Engem a magyar nép érdekel

Amerikai sikertörténet: Haris Róbert immáron Robert J. Harisként megpályázza az Egyesült Államok budapesti nagyköveti posztját


"Azt gondolom, hogy Barack Obama az egyetlen megoldás a mostani világpolitikai és világgazdasági nehézségek megoldására" – mondta lapunknak Robert J. Haris, vagyis Haris Róbert amerikai üzletember, akit egy demokrata politikai csoportosulás szívesen látna az Egyesült Államok budapesti nagyköveteként.

– Ön republikánus háttérrel indult, most azonban demokrata támogatással szállt be a budapesti nagyköveti posztért folytatott küzdelembe. Nem jelent gondot ez a huszáros váltás?
– Semmiféle problémát nem okozott sem republikánus, sem demokrata körökben. A demokratákhoz való csatlakozásom a pennsylvaniai előválasztások idejére nyúlik vissza, akkor és ott ugyanis demokrataként kellett regisztráltatnom magamat, hogy Hillary Clinton és Barack Obama között választhassak. Mindkét politikust nagyon tisztelem, de jelenleg Obama elnökségét tartom a hasznosabbnak, ugyanakkor annak is örülök, hogy Hillary Clinton külügyminiszter lett.

– Ezek szerint már két jó barátja is van az amerikai kormányban.
– Lássuk be, hogy ha a világ nem tud megegyezni a semleges politikát megjelenítő, ugyanakkor a családja révén más kultúrák iránt is fogékony Obamával, akkor mással sem menne a dolog. Hillary Clinton miniszteri kinevezése úgyszintén hatalmas lépés, mert az új elnök ezzel azt üzeni – a többi között – a muszlim világnak, hogy a nők jogai szentek és sérthetetlenek.

– Milyen kapcsolatban áll Barack Obamával?
– Először tavaly június 13-án egy vacsorán találkoztunk, utána pedig a Demokrata Párt 25 ezer Lovagja szervezet rendezvényén, ahol beszédet is mondtam. Obamához úgy közeledtem, ahogyan eltávolodtam a republikánusoktól. Először 2004-ben orroltam meg a Bush-kormányzatra, pontosabban az adópolitikájára, amely véleményem szerint hátrányos volt a szociális adót fizetőkre. Annyira felháborodtam, hogy republikánus elkötelezettségem ellenére inkább John Kerryre szavaztam. 2003-ban még Bush mellett álltam az iraki háború ügyében, de az Abu Graib-i börtönben lezajlott szörnyűségek után megváltoztattam a véleményemet. Igaz, már addig sem az állítólagos tömegpusztító fegyverek miatt, hanem az iraki síiták és kurdok érdekeire való tekintettel támogattam a kormányt. Aztán az előválasztáson meghallgattam Obama beszédét, és onnan már egy percig sem volt kétséges, kit támogatok.

– Vajon, mit tud az új amerikai elnök Magyarországról, kiszivárgott-e bármi is a régiónkkal kapcsolatos terveiről?
– Erről nem sokat tudunk, de azért vannak feltételezéseim. Nyilvánvalóan békítő szerepre készül, egyensúlyba kívánja hozni az Európai Unió, a NATO és a kelet-európai térség gyakran eltérő érdekeit. Gondoljon csak az olaj- és földgázügyekre, mennyire megosztja a kontinenst az oroszokhoz fűződő viszony! Magyarország kis pontnak tűnhet a térképen, de politikai, gazdasági értelemben szerintem kulcsfontosságú hely. Ha Európa nem egy kihasználható, koloniális államként tekint Magyarországra, az végső soron a közösség érdekeit is szolgálja.

– Nem hátrány a nagyköveti posztért folytatott küzdelemben magyar származása? Hirtelenjében magyarul beszélő volt budapesti amerikai nagykövetet sem tudok említeni, nemhogy honfitársat.
– Sokan úgy tartják, hogy hátrány lehet a magyar származás, én ugyanakkor azt gondolom, hogy nem feltétlenül karrierdiplomatákra van szükség a külügyi szolgálatban. Nem a rendszerváltozás után ismertem meg az országot, 1967 után rendszeresen jártam haza. Már akkor súlyos gondot jelentett a gyarapodó hitelállomány, amelyről azt gondolom, hogy a magyar kormánynak valamiképpen annak leírására kellene törekednie, különben örökre fizetni fogják az emberek. Ideje, hogy Magyarország ne könyörögjön tovább a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek. A Kádár-korszak, de a rendszerváltozás utáni hitelfelvétel is nagyjából egyharmada a rendszerek fenntartására ment, egyharmada a külső érdekekre, és csak egyharmadát fektették be a ma már nem magyar tulajdonú iparba. Ha Magyarország kéri az adósság átütemezését vagy elengedését, demokrata segítőtársammal, Julie McCrey-vel együtt minden eszközt felhasználok a WTO-nál Magyarország érdekében. Az a baj, hogy Magyarország belelépett az eurócsapdába, az értékek túlbecsülésén keresztül, mivel a kamatlábak kapzsiságot takartak. A forint pénzügyi megvédése az utolsó csapda, ezen keresztül a külföldi bankok kiüríthetik a magyar államkasszát. Le kell tiltani a külföldi bankszámlákat, amíg a kölcsönöknek legalább a felét nem törölték el. A WTO-nak beadott kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos magyar panaszok nincsenek kielégítve. Az IMF pedig nem bank, hanem behajtó szervezet, amely fenntartja a rabszolgákat, hogy tovább dolgozzanak a kölcsönök és a kamatok kifizetésének biztosítására.

