ez igaz, csak FORDÍTVA!

sok a hal, KEVÉS a horgász, de KIBIC van bőven...

Ezüst érdekes, hogy ezt választotad, és ez a bűnért adott fém.
Véresen komoly dolog a vízkeresztség=bemerítkezés!
Aki nem azért tette mert Krisztussal egyesül általa, és nem is tette, itt marad a nagy nyomorúságra.
Amikor az Úr Jézus Krisztus eljön az ÖVÉIÉRT a felhőkig, aki nem mondhatja el ugyan úgy mint Ő, hogy jön a világ fejedelme és nincs benne semmilye az itt marad, annak nincs elragadtatás.
A nagy nyomorúság szele pedig már érződik:
mert lesznek ........
ezeknek mind meg kell lennie ......
Szóval véresen komoly

mondta rosta... nos... EZÉRT mondtam én is, hogy alig várom a szemtől-szembe találkozást (nem azért, mert vicket a tenyerem )

Kedves Rosta látom nem akarsz megérteni.

Az én hitem nem egyház függő így belefér hogy Jézusban újjászületett ember lehet katolikusok között is. Az már más kérdés hogy miért marad ott.
Talán mert még nem értette meg mitől kell óvakodnia stb.

Te nem hitedről hanem református hitedről beszélsz.
Márpedig az ezt mondja.

80. K.: Mi különbség van az Úrvacsora és a pápás mise között?
F.: Az Úrvacsora azt bizonyítja nékünk, hogy Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatáért, melyet Ő maga vitt egyszer véghez a keresztfán, minden mi bűneink megbocsáttatnak. És hogy mi a Szentlélek által Krisztusba oltatunk, aki emberi természetével (testével) már nincs a földön, hanem a mennyekben van, Istennek, az Ő Atyjának jobbján s azt akarja, hogy ott imádjuk Őt.
A mise ellenben azt tanítja, hogy az élők és a holtak bűnei nem a Krisztus szenvedéséért bocsáttatnak meg, ha csak a misemondó papok naponként meg nem áldozzák érettük a Krisztust. És hogy Krisztus a kenyér és a bor alakjában testileg jelen van. És ezért azokban kell Őt imádni. Ezért a mise lényegében nem más, mint Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás.

Más elfogadni valakit távolról de nem közösködsz bűneiben, és más gyerekünket olyan helyzetbe hozni ami bűn lehet számára.

Míg abban az esetben az övé a felelősség, addig itt a tiéd.
Nézd vagy az történ hogy elő hozakodtál olyasmivel amit te magad nem veszel komolyan, én és mások higgyük el?

Írod:

A fentiek nem ezt mutatják.

Kedves Rosta egyszerű magyarázata van az újjászületésnek elengedhetetlen része a tudatos megtérés és teljes odaszánt élet az Úrnak.
Ez egy pár hetes csecsemőnél nem lehetséges, pláne ha eleve csak névleges református viszi gyerekét oda, egyház létszám növekedik de mi köze ehhez Jézushoz.
Itt jön be a képbe az eleve elrendelés (amit olvastam még rosszul is alkalmaztok) és ő már el is hiheti hogy megmenekült, megtérés átadás nélkül hiszen kiválasztott és már jó helyen van meg van keresztelve.
Így lehet hogy soha nem tér meg sőt igazi reformátusnak tarja magát és jól elküldene ha megmernéd ezt neki mondani.
Maga a gyerekkeresztség nem fogja megmenteni. És ez a lényeg.
Az más dolog hogy Isten beszámítja e ha valaki megtér ezt Isten kijelenti számára ha megnyugvást talál benne akkor nincs probléma.
De amint látod ezek közt is volt és van probléma.
Mivel nem tud megnyugodni hitében bizony lelki törést is okozhat.
Pláne hogy csak úgy lazán elkülditek (talán mennye baptistának) mit sem foglalkozva hitével.
Elő hoztok egy iratot ami miatt nem lehet változtatni, csak épp a ti életetekre nem érvényes.
Érzed az ellent mondást.
Elfogadlak olyannak amilyen vagy ha már megérteni nem megy.

