Aki keresi az Atya akaratát, tehát aki szeretne jó gyümölcsöt teremni, előbb-utóbb fog is, mert az Atya a szívek vizsgálója, és nem hagyja, hogy ez a szándék kárba vesszen. Aki keres, talál.
Nem is értem pontosan a kérdést.
Az Atya jó és mindenható. A jóságából következik, hogy megindul szíve azon, ha a gyereke jót akar tenni. A mindenhatóságából következik az, hogy - ha a gyereke kér tőle valami jót -, meg tudja azt adni neki. Véletlen, tévedés kizárva.

Ez annyira jó, és reményt keltő, hogy most nem is akarom ezt gyengíteni

Aki szeretne jó gyümölcsöket teremni, az milyen erőből/indittatásból akarja ezt megtenni?
Hogy megfeleljen az Atyának, hogy ha már elfogadta őt az Atya Jézusért, akkor ne is engedje el? Ezért teszi a hívő ember a jót, ezért akar gyümölcsöt teremni? Ha így van, akkor szerintem megint nem fog sikerülni a dolog, nekem ilyenkor valami görcsös tett jön ki.

Én azt hiszem, amit a ref. hitvallás megfogalmaz.
Egyedül egy féle képpen teremhetünk Isten számára gyümölcsöt, egyetlen motivációból. Minden más emberi erőből megy, minden más szerintem nem tetszik az Úrnak még akkor sem, ha minden vagyonomat szétosztom a szegények között és testem a tűzre adom.

mármint viszontszeretetből?

de mi van, ha nem jön a szeretet automatikusan? és utána se?

igen, hálából

Kinek a viszont szeretetére gondolsz? Az Úr, vagy az, akin gyakorlom a szeretetem, amit az Úrtól kaptam?

most csak mint tankönyvi leckét mondom: de mivel Isten előbb szeretett, az iránta ébredt viszontszeretetből (végülis ez a hála, vagy az adósságelengedés a másik embernek)

Mi lenne, ha nem az ember cselkedeteinek oldalárol kezdenénk közeliteni a témához, hanem a megváltás tettből? Vajon mit jelent személyesen Krisztus áldozatának a tökéletessége?

Krisztus áldozata tökéletes, elég arra, hogy a legelvetemültebb ember vétkének árát is megfizesse. Mégis lesznek, akik elkárhoznak. Csak egy kisebb rész, a 'maradék' tartatik meg. Nem Krisztus áldozatának elégtelensége, hanem a másik fél, az ember miatt. (már kicsit pedzem, hogy mi az a kulcsszó, ami miatt kétféleképpen látjuk, de nem akarom én kimondani - hátha ki se mondódik )

De Isten kegyelme az amiben bízhatunk. Egyszer ennek a témának a végiggondolásakor már eljutottam ahhoz az igéhez, hogy Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből, és a magad értelmére ne támaszkodjál.

Már csak gyakorolnom kell.

Jaj, Indu de felkeltetted a kiváncsiságomat: mi az a kulcsszó?
Nem lesz harag

priviben írom meg, hogy ha ez csak vakvágányra vinne, ne tegye

oké, vettem

-Társasági beszélgetésben,- csak egy másik ember fülébe súgni valamit, éppen ez visz vakvágányra,... mint a jelen példa mutatja,--- nincs tovább...

sztem nincs összefüggés a kettő között (egyszerűen kifogyott a lendület), és Lit is megerősítette, hogy szerinte is vakvágány lett volna... ha borzasztóan furdal vkit - a predesztinációra gondoltam

Kedves Indu !

Nem "borzasztóan furdalt",- mert elég sok nap (2010.júl.27-től) eltelt azóta, hogy abbamaradt,... a nélkül, hogy érdeklődtem volna...
-és csak bóklásztam a fórumon, mit találok, mit se,... így akadtam a Te titkodra...
-de jó, hogy eltitkoltad, mert valóban vakvágány...
Szerintem is legjobb visszamenni ahhoz az igéhez, amit ajánlottál és ahol már egyszer nyugvópontra jutottál.- Bennem is ez él.

üdv
L

"... Épp arról szól a megtérés, hogy nem hárítok tovább, hanem felismerem önnön bűnösségemet..."

Márkus Tamás András (internetről - evangelikalcsoport hu)