– Magyarnak vagy amerikainak érzi magát?
– Nem tagadom, hogy amerikai vagyok, de a lelkem magyar.

– Milyen esélyekkel vág neki a nagykövetjelölti küzdelemnek?
– Nem önjelölt vagyok, engem a Demokrata Párt 25 ezer Lovagja nevű szervezet kért fel, hogy induljak el a megmérettetésben. Julie McCrey-vel július óta járjuk a washingtoni adminisztrációt, nemcsak demokrata, de republikánus oldalról is rendkívül erős támogatást kapunk. Reméljük, az egyre karakteresebb szenátusi támogatás meghozza gyümölcsét. Rendkívül kedvező jelnek tartom, hogy miután jelentkeztem a posztra, április 6-ig meghosszabbították a jelenlegi nagykövet, April Foley megbízatását.

– Hogyan látja az időnként rendkívül feszült, már-már hisztérikus magyar politikai viszonyokat?
– Belpolitikai ügyek helyett inkább a magyar nép, az egyszerű emberek élete érdekel. Ha megválasztanak, járom majd a falvakat és városokat. Már most is rendkívül színes, változatos programot állítottak össze itteni segítőink. Nemrégiben találkoztam az öt parlamenti párt képviselőivel, három szakszervezet, az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok képviselőivel tárgyaltam. A Nagycsaládosok Országos Szövetségében is meghallgatták elképzeléseimet. Egyszóval, készülök a nagyköveti megbízatásra.


Életkép
Édesapját, Haris Béla mérnök-ezredest a Rákosi-diktatúra idején koholt vádakkal bebörtönöztek. Apja letartóztatása után a családot osztályidegennek nyilvánították és meghurcolták, ezért korán dolgoznia kellett (hólapátolás, vasgyűjtés, kocsirakodás). 1956-ban érettségizett, s bár jó helyezést ért el a Rákosi Mátyás országos matematikaversenyen, megbélyegzettként mégsem vették fel a Budapesti Műszaki Egyetemre. Aktívan részt vett az 1956-os forradalom miskolci eseményeiben, ezért menekülnie kellett Magyarországról. 1963–1964-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a New York-i Egyetemen. 1988-ban befektetett egy szárnyait bontogató, elektronikus adat-, illetve jelfeldolgozással foglalkozó cégbe. Két másik céggel együttműködésben kifejlesztettek egy multifunkcionális, környezeti behatásokat jól tűrő, egymásra építhető PC-standardet ipari célokra. Multinacionális ipari, valamint repüléssel és űrhajózással foglalkozó cégek tömegesen alkalmazták az egyetlen kártyára integrált, robusztus célszámítógépeket speciális igénybevételű eszközeikben. Az RTD Embedded Technologies által az Egyesült Államokban tervezett, fejlesztett és gyártott intelligens adatfeldolgozó rendszerek egyre elismertebbek lettek mind az amerikai, mind pedig az izraeli hadseregben.


Szentesi Zöldi László

Kell egy magyar Obama

Magyarországnak azonnal változásra van szüksége, nem lehet várni a következő választásokig – mondta lapunknak Julie McCrey, a Demokrata Párt 25 ezer Lovagja nevezetű szervezet elnöke. Szerinte a magyaroknak fel kell egyenesedniük, kiállni magukért, hallatni a hangjukat. Az amerikai lobbicsoport vezetője úgy véli, a jövőben nem lehet már Washingtonból befolyásolni a magyar belpolitikát.

– A változás volt a kulcsszó Barack Obama kampányába, s ez a változás "új" politikát hozott. Miben nyilvánul ez meg?
– Obama új politikája határozott változást jelent a korábbi politikához, kormányzáshoz képest. Minden, amit korábban a hátsó szobákban döntöttek el, az most nyílttá válik. Minden ügy nyitott, az Ovális Iroda asztalára kerül. Változás, mert Obama elnök átláthatóvá, számon kérhetővé akar tenni mindent, amit csinál, és vállalja értük a felelősséget. Az embereknek szükségük van erre, mert korábban nem kapták meg, de most igen.