Kedves Zsolt

Nagyon de nagyon rosszul magyaráztad, és rossz helyen alkalmaztad.
Azaz nagyon kiélezted az eleve elrendelést.

Olvasgattam II. Hellvét Hitvallást
Nézd ezekről még véletlenül sem szóltál eddig.

(Fil 1,3.5-7) És mikor az Urat kérdezték, ha vajon kevesen vannak-e, akik idvezülnek?: (Luk. 13,23) Ő nem azt válaszolja és mondja, hogy kevesen vagy többen fognak idvezülni, vagy kárhozatra jutni, sőt inkább intőleg szól, hogy kiki igyekezzék bemenni a szoros kapun. (Luk. 13,24) Mintha mondotta volna: Nem a ti dolgotok az, hogy ezek felől kíváncsian kérdezősködjetek, hanem inkább törekedjetek arra, hogy az egyenes úton bejussatok a mennybe.
5. Annakokáért nem helyeseljük némelyeknek istentelen beszédeit, kik azt mondogatják: Kevesen vannak elválasztva, és mivel magamról nem tudom, ha vajon e kevesek számában benne vagyok-e: tehát élvezem az életet. Mások meg így beszélnek: Ha engem az Isten eleverendelt vagy elválasztott, akkor semmi sem fog meggátolni ennek a már határozottan bizonyos idvességnek bírásában, bármit cselekedjem is. Ha pedig az elvetettek közül való vagyok, akkor meg sem hit, sem bűbánat nem fog rajtam segíteni, mert az Isten végzése meg nem változtatható. Így hát hiábavaló minden tanítás és intés. Az ilyenek ellen küzd az apostol, így szólván: Az Úr szolgája legyen a tanításra alkalmas, türelmes és olyan, aki szelíden igazítsa útba az ellenmondókat, ha talán egykor az Isten az igazságnak megismerésére térítené őket és kijózanodnának a sátán tőréből, aki fogva tartja őket a maga akaratára. (2 Tim. 2,24-26) De Augustinus is (De bono perseverantiae, cap. 14 sqq.) azt bizonyítgatja, hogy hirdetni kell egyaránt, mind a szabad elválasztás és eleverendelés kegyelmét, mind az intéseket és üdvös tanításokat. Helytelenítjük tehát azok eljárását, akik Krisztuson kívül kérdezik: Vajjon elválasztattak-e? és mit végezett felőlük az Isten öröktől fogva? Mert hallgatni kell az evangéliom hirdetését és azt hinni kell, és kétségtelennek kell tartani azt, hogy ha hiszesz és Krisztusban vagy: akkor elválasztott vagy. Mert az Atya az Ő eleverendelésének örök tanácsát Krisztusban jelentette meg nekünk, amint azt éppen az apostol szavaival kifejtettem. (2 Tim. 1,9.19)

Olvasd el amiket írtál nem erről szól.
A szabad akaratot kihagytad és a keresztelésre mint jogosítványra alkalmaztad.
Így mint egy egyházi jogkörbe helyezted pedig egyházad nem tart igényt rá.
Sőt helytelennek tarja előhozakodni vele mert senki nem tudja ki is a kiválasztott.
Így az sem akire most azt hiszed hogy igen, és az is lehet akire most azt hiszed hogy nem.

Isten viszont tudja amint írtam is hogy ki hogyan fog viselkedni és minden lehetőséget megad a megtérésre mindenkinek, de a szabad akarat dönt s nem az elve elrendelés.
Azaz te döntesz, vagyis a megtérés előtt álló. Nem így teremt senkit magát formálja olyanná amilyen ill. az akinek döntése alapján akár ki is szolgáltathatja magát (sátánnak).
És itt jön a képbe ha elve elrendelést úgy értelmeznénk ahogy te (mármint eleve kárhozatra)
Bizony a sátánt is akaratának megfelelően teremtette volna.
Így nem lennénk mások mint sakkfigurák.
Akkor pedig hol is van a szeretet, igazság, soroljam.?
Ez a visszakozás nem más egyházadnál mint értetlenség bár meg kell hogy említse de igazán nem érti és kerülendőnek tarja.

