Idézet:
Már az is a világnézetet jellemzi, hogy azt írod "egy bankár embertelen döntése".
Aki sok pénz mellett él, aki sok pénzt kezel, az nagy kísértésnek van kitéve. Vannak becsületes bankárok is, de azt látom, hogy a mammon isten torka elég széles.
Volt egy falu, ahol volt egy hívő fiú. Sokáig sehol sem alkalmazták, mert nem szerették ha Istenről beszél, meg az élete is ítéletes volt sokak számára. Inkább elkerülte a falu a fiút, különcnek tartották.
Egyszer azonban nagy baj történt. Árvíz jött, ami összedöntött sok épületet. A falu a szomszéd településekhez fordult segítségét, ahonnan kaptak is annyi pénzt, hogy teljesen újjá lehetett építeni a települést.
Igen ám, de kinél legyen a pénz? Kire bízzák? Egymásra néztek, de mindenki tudta, hogy a másik mennyi piszkosságban volt már, hogy épült fel a saját háza.
Az újjá építés ezért lehetetlennek tünt, de akkor valakinek eszébe jutott a különc fiú.
Teljes egyetértésben bízták rá azt a hatalmas vagyont, amiből a község újjá épülhetett.
Azt gondolom, hogy az extra profit oltárán sok lélek vezsett már oda, bár ne így lenne és lenne több tisztességes bankár, aki pl. nem akar a részvényeseknek extra keresetet adni egy olyan helyzetben, amikor emberek tömegei veszítik el a munkahelyüket, ahol emberek tömegeinek a mindennapi kenyér lesz a kérdés.
Idézet:
Ehhez képest egy tanár nagyon sok hülyeséget mondhat minden következmény nélkül
Nem gondolom, hogy minden következmény nélkül. A bankárok is azt hiszik, hogy minden következmény nélkül átélhetnek egy gazdasági válságot, amiből úgy is kisegíti őket az állam, amibe milliók veszítik el amunkahelyüket, ahol családok hullanak szét emiatt, ahol emberek betegednek ebbe bele.
Földi értelemben igen, így van, de én abban hiszek, hogy az ember bűnébe bele van kódolva a büntetés. Jézusra nézve ez tisztán látszik, mert Ő ebbe halt bele.
Idézet:
Ez a kegyelem az üdvösségre vonatkozik és nem alkalmazhatod a hétköznapi munkára, mert ott egyfajta "kegyetlenség" (a ti szemetekben), érvényes, azaz, aki nem akar dolgozni, az ne is egyék.
hm....
Az üdvösségnek szerintem az egész életünket át kell járnia, nem lehet hétköznapi életünk, meg vasárnapi életünk.
Szerintem kegyelem kell ahhoz, hogy az ember ne pénzt, kaját adjon egy koldusnak, hanem felemelje, leüljön vele beszélgetni, hitet adjon neki, segítse őt elfoglaltságot találni, mert először is le kell ehhez szálni a magas lóról, aztán türni kell az elutasítást, bírni kell a visszaeséseket.
Nagyon sok kegyelem kell ehhez az úthoz, hogy valaki dolgozni tudjon ismét, vagy először.
Mennyi kegyelmet gyakorolt az Élő Isten a kivonuló néppel, mire eljutott oda, hogy saját földjén már dolgozhatott.
Mennyi kegyelmet gyakorolt Jézus Péterrel, mire kimondhatta, hogy jó, most már legeltedheted a nyájamat.
És mi is volt ennek a "delegálásnak" az egyetlen feltétele?