– Mi volt a gond a "régi" politikával?
– A háttéralkuk. Hogy egyvalamit mondanak az embereknek, aztán teljesen mást tesznek. Nem voltak igazi célok, szabályok, vagy a demokraták, vagy a republikánusok döntöttek, de nem voltak közös ideák, valami közös valós cél. Most azonban megengedik az embereknek, hogy szavuk legyen a kormányzásban. Noha a kormányzat őket képviselte, az emberek nem érezték, hogy meghallják a szavukat. Barack Obama hallja a szavukat.

– Magyarországon egyre inkább úgy érezni, hogy elvesztettünk valamit a demokráciából. Négyévente szavazunk, de nem képviselnek minket, elveszett a kapcsolat a politikusok és a kisemberek között.
– Egyetértek. Szembetűnő, hogy a politikusok mennyire eltávolodtak az emberektől. Találkoztam mindkét nagy párt képviselőivel, s csak azt mondhatom, hogy Magyarországnak változásra van szüksége. Nem szabad az embereket térdre kényszeríteni. A jelenlegi miniszterelnökük letérdelt az Európai Unió előtt. A magyaroknak nem letérdelniük kell, hanem egyenes derékkel állniuk. Magyarországnak friss hangokra, új ötletekre van szüksége, hogy meghallják végre a nép hangját. Sokan hisznek abban, hogy Orbán Viktor lehet az a személy, aki elhozhatja a változást, de lehet más is. A magyaroknak fel kell egyenesedniük végre, hogy azok lehessenek, akik valójában. Erősek, intelligensek, az egyik legintelligensebb nemzet a világon. Magyarok a magyarokért, mindenféle szégyenérzet vagy feltétel nélkül. Magyarország nem kicsi és nem is irreleváns. Hiszek abban, hogy van egy magyar Barack Obama, aki reményt tud adni az embereknek.

– Számíthatunk-e az új amerikai adminisztráció segítségére?
– Barack Obama az egyenlőségben hisz, s biztos vagyok benne, hogy senkit sem hagy kívül vagy lent. Mindent meg fog tenni azért, hogy a világ kikerüljön a válságból, s együtt fogunk kijönni belőle. Higgyék el, az Egyesült Államok nem felejti el a barátait. Magyarország fontos, nekünk is az. Barack Obamát hétköznapi emberek választották elnökké, nem karrierdiplomaták vagy pártpolitikusok, akik úgy akarják használni Magyarországot, mint a saját bukszájukat. Ez nem történhet meg többé. Átláthatóságot, elszámoltathatóságot szeretnék, ezért támogatom Haris urat budapesti nagykövetnek. Tisztában vagyok vele, hogy vannak más jelöltek is, az nem használ azonban Magyarországnak, ha olyasvalaki kerül a nagyköveti székbe, aki a jelenlegi adminisztrációhoz kötődik. Bárki is jön ide nagykövetnek, tiszta kézzel kell érkezzen, mindenféle politikai elfogultság nélkül. Ha valaki politikai elfogultsággal érkezik a posztra, az tízmillió szabad magyar polgár életét befolyásolhatja, s Amerika nem erről szól. Bárki is legyen a jelölt, az álljon ki a nyilvánosság elé, s bizonyítsa be, hogy nemcsak az Egyesült Államok, hanem Magyarország is fontos számára. Az eddig felmerült jelöltek azonban vagy Charles Gati személyes ismerősei, vagy a Lantos családhoz kötődnek. Körön belül vannak, nem kívülállók.

– Mi a baj Charles Gatival?
– Az, hogy mint professzor azt képzeli, csak ő tudja a helyes választ. Nincs joga arra, hogy átírja a magyar történelmet, s megmondja a magyaroknak, kik a hőseik, kik nem, és egyáltalán nem szabadna beavatkoznia a magyar belpolitikába. Objektíven számoljon be a helyzetről, de ne avatkozzon bele. Ez a probléma. Sokan Magyarországon és az Egyesült Államokban is úgy gondolják, beavatkozik a magyar politikába.

– Hogy hozhatja el a magyar társadalom a változást, várni kell a választásokig, vagy van más út?
– Hiszem, hogy a változás most kezdődik. Ha várnak a jövő évig, Isten tudja, mi fog történni. A magyaroknak el kell kezdeniük kiállni magukért mindenfajta félelem nélkül. Minél mélyebbre süllyed az ország a válságban, annál nagyobb lesz a nyomás az embereken, hogy lépjenek. Nem kell várni, sem Magyarországon, sem Amerikában a cselekvéssel. Az embereknek ma kell boldognak lenniük, s nem a holnapra várniuk.

