[Jn. 1.9] Az igazi világosság, mely minden embert megvilágít, érkezőben volt már a világra.
[Jn. 1.10] A világban volt és a világ rajta keresztül támadt, de a világ nem ismerte őt fel.
[Jn. 1.11] A sajátjába jött, de az övéi be nem fogadták.
[Jn. 1.12] Ám mindazoknak, akik befogadták őt, lehetőséget adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek,
[Jn. 1.13] azoknak, akik nevében hisznek, az ő nevében, aki nem vérből, sem a hús akaratából, sem a férfi akaratából nem született, hanem Istenből.
[Jn. 1.14] Az Ige hússá lett, közöttünk vett szállást és mi megláttuk dicsőségét, mely olyan volt, mint az Atya mellől érkező Egyszülöttnek dicsősége: kegyelemmel és igazsággal teli.

Itt jön be a hitvallásba T/1. személy!
Jézus Krisztusban megjelenik a KÖZÖSSÉG!
A MI!

Már nem vagyok egyedül!
Amikor a Teremtő, Atyámmá lesz Krisztusban, akkor azonnal testvéreket is kapok.

Beszélgettem öcsém kollégáival és azt a kérdést tettem fel nekik, hogy jó-e az embernek, ha van egy ura, ha szolga valahol.

Nem hívők, de a válaszuk örömet adott.
Azt mondták, "Attól függ ki a gazda!"

Milyen tulajdonságának kell lennie annak az úrnak, ahol ti szívesen vállalnátok szolgálatot?

Én földiben eddig még nem találkoztam olyannal, akinél szívesen. De ez a mostani - talán az Úr akarja - nagyon kezd hasonlítani ahhoz, akihez szívesen elszegődnék hosszabb időre is (nőről van szó egyébként). Két dolgot tud, mint a fogorvos is a viccben: tud és szeret.

Fel kell tudnom nézni rá, éreznem kell, hogy szeret, hogy nem a pusztulásomat akarja, hogy többet lát bennem, mint akit én látok magamban.
Szólnia kell, ha látja, hogy valamit rosszul csinálok, de ezt szeretetben tegye, nem örüve annak, amit rosszul csinálok.

Látnom kell, hogy az elvesztése okozná a legnagyobb bajt, még is azt érezteti, hogy egyre többet tudok "egyedül" is.

És ismer, nem csak engem, hanem mindent és mindenkit, ahol mozgok.

http://www.youtube.com/watch#!v=dzUuk81 ... re=related

Még egy számomra fontos pont ebben a részben, hogy CSAK Jézus Krisztusba lesz egységünk, csak akkor, ha Ő az Úr.

Ha étkezés, ital, ünnepnapok, Istentiszteleti rendek, szokások, liturgiák, zene ritmusa, stb. az ÚR, akkor nem lesz soha egység a keresztyének között.
Az egység alapja az Élő Jézus Krisztus.

"Aki fogantatott Szent Lélektől, született szűz Máriától,
szenvedett Poncius pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették"

))))))))))))

Farkas Jóska bácsi édesanyám lelkésze volt

Hiszem, hogy Jézus hús testből állt és olyan "Én-ből", ami az Atya volt.
Hiszem, hogy minden ember "Én-je" hús testből áll és ebből az " romlott Én-ből":

Galata 5.19. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.
20. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,
21. Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

Ilyen teste nem volt Jézusnak és ez a testünk nem fog bemenni Isten Országába és semmi, ami ehhez a testünkhöz kötődik.
(érdekes, hogy a gyilkosság majdnem a sor végén van, jelezve azt, hogy ez nem egy prioritás lista)

Nem tudom, hogy hogy van. Nem értem, hogy ha a hústest+romlott én és a krisztusi természetünk között kell folyton-folyvást választanunk, akkor ki az, aki választ? Úgy értem, hogy ha csak ez a kettő van.

Azt gondolom, hogy a Szent Lélek indít arra, hogy válasszunk (elsőre és naponként, eseményenként) és az új természetünk már képes arra, hogy megtagadja a régi természetünket, hitetlennek, hazugnak, gonosznak, károsnak tartsa és megfeszítse.
Az új természetünk eközben erősödik, növekszik.

