Jajjj...na, mindegy. Én nem őszinte, meg "kimondja, mi a szívén van"- szeretnék lenni, hanem megmondom őszintén, olyan, akit Isten is, meg a hívők is szeretnek. De erről már lemaradtam. Jópofizni kell mindehol, mindenkinek elejétől, életünk végéig. Egyébként már mondták, mikor egy gyüliben feltettem egy kérdést, hogy "jaj, de jó, hogy ezt megkérdezted, mert ez sokakat foglalkoztat, és nem merik megkérdezni, és tök jó, hogy ez a fontos kérdés most tisztázódott, és ilyen jól el lehettett erről beszélni..stb." Többen odajöttek hozzám egymástól függetlenül(persze csak az alkalom után, nem közben
), és ezt mondták
.
Menjenek a ....., már elnézést...Persze akkor nem haragudtam rájuk, nem arról van szó.
Csakhogy én nem ilyen akarok lenni!ÁÁÁÁÁÁ. Csendben akarok ülni, és úgy tenni, mint aki mindent ért, és mindig engedelmes. Mert azokat mindenki szereti és komoly hívőnek tartja, én meg csak hülyét csinálok magamból+ mindenki elkerül...
Többnyire azért újabban már sikerül is ezt a látszatot generálnom
Ne szólj szám, nem fáj fejem, azt meg ki lehet bírni, végülis, ha a feszültség benne marad az emberben.(Ill. tudom, hogy vannak ilyenek, akik tényleg csendesek, meg minden, nem őket akarom bántani.) Mondjuk nekem nincs vesztenivalóm egy közösségben, talán azért dumálok (mit veszíthetek? A népszerűségemet?
)
Na, jó, abbafejezerm. Köszi, hogy válaszoltatok, most már tényleg békén hagyok mindenkit, bocs, mégegyszer.