– Van esélyünk arra, hogy változtassunk, új politikát alakítsunk ki?
– Van. Mindaddig, amíg a magyarok kiállnak magukért, amíg hisznek a reményben, addig van. De ehhez megfelelő vezetésre is szükség van. Nem ítélem meg, hogy erre a mostani kormányfő, Gyurcsány Ferenc vagy az ellenzék vezetője, Orbán Viktor alkalmasabb-e. Látom azonban a kormányfőjük politikájának eredményét. Az lenne a becsületes, ha elismerné, nem képes vezetni Magyarországot, mert nem tudja a helyes irányt, s így tisztességgel távozhatna, lehetővé téve egy új kormánynak, hogy megtegyen mindent Magyarországért. Egy vezetőnek el kell tudnia ismernie a hibáit. Biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi miniszterelnökük sok remek dologra képes, de Magyarország vezetése nem tartozik közéjük.

– Sokan úgy vélik Magyarországon, hogy az elmúlt húsz évben az amerikai kormányzatok inkább támogatták a magyar baloldalt, mint a konzervatív oldalt. Mi ennek az oka?
– Az Egyesült Államokban a külügyminisztériumban és azon kívül is számos olyan ember van, aki személyes elfogultsága vagy érdekei miatt próbálja befolyásolni a politikát. Most azonban új politika van kialakulóban, okos politika, az alapokról indulunk. Hillary Clinton külügyminiszter nem fogja engedni a "fülekbe suttogás" politikáját, eredeti ötletekkel állt elő, azoknak az embereknek, akik eddig megpróbálták befolyásolni a magyar politikát, nem lesz esélyük rá a jövőben. Elég volt azokból a politikusokból, akik ülnek a karosszékekben, s onnan próbálnak meg manipulálni. Barack Obamával a változás elindult, világszerte.


--------------------------------------------------------------------------------

Adományokkal segítik a Demokrata Pártot

"Szervezetünk elismeri, hogy nincs megfelelő válasza mindenre, de megértette, hogy először az embereket kell meghallgatni, fel kell ismerni a szükségleteiket, és támogatni kell mindent, ami morálisan és etikailag szükséges ahhoz, hogy Amerikát és az amerikaiakat jobb helyzetbe hozza" – áll a Demokrata Párt 25 ezer Lovagja elnevezésű szervezet honlapján. A politikai tömörülés – amelynek Julie McCrey az elnöke – többek közt szocioökonómiai kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozik, vizsgálatai eredményeivel a politikai döntéshozók munkáját próbálja segíteni. A csoportosulás még az 1990-es években kezdte meg tevékenységét. Első átütő sikerét azzal aratta, hogy egyik napról a másikra 25 ezer dollárt gyűjtött össze arra, hogy segítsék az ingadozó amerikai államokban a demokraták kampányát. Tagjai a Demokrata Párt támogatói és aktivistái közül kerültek ki. A "lovagok" nemcsak pénzt gyűjtenek, hanem nevelni, oktatni is próbálják a szavazókat, azt szeretnék, hogy az amerikai választók minél jobban megismerjék a politikai folyamatokat.

Janzsó Viktor

-Az átlag amerikai iskola az európaihoz képest beszűkültebb, általános műveltségben kevesebbet nyújt.

- Az egézségügyi és a nyugdíjbiztosítás terén óriásiak a bajok.
-A Eü-i Biztosítók hatalmas pénzeket akasztanak le, a plafon a csillagos ég.
-A Krónikus, örökletes betegségekben szenvedőknek nagyon nehéz a dolguk, a legtöbb bíztosítás ugyanis nem vállalja be az ebből származó megbetegedéseket, hiszen biztos, hogy ez állandó kezelést igényel.
Hatalmas a tömeg akik az ellátásból kiesnek (Kb. 50 millió).

-A nyugdíjkorhatárt már 67 évre igyekeznek felemelni, vagy már meg is tették?

-Nagyon kevés a fiz. szabadság.

-Iszonyatos nagy az olló. Nagyon sok az igen szegény és hihetetlen gazdag.

-A középréteg is iszonnyú pazarlóan él, ebből következik az igen magas anyagi kockázat.

Szóval nem tudom, szerintem USA egy ország a saját kultúrájával, történelmével, hagyományaival, és ez igaz a kapitalizmusukra is.

Ez nem hiszem, hogy ide hozható mint pozitív példa.

Forrás: Nem tudományos, csak kint élő rokoni kapcsolatok által.