Isten előre látása nem elégíti ki mindenhatóságát számukra, pedig leginkább erről van szó.
Pedig Isten a mindenhatóságát nem használja fel az ember szabad akaratába.
Egyszóval nem erőlteti senkire akaratát.
Az hogy gondoskodott már a kezdet kezdetén a megváltásról és a kivezető útról nyugodtan érthetjük eleve elrendelés mert az is. Mint ahogy a többszöri megmentés irányuló cselekvés is ezt mutatja.

Mt 23,37
Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.

Döntött Izrael és erről tudod.
Mivel lépését tudta a pogányoknak adott utat.
Döntésük miatt el lettek vetve azaz nem akarták az üdvösséget.
Rm 11,15
Mert ha az ő elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételök hanemha élet a halálból?

Persze erre azt mondhatod na itt van eleve el volt vetve.
Csak akkor nem érted Isten szeretetét, pedig ha jól megnézed még mindig ott van egy újabb lehetőség: „micsoda lesz a felvételök.”
Még ők sincsenek elvetve. Nem jó Isten helyébe képzelni magunkat és okoskodni ki van elvetve.
Mindezt úgy hogy Isten mindenki számára felajánlott kegyelmét figyelmen kívül hagyjuk.
Ezzel nagy kárt okozhatsz mind a gyülekezeteden belül mind kívül.


Lelkileg az Ó utcai testvéri gyülekezethez közzel álló hitem van.
Eltérés biztos van pl, a karizmatikus testvéreket, hát nehezen tudnák elfogadni.
Én viszont testvéremnek tartom őket.
A jelen helyzetet leírtam Erikának olvashatad.

Csak nem a Példabeszédek 25.11-re gondolsz?
Nah, de azt nem ő írta

25:11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
Mert én ebben látok komoly gondolatot.

Hogy ki megy, és ki marad. azt mindenki maga dönti. (Vagy portál üzemeltető )
Téged érdekelnek ezen dolgok, engem érdekelnek. Tehát minket érdekelnek. Ezért járkálunk be fórumokra, saját lelkiismeretünk szerint, és kedvünkre elbeszélgetünk emberekkel. (lehet buszon csak átnézünk egymáson de itt a kiberben azért már névről köszöngetünk. ) Nekem nagyon jól eset amikor páran rám köszöntek, miután felfedeztem, hogy ismét müxik a fórum.

Szóval, nem dolgom mondani, hogy ki mit tegyen. Én bejárkálok, és szivesen olvasok másokat, mert keresem azaranyalmát, meg a tálcát... azaz a helyén való szót, ami bővítheti csekély tudásom a hitemben.

1Móz 2.17
De ami a jó és rossz tudásának a fáját illeti, arról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, bizony meghalsz.

Talán ha feltárnád hogyan értsem ezt a részt?
Itt Isten figyelmezteti az embert, hogy mit tehet mit nem. Felveti a lehetőséget, ami nem azonos az ítélettel.

És mihez kezdjek egy olyan gondolattal, hogy tudta-e Isten amikor teremtette azt a szellemi személyt aki később Sátán lett. Hogy amit teremt rossz lesz? Mert az eleve elrendeltségben benne van ez is. Mert ha tudta, akkor Ő maga idézte elő a gonoszt. De, ha nem tudta, akkor nem mindenható.
És ez nem eretnek gondolkodás. Hanem az ember gondolkodásának vége. mert vagy feketének, vagy fehérnek látunk.

