pauler írta:
Tamás miatt így utólag is.......
Sokkal nagyobb a tét, mint azt gondoljuk, hogy TISZTA-E az Evangélium, amit hirdetünk!
Amikor Ex neki esik az itt íróknak, hogy merítkezzenek be vízbe, mert ez az ALAPJA az üdvösségnek, akkor meg kell tenni, hogy határozottan hirdetni kell az EVANGÉLIUMOT.
Krisztus halálát és feltámadását, mert ez az esemény üdvözít EGYEDÜL!
Kedves Péter!
Több hozzászólásodon keresztül bizonygatod, hogy az alámerítkezés nem üdvösségszerző és azzal vádolsz, hogy ezzel kárhoztatok itt embereket. Felesleges volt erre energiát pazarolni, mert én soha nem mondtam üdvösségszerzőnek az alámerítést. Ezt már sokkal korábban is elmondtam ebben a topicban, de úgy látszik erre már nem emlékszel és maradtál abban, hogy én ezt így gondolom.
Tisztázzuk – „A lehet-e üdvözülni alámerítkezés nélkül?” - kérdésre a válasz: Igen.
De ez egyáltalán nem az Úr által tervezett, előírt üzemmenet.
A jobb lator üdvözült alámerítkezés nélkül, ha egy haldoklónak 10 perc alatt elmondod az evangéliumot, megtér, befogadja Krisztust, de már nincs idő alámeríteni, ő is üdvözül.
De lehet több oka is az alámerítkezés elmaradásának, pl vízhiány, de az is amiről vitatkozunk a téves tanítás miatti „felismerés hiánya”. Isten a szíveket vizsgálja, tehát aki alámerítkezés nélkül szívében csatlakozott az Úrhoz, az üdvözül.
Az alámerítkezésnek önmagában nincs semmilyen spirituális tartalma, az valóban egy jelkép. Azt viszont máris leszögezhetjük, hogyha az alámerítkezés, mint jelkép nem üdvösségszerző, akkor az azt helyettesítő csecsemőkeresztség még kevésbé, logikusan, így az sokkal inkább elhagyható tényező. Ha az előírtat elhagyom és még meg is teologizálom, hogy megtehetem, mert nem ezen múlik az üdvösség, akkor a csecsemők leöntése vízzel teljesen értelmetlen és pláne elhagyható.
Spirituális tartalmat az ad neki, hogy engedelmeskedtünk Isten egy parancsának, egy a hétköznapi értelemben vett értelmetlen parancsnak, hisz az ige maga is mondja, hogy a víz nem mossa le a bűnöket.
Kérdések:
Ha lehet alámerítkezés nélkül üdvözülni, akkor ez egy felesleges előírás? Isten hóbortokat talált ki a követőinek? NEM, NEM, NEM!
Miért van akkor tehát előírva?
Azért mert Isten ismeri a lelkünket, Ő teremtett minket és tudja, hogy kell minket nevelni próbákon, cselekedeteken keresztül, hogy fejlődni, növekedni tudjunk hitben, hogy be tudjuk tölteni elhívásunkat, hogy Isten használható munkatársaivá válhassunk.
Ezért tudja, hogy nem csak víztől, de Szentszellemtől is újjá kell születnünk és szükségünk van az ajándékaira is itt a földön, hogy elvégezhessük a feladatunkat, hogy jó gyümölcsöket teremhessünk, stb.
Tehát nem feltétlenül üdvösségi kérdés, de így már látható, hogy ennek a jelképnek mégis csak nagyon nagy jelentősége van. Tudom, hogy számodra úgy tűnik, mintha túlfújnám ezt a dolgot és állandóan előjövök vele, de az az érdekes, hogy ugyanitt mát témában nagyon is érzitek a súlyát egy önmagában üres jelképnek, de ezt most hagyjuk.
Péter! A felekezeted haldoklik, fogy. Nem én mondom, hanem Sipos Ete Álmos meg mások írták le belülről.
Azt hittem pörögni fog az a topic, ahol az a cikk előkerült, hogy érdekli majd a topiclakókat, hogy a miértekre megválaszoljanak.
Azt mondod, a te gyülekezeted élő. Örülök neki. Tényleg. Meg, van a tieteken kívül is néhány élő református közösség. Akkor mi a baj?
Az, hogy ti az elenyésző kisebbség vagytok. Az, hogy ti az üzemen „szabványon” kívüli kivétel vagytok. A belső halott részt sem tudjátok elérni, nemhogy a világ világossága, föld sója szerepet betölteni a világ felé. Ennek egyik és első számú oka a csecsemőkeresztelés.
A csecsemőkeresztelés üzemszerűen ontja a szellemileg halott névleges keresztényeket. A nagyon nagy többségnek nincs semmi élő kapcsolata Istennel, semmi közül az Úrhoz.
És ennek első számú oka a csecsemőkeresztelés.
Erre azt mondhatod, hogy tudsz mutatni felnőtt bemerítő, de szintén haldokló gyülekezeteket. Igazad van. Felnőtt bemerítő gyülekezetek is tudnak haldokolni. Azért mert ez csak az első lépés és aki itt megáll, vagy bármelyik lépésnél megáll, azonnal megreked, stagnál és haldokolni kezd.
Mondhatod azt, hogy ha bármelyik lépésnél meg lehet rekedni, baptisták, pünkik, karizmások is el tudnak vallásosodni, akkor mit izmozok én épp veletek?
Egyrészt azért, mert innen jöttem, másrészt égeti a bensőmet, hogy mondjam, harmadrészt nem mindegy hogy melyik lépésnél áll meg valaki(k). Megújulásra tapasztalatom szerint, csak a felnőtt bemerítőknek van esélyük.
A csecsemőkeresztség olyan ótömlő, amibe nem lehet megújítás nélkül új bort önteni.
A bemerítés vitának tehát nem a ti (itt néhányotok) üdvösségetek a kérdése, hanem az, hogy tudja-e használni Isten a céljaira a református egyházat, vagy keres másokat, akik hajlandók végigmenni a leckén lépésenként és mindegyiken, hogy használható eszközzé, munkatárssá váljanak a céljai számára.
Végül feltennék neked egy teljesen elméleti kérdést, de nem kérem, hogy itt válaszolj meg rá (magánban megtisztelnél vele), mert itt hivatalból csak egyféle választ adhatsz, és az nem érdekel.
A kérdés tehát:
Ha hosszú időre elkerülnél egy távoli szigetre, ahol az őslakók nem ismerik az evangéliumot és a keresztény kultúrát, hagyományokat, kommunikációs problémák megoldva, van nálad egy rakás Biblia is, az ő nyelvükön is.
Te hirdetnéd nekik az evangéliumot, ebben biztos vagyok.
Hogy tanítanád meg nekik a keresztséget? Ha a csecsemőkeresztséget tanítanád, mit mondanál nekik arra az egyszerű naiv kérdésre, hogy miért nem a felnőtteket merítjük be vízbe, ha egyszer csak erről van szó a Szent Könyvben? Miért a csecsemőket öntjük le vízzel, ha erről viszont szó sincs benne?
Üdvözlettel, szeretettel és teljes jószándékkal.
ex
