krisztus követését.
Ennek le kellett rombolódnia, hogy egy sokkal masszívabb alap épüljön.
Ez pedig az Úr Jézus hűségébe vetett hit. Az Ő erejébe, az Ő megoldásaiba vetett teljes bizalom.
És tényleg nagy dolog, ha valaki az életében idáig eljut még akkor is, ha ez összetörettetésen keresztül történik.



Sőt, a törvény nem ismerete nem menti fel a közlekedőt a büntetéstől. Isten az egész eteremtett világ Ura. Mindenki felett álló Úr. Tőle van minden, az Ő kegyelme engedi meg azt is, hogy az ember sokszor egész messzire jusson a bűnben.
Sőt, a Sátánnak is Ő enged teret bizonyos keretek között. (Ezt csak azért mertem leírni, mert Jób könyvébe olvastam)



Igen



(Nagyon sokan jutottak úgy hitre, hogy elkezdték megkérdőjelezni az Igét. Merték ezt tenni, de áldás lett belőle, Isten engedi, hogy valaki ezt tegye, csak legyen benne minimális alázat)
Az értelmezés nekem is változhat. Van amikor az egyik rész lesz hangsúlyos egy Igeszakaszban, va amikor a másik. Ezt a Lélek cselekszi, annak függvnyében, hogy mit akar bennem elvégezni és mit akar a környezetemben elvégezni.
Van amikor ez a két üzenet nem is fedi egymást. Egy Igerész egyik része nekem szól, engem juttat közelebb Istenhez, amit nem kell másoknak hirdetnem, míg ugyan azon Igeszakasz másik része azoknak üzenet, akik közé küld az Úr.



Én sem örülök annak, hogy vannak hozzám hasonló gyarló emberek, de annak örülök, hogy a gyarlóságaik fölött van Uruk. Én bátran büszkélkedem a gyengeségeimmel, de csak akkor, ha látom/hiszem/tudom, hogy van aki efölött képes uralkodni, mert van a bűneim felett hatalma.
És ahhoz, hogy mások is Rá találjanak látniuk kell, hogy magam is gyarló, minden bűn elkövetésére alkalmas ember vagyok.
Viszont látniuk kell az embereknek, hogy van mégis Valaki, aki megszabadít, megboldogít, megtart.
A másik szálkájára egy másik topicba írtam.
A lényeg, hogy az ítélés azért "veszélyes", mert van egy "KRESZ" törvény, ami a hívőkre is igaz, hogy amiben ítélsz (pl. szeretetlenség, képmutatás, fukarság, törvények be nem tartása, stb.) abban ítéltetsz.
Ezért mondja Jézus, hogy ne is tegyük. De ha még is tesszük, mert szeretnénk segíteni az embertársainkon, hívő testvéreinken, akkor ezt abban a tudatban tegyük, amit a "filmes topicban" leírtam.



Annyira jó, hogy katolikus gondolatra hivatkozol. Bocsánat nem tudtam kihagyni...
Igaz, amit írtál. Olyan jó, hogy nem kell Jézust lerángatni a mi bűnös szintünkre, mert Ő maga jött le közénk, hogy felemeljen. Lehet hozzá bizalommal menni mindig bocsánatért, ha az életünkben megláttunk Általa bűnt/bűnöket. Ő nem csak megbocsájt, de szabadítást is ad ezekből. Ez pedig mindenkinél másként történik és az ideje is más egy-egy bűn felfedezésének, megvallásának, elhagyásának.
Ő ebben is különb minden eddig megismert, akár keresztyén testvéremtől, hogy sokkal türelmesebb, mint mi egymással.
Nem adja fel és ez lehet a hívő ember reménysége.

És igen, ne egymáshoz mérjük önmagunkat, akár felfele, akár lefele, mert egyik sem ÚT!
Csakis Jézushoz és akkor lesz alázat, tisztulás és szabadítás. Mert Őhozzá mérve magamat, mindig is alul fogok lenni, mert Ő az Úr és Őhozzá mérve látom meg a bűneimet, amiből Ő MAGA ad szabadítást, de csak ha bízom benne még a bűn meglátása után is.

Még egy kérdés, melyik gyülekezetbe jársz?

És még egy gondolat

Nálunk Evangélizált Csiha Kálmán, halála előtt ez volt az utolsó ilyen hosszabb szolgálata.
Számomra döbbenetes volt, hogy hogy tud egy annyi szenvedést, üldöztetést, meg nem értést megélt ember ilyen szelíd lenni, tele szeretettel, hogyan beszlhet így az Uráról és az emberekről, még se elkerülve a kemény Igéket.
Nagyon jó volt látni őt és hallgatni. De jó lenne, ha én is így örögednék meg!
(Hamar István is ilyen számomra)

A Bibliából is tudok példét hozni.

Az Ige azt írja, hogy nem volt a földön olyan szelid ember, mint Mózes.
Az az ember, aki puszta kézzel agyon csapott egy egyiptomit, aki a nép zúgolódásai miatt haragra gyulladt és nem akart nekik vizet adni, aki földhöz vágta a törvény tábláit látva a nép paráználkodását, arról az élete végére ezt írja Isten Igéje:

4Móz 12,3 Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak.

Ebben az is benne van, hogy a biblia a fogalmai alatt nem mindig az érti, mint amit ma itt értenek az emberek alatta.
Vegyük mindjárt a legfontosabbat a szeretetet.
A szeretet alatt ma egy nyálas érzelgős érzelmet értenek, a Biblia pedig a másik felé irányuló adást, áldozatot, cselekvést ért alatta, a másik valódi érdekei szerint.
(kicsit egyszerűsítve, sarkítva)
Hogy érthető legyen.
Az első szereteten alapuló gyereknevelés elkényezteti a gyereket, ami később sok kárt és problémát fog okozni neki és végső soron az elkényeztetett gyerek megútálja a kényeztető szülőt is.
Míg a második szeretetfajta néha keménynek, korlátozónak tűnik, de egészséges lelkű emberkét nevel fel.
üdv
ex

7. Péld 3,34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.

8. Péld 14,30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

9. Péld 15,4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

10. Péld 16,19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

11. Péld 25,15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.


Gyönyörű Igék

2Kor 10,1 Magam pedig, én Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére és engedelmességére, a ki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távol bátor vagyok irántatok;

22. Gal 5,22 De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

23. Gal 6,1 Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.

24. Ef 4,2 Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben,

25. Fil 4,5 A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!

26. Kol 3,12 Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést;

27. 1Tim 3,3 Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó;

28. 1Tim 6,11 De te, óh Istennek embere, ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget.

29. 2Tim 2,25 A ki szelíden fenyíti az ellenszegülőket; ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére,

30. Tit 3,2 Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanusítván minden ember iránt.

31. Jak 1,21 Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.

34. Jak 3,13 Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével.

35. 1Pt 3,4 Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt.

36. 1Pt 3,15 Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel:

Gyönyörű Igék

A Bibliában a miheztartás végett nagyon pontosan meg van határozva, hogy mi a szeretet: nem nyálas érzelgősség, de nem is keménykedés.
A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.
Tehát nem attól lesz szeretet valami, hogy érzelmesnek, nyálasnak vagy keménynek tituláljuk-e azt beállítottságunk szerint, hanem attól, hogy mennyire hasonlít a fenti meghatározáshoz.

üdv
nX

de jó lenne ilyenne lenni...