Isten képes az időben előre vissza lapozni Ő teremtette, nincs rá hatással.
Amikor teremtett mindent jónak teremtett. Márpedig ha jó, akkor minek is nézne annak jövőjébe. Hiszen az ember is kiérdemelheti Isten barátságát. (hatalmas leereszkedés ez részéről.) Az angyalok is élvezik az Ő bizalmát, és Ő maga is bizalmat előlegezett meg teremtményeinek.
ez kb. olyan, hogy nem nézek bele a barátom táskájába, hiszen a barátom. Ha pedig hátbatámad, akkor jogom van kikémlelni az ő szándékait. Ezt tette Isten. Nem néz bele az egyén jövőjébe, és nem rendeli el annak végét, vagy történését. (habár jogot szerzett ahhoz, hogy bárki jövőjébe belenézzen, mivel Ádám ellene fordult.)

Jézus Atyja akaratáról beszél, nem elrendelésről
Ján 6:40 Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz õ benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.

ha létezne az eleve elrendelés, az pedig a fatalizmus. az benne lenne az írásokban. Én nem találtam. szívesen megnézném, ha valaki megmutatná.

Préd 7:17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg idõd elõtt?
Én azt olvasom, hogy lehet idő elött is meghalni, Vagyis nincs eldöntve az.

2Pét-ben azt, hogy Isten azt akarja, hogy mindenki megtérésre jusson. Tehát itt isten kívánsága ami által kegyelemből időt ad, azokért akik hajlandóságot mutatnak. Nincs elrendelve, mert sorsát ki-ki maga írányítja.

Hogy Isten akarata szerint belenézhet a jövőmbe, vagy akárkiébe itt a földön. Mi több sátán jövőjébe is, mivel az is ellensége lett. És a történések egy részét közli. nem jelenti, hogy eleve elvagyunk rendelve.
Mert abban benne foglaltatik, hogy már születésünktől, vagy akár fogantatásunktól elvagyunk rendelve. Bármit teszünk nincs hatással jövőnkre, mert aki a pokolra (sírba) való az oda jut, aki életre az pedig életre. Mindegy, hogy közben ki mit tesz.
Miért vagyunk tehát ezen állapotban? Miért viseljük a világot? Ha amúgy elvagyunk rendelve. ki-ki a saját sorsa szerint. (miért megyünk orvoshoz? egy nyílt sebbel? Ha Isten elrendelte halálunk ugyan miért is kapálózunk? Miért keressük az Ő akaratát, ha elrendelte örökéletünk?)
Ezernyi kérdés..
És köztük a legdurvább, ha Isten elrendelte, akkor tudta-e, vagy az Ő célirányos elrendelése maga a Sátán is?

Szvsz összekeveredik a gondolkodásban az egyéni és a közös.

Az un eleve elrendelés a dolgok vég kifejletére vonatkozik, nem pedig a dologban résztvevő egyes emberre.
MERT:
kövekből is tud támasztani fiakat.

A feladatom, ha nem töltöm be, betölti más.
Amikor a ruhám elszakad másikat veszek, amikor a munkaeszközöm elromlik, másikkal dolgozom.

A teremtő Isten megjelenése Ezékielnél, csak lelkes élőkkel dolgozik.
Én most szolgálni akarom őt, mert felocsúdtam az tőréből, és fogollyá tétettem az Úr szolgája által Isten akaratának teljesítésére.
Az én akaratom az lett, hogy teljesítsem az Ő akaratát.
Ha ezt elhagyom akkor már haszontalan = használhatatlan szolga vagyok a kárba vesztem, kárhozat állapotában vagyok, félre tétettem.
Megtérek elfogadom, a visszavásárlást, és akarom Isten akaratát azt akarom cselekedni, nem azt kérem legyen nekem ezem, legyen nekem azom, hanem legyen meg a TE akaratod. ezt akarom.
Akkor újra helyes úton vagyok.
Szabad akarat én döntöm el akarom e, hogy legyen meg az Ő akarata.
Minden más gondolat tév útra visz.

Az az Isten akarata, hogy ezt minden ember megértse = üdvözüljön az igazság ismeretére eljutva akarja cselekedni Isten akaratát amit már mindenkinek egyen egyenként a Szent Szellem jelent ki.
MERT: azok Isten fiai, akiket a Szent Szellem vezet.

