A MAGVETŐ példázata:Olvasandó: Márk 1-12
-Az Úr Jézus legnagyobb részt PÉLDÁZATOKBAN mondta el a lelki/szellemi tartalmú mondani valóját.-
Mi lenne velünk, ha azokat "elsődlegesen" szószerint értelmeznénk és nem ismernénk a lelki/szellemi tartalmukat ?
-De milyen jó, hogy megmagyarázta pld. a "magvető" példázatát !
Idézet:
Mk 4,13-20
Azután így szólt hozzájuk: "Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan fogjátok megérteni a többit?
A magvető az igét veti.
Akik az útfélen vannak: oda hull az ige; de amikor meghallják, azonnal jön a Sátán, és kiragadja a beléjük vetett igét.
Akiknél a mag a sziklás talajra hullott: amikor meghallják az igét, azonnal örömmel fogadják,
de nem gyökerezik meg bennük, ezért csak ideig való, és ha nyomorúságot vagy üldözést kell szenvedniük az ige miatt, azonnal eltántorodnak.
Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét,
de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést.
Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvanszoros és némelyik százszoros termést hoz."
Idézet:
Mk 4,26
Jézus ezt is mondta: "Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember elvetette a magot a földbe,
azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, ő pedig nem tudja, hogyan.
Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.
Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert itt az aratás."
A lelkiismeretes és bölcs prédikátorok -nemcsak a reformátusok- mindig is tartózkodtak a szavak szó szerinti értelmezésétől az IGE lelki/szellemi tartalmának tolmácsolása helyett. Természetesen azok, akik az újjászületésben kapott Szent-lélek/szellem által képesek erre.
-
"Isten Igéje az a mag, mely az ÉLETET hordozza.
-Isten Igéje az egyetlen eszköz, ami életre segíthet embereket.
Miközben az Isten Lelke által ihletett igehirdetést hallgatják,
Istent magát hallják, és
Ő ad növekedést.-De kell a magvető és a jó föld.
" (Cseri Kálmán)
L.