Tamás12 írta:
Van még egy szomorú olvasata is a topic címét adó mondatnak!
Amikor valaki ezzel mentegetőzik , akkor van egy olyan mellékzöngéje amivel nem a bűnbánást és bocsánatkérést , hanem az ítélet alóli felmentését igyexik kieszközölni!
....
Kedves Tamás12!
A magam részéről, és a magam értelmezésében tudok erről beszélni.
A két dolog nem zárja ki egymást. A megállapítás, hogy jelenleg még mindig a tökéletlenség rabságában vagyunk. És a bűnbánat, azaz a bűnbocsánat.
Egyik nem zárja ki a másikat.
Hogy ki gyakorol bűnbánatot, azaz őszintén Isten előtt megvallja a maga bűneit. Az egyedül rá, és Istenre tartozik.
Bizonyára benned és másokban is felmerült az a gondolat, amit úgy fogalmazol meg; ’mellékzöngéje’ De ez olyan mintha azt mondanám 43-as cipőt hordok, és abból következtetsz a balon-kabátom méretére.
Nem tudom, hogy ki hogyan értelmezi, és használja a topik címében lévő gondolatot. Ismét csak egy formula, ami arra mutat, hogy emberből vagyok. Sokakat meg lehet vezetni, és akár becsapni. Mivel nem látunk át, és nem ismerjük egymást olyan közelségből, hogy valóban tudjuk ki, mikor és miért használja ezt a formulát. Ezért becsaphatóak vagyunk. Ide sorolom magamat is.
De! Nem úgy Isten. Ő látja, tudja, hogy kit mi motivál, és ki miért használja. És Ő az, akinek ezen alapján joga van dönteni. (Ezért mondja, hogy ne ítélkezzünk.)
Nem dönthetjük el, hogy valaki csak álcából, felmentésből, kifarolásból. Vagy komoly megfontolásból mondja. (ami nem zárja ki, hogy feltételezés lehet.)
Kizártja-e a tökéletesség, hogy az ember bűnt kövessen el?
Egy robot készítője elvárja, hogy a gép pontosan azt tegye, amire beprog¬ramozták. A tökéletes robot azonban nem tökéletes ember. A lényeges tulajdonságaik nem azonosak. Ádám és Éva emberek voltak, nem robotok. Isten felruházta az embereket azzal a képességgel, hogy választani tudja¬nak a helyes és a helytelen, az engedelmesség és az engedetlenség között, valamint erkölcsi kérdésekben döntsenek. Mivel az emberek így lettek megalkotva, a döntési képtelenség (de nem az értelmetlen döntés) a tökéletlenség jele lett volna. (Vő. 5Mózes 30:19, 20; Józsué 24:15.)
Tökéletes teremtésük alapján Ádám és Éva minden döntésének helyes¬nek, és igazságosnak kellett volna lennie? Ha így lett volna, nem dönthet¬tek volna szabadon. De Isten nem automatikusan engedelmes lényeknek teremtette meg őket. Megadta nekik a választás jogát, hogy ezáltal szeretetből engedelmeskedhessenek neki. Ha viszont önzést táplálnak szívükben, nem engedelmeskednek. Mit becsülsz meg jobban, ha kényszer¬ből, vagy ha önként tesznek meg érted valamit? (Vő. 5Mózes 11:1; 1János 5:3.)
Hogyan válhattak az ilyen tökéletes emberek önzőkké és ennek követ¬keztében bűnösökké? Bár teremtésük alapján tökéletesek voltak, testük mégsem működhetett volna folyamatosan tökéletesen megfelelő táplálék híján. Ha értelmüket romlott gondolatokkal táplálják, az ugyancsak erköl¬csi megromlásukhoz, szentségük elvesztéséhez vezet. A Jakab 1:14, 15 kijelenti: „Mindenki próba alatt áll, amikor vonzza és csalogatja őt a saját kívánsága. Azután a kívánság, miután megfogant, bűnt szül.” Éva esetében a helytelen kívánság megfogant és megerősödött, amikor érdeklődéssel odafigyelt Sátánra, aki közvetítőként egy kígyót használt fel. Ádám engedett felesége unszolásának, hogy csatlakozzon hozzá, és egyen a tiltott gyümölcsből. A helytelen gondolatok elutasítása helyett mindketten önző kívánságokat tápláltak. Ez vezetett a bűn elkövetéséhez (1Móz 3:1-6).
Szellemben az ember elfogadja Jézus megváltását, hiszi, vallja, hogy úgy van. És minden úgy lesz, ahogy Isten azt előre felvázolta és közölte.
De, jelenleg a szellemi újjászületésnél toporgunk (emberiség, akik hisznek a Biblia Szavában.) De, a bűn naponta elhat ránk. Mat 26.41
Maga pál mondja ki; a test erőtlenségét. (Ergo utal Ádámtól örökölt tökéletlenségre.) Gal 4:13,14
1Tim 1:13: „Irgalmasságot tanúsított irántam [írja Pál apostol], mert tudatlan voltam és hit hiányában cselekedtem." (Amikor azonban az Úr megmutatta neki a helyes utat, nem habozott a továbbiakban azt követni.)
Kell a beismerése annak, hogy elismerjük, nem vagyunk tökéletesek. Mert ekkor léphet be az ember életébe az Irgalom.
Hogy miképpen szabadulhatunk meg bűnös állapotunktól, az pedig már a váltságdíj kérdéskörébe tartozik, és külön témakör lehetne.
Nos; a magam részéről senkit nem ítélek meg ha azt hallom; emberből vagyok, vagy emberből vagyunk. Nem tételezek fel hátsószándékot. Mivel célom nem az, hogy xy- megdöntsek a saját szavaiban (habár időnként elkerülhetetlen, amikor az szemben áll egyértelműen Isten Szavával. De, ekkor is tanúsítani kell a megértést. [Tényleg érdemes elolvasni admin bevezető szavait a köszöntőben. Ami a keresésről szól.] És ha fel is merül a gondolatom, hogy xy talán farol, hárít, mentegetőzik… Akkor kell a keresztényi szeretetnek előtérbe lépnie és elhessegetnie azon gondolatokat. Mert kivagyok én, hogy kimondjam; ez és ez, meg az. Stb. Isten látja az ember szándékát.
Zsid 4:12 Mert az Istennek beszéde élõ és ható, és élesebb minden kétélû fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velõknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
Ennek szellemében érdemes másokhoz viszonyulni.
Én így látom, hiszem és gondolom.