Tivadar meg kell mondjam nem tetszik a beszéded több ponton sem.

Mi az, hogy nem „akarlak” megérteni? Mi az, hogy én bűnös helyzetbe hozom a gyerekemet, amikor az katolikus lett? Mi az, hogy én nem veszem komolyan a hitem, meg hiteltelen vagyok?! Én egy baromira békés ember vagyok, de lassan kezdesz kihozni a sodromból! Az én hátamon fát lehet vágni. Én egy békés, nyugis öreg vagyok, de ezt a bűnös beszédet, amit itt művelsz, egyre nehezebb tűrnöm!

Szóval mégegyszer, de utoljára, csendben ismételjük át a dolgot!

A reformátusok mind a gyermekkeresztelés szokását tartják, mind a fenőttkeresztelés szokását. A megtérés nem a keresztség folyománya minden ellenkező híresztelés ellenére. Mert ha ezt mondjátok, akkor ugyanott vagytok, mint a katolikusok az ostyában lévő Krisztussal!

Ha viszont ott vagytok, mint a katolikusok, ugyanakkor az Isten mégis hozzásegített benneteket az ő kifürkészhetetlen kegyelme folytán a megtért, újjászületett állapothoz, abban az esetben minden bizonnyal tartjátok a Nagy Parancsolatot, miszerint szeretitek az irgalmast, és magatok is aszerint cselekedtek. És inkább előbbvalónak tartjátok az irgalmas pogányt, mint az irgalmatlan, magát újjászületettnek vallót! És innen kezdve, mint irgalmas emberrel csak elismeréssel beszélhetek veled is, mint a katolikus gyerekemmel is.

Ez a fórum nem alkalmas ennek az irgalmasságnak a meglátására. Nemigazán kedvez az írásbeli eszmecsere arra, hogy ráismerjünk mi is rejlik a másikban, hiszen mint ahogy haszontalan, a tartalmára csak a formájában emlékeztető tojáshéj, hát hasonlóképpen mi is csak üres értelemhéjakat írunk ide be. Bár lehet vétkezni gondolattal, és szóval is, azért az igazi vétek mégiscsak a bűnös cselekvés, és a mulasztás lenne! Innen nem is tudok mondani semmi mást erről a kérdésről.

Ami meg az eleve elrendelésről való eszmefuttatásodat illeti, amelybe még a felnőttkeresztséget is belekevered, hát örülök, hogy ez a teológiai dupla bukfenc a fő problémád. Nincs gondod a szeretetlenséggel, az irgalmatlansággal, a keményszívűséggel, a gyerekek megbotránkoztatásával, a családok felbomlásával, válásokkal, és a többi, a világ, a keresztyénség rengeteg problémájával.

Meg kell mondjam jómagam a felnőttkeresztelőket, és az egyéb dolgokat üdvözítőnek látókat a Szent korona tan vallóival egyívásúnak nézem. Ezek szerint az ország összes baját az hozza, hogy eme szakrális tárgy meg lett csonkítva, és ezáltal megbomlott az ország rendje.

Hasonló dilinós jóindulatot látok bennetek, mint amikor ezek az emberek, meg mások is pótcselekvésben élik ki magukat, és abban sorsukra, a világra ható jobbulást látják!

Úgy látszik véletlenül elküldtem egy teljes idézetet. Kérném a modit, hogyha éppen olvassa törölje ki ezzel a beírással együtt. De ha bent marad, hát az se baj...!

Kedves Tivadar, köszönöm a beírásaid, az ember ha 100 évig járna egy közösségbe akkor sem ismerhetné meg jobban mi lakik az emberben, mint amikor a gondolatok annyira két síkon folynak, hogy még a végtelenben sem találkoznak.
Akinek van füle a hallásra az érti, mert erre nem lehet füle csak új teremtésnek, de annak sem biztos, hogy van füle rá.
Én minden esetre a dilinyósok táborába tartozom.
Jelentkezzen aki még szintén így gondolja

()

Kedves Zsolt gondolom nem olvastad