Az új ember már dönthet, ezért csoda az újonnan születés, mert az ember gonosz természetével SZEMBEN születik meg benne valami egészen más. Ill. a feltámasztott embernek ki kell mondania, hogy behívom Jézust, AKAROM, hogy a ház Ura legyen.
Ezzel együtt történik meg a csoda.

Szerintem....

Ja nem, nem ez a kettő van, hanem három van-

Van a hús test, ill. van a régi romlott "Én" (ami nem volt Jézusnak, akkor sem amikor testé lett) és van az új "Én", ami már egy új teremtés, egy új születése az "Én-nek".

Ki dönt ezek után?
ÉN

A hústest (brrrr!) az valami negatív dolog? Az nem csupán a testünk, minden előjel nélkül? Aztán vagy a régi rongyos énünk használja, vagy pedig az új, a megváltott?

[Kol. 2.18] Alázatoskodással vagy angyalok tiszteletével tetszelegve meg ne fosszon titeket a pályadíjtól senki, aki látomások után indul, s akit ok nélkül felfuvalkodottá tesz a hústól vezetett értelem

[Róm. 7.14] Tudjuk ugyanis, hogy a törvény szellemi, én ellenben hús vagyok, eladva a vétek alá.
[Róm. 7.15] Hiszen, amit véghez viszek, nem ismerem, mert nem azt hajtom végre, amit akarok, hanem, amit gyűlölök, azt teszem meg.
[Róm. 7.16] Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor egyetértek a törvénnyel: elismerem róla, hogy jó.
[Róm. 7.17] Így hát többé nem én viszem azt véghez, hanem a bennem lakó vétek.
[Róm. 7.18] Tudom ugyanis, hogy bennem, azaz húsomban jó nem lakik, mert az akarás ugyan kezem ügyében van, de a jó dolgok véghezvitelét nem lelem magamban.
[Róm. 7.19] Mert nem a jót teszem, amit akarok, hanem a gonoszt, amit nem akarok, azt hajtom végre.
[Róm. 7.20] Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, többé nem én munkálom azt, hanem a bennem lakó vétek.
[Róm. 7.21] Magamra nézve tehát azt találom törvénynek, hogy nekem, aki a jót akarom tenni, a gonosz van kezem ügyében.
[Róm. 7.22] Gyönyörűségemet lelem ugyanis az Isten törvényében a belső embernek megfelelően,
[Róm. 7.23] de tagjaimban egy másik törvényt látok, mely hadban áll értelmem törvényével, és fogollyá tesz annak a véteknek törvényébe zárva, mely tagjaimban van.
[Róm. 7.24] Én nyomorult ember! Ki fog kiragadni e halálos testből?
[Róm. 7.25] Az Istentől felkínált kegyelem a mi Urunkon, a Krisztus Jézuson keresztül. Következőleg én, mikor értelmem indít, Isten törvényének teljesítek rabszolgálatot, de amikor húsom indít, a vétek törvényének.

[Róm. 8.1] Következőleg semmi kárhoztató ítélet nem szól azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak,
[Róm. 8.2] mert a Krisztus Jézusban az élet Szellemének törvénye megszabadított téged a vétek és halál törvényétől.
[Róm. 8.3] Amire ugyanis a törvénynek nem volt képessége, mert a hús erőtlenné tette, azt véghez vitte az Isten, mikor a húsban a vétket elítélte azzal, hogy a vétkes hús hasonmásában és a vétek miatt saját Fiát küldte el,
[Róm. 8.4] hogy a törvény igazságos követelései beteljesedjenek bennünk, akiknek járását-kelését nem a hús vezérli, hanem a szellem.
[Róm. 8.5] A húshoz igazodók ugyanis a hús dolgain jártatják eszüket, de a szellemhez igazodók a szellem dolgain.
[Róm. 8.6] A hús észjárása ugyanis halálra visz, a szellem észjárása ellenben életre és békességre.