Lójogok


Sosem tulajdonítottam jelentőséget annak, hogy mai legyen egy adott sajtótermék. Mindig úgy gondoltam, hogy ha valami szenzációs esemény történik a világban, úgyis fülébe jut az embernek, ami meg nem bír egy napot várni az elavulással, hát az nem is érdemes arra, hogy az ember koptassa miatta a szemét. Mindezt azért írom le elöljáróban, mert előre is elnézést kérek az olvasótól, amiért nem mai hír mozgatta meg a fantáziámat.

Olvasom a pár hetes újságban, hogy a magyar hagyományőrző huszárok nagy bajba kerültek Svédországban, mert nem akarták elhinni, hogy a nyugati ember teljesen életképtelen. Nem, a hír természetesen nem így jelent meg a különféle nyomtatott és elektronikus portálokon, de a lényege ez volt. Hogy az avatatlanok is képben legyenek, idézem a pontos forrást: „Magyar huszárokat tartóztattak le állatkínzásért Svédországban, Amal városában – írja a svéd Nyheter24. A helyi rendőrök nem akartak hinni a fülüknek, amikor azzal riasztották őket, hogy három 1600-as évekbeli viseletbe öltözött huszár jelent meg a város határában, riasztóan rossz állapotban lévő lovakkal. A huszárruha mögött két magyar férfi és egy nő volt, akik a magyar hadsereg PR-akcióját hajtották végre, lovakkal utaztak egészen odáig, a terv pedig az lett volna, hogy Finnországon és a Baltikumon keresztül hazajönnek. A lovak a hosszú úton teljesen lesoványodtak, patáik elkoptak, hólyagosak lettek. A helyszínre érkező állatorvos szerint legalább két hónapig pihenniük kell.” A magyar fél persze kikérte magának, és mivel itt, Közép-Európában még van némi maradéka a normalitásnak, Hende Csaba honvédelmi miniszter röviden így reagált a sajtó érdeklődésére: „Hülyeség az egész, csak nem képzeli, hogy a magyar huszár a saját lovát kínozza?”

Igen. Mi nem képzeljük. Ott, a fejlettség földjén ellenben igen. Ott nem az élet számít, hanem az úgynevezett „jogok”. Amelyek megilletnek bárkit. Bárkit, aki valamilyen szempontból a régi, reakciós, haladásmentes kor szerinti hierarchiában alul van. Másképp ezt nemigen lehet értelmezni. Tehát a nőnek jogai vannak a férfi rovására, a gyereknek a felnőtt nő rovására, az állatnak az ember rovására. A ló jogai. És az ombudsman hajában a tetűnek vannak-e jogai? – engem ez érdekel elsősorban.

Azt is mondja az ombudsman, hogy a ló „soványnak tűnt”. Jó, mucsai szellemben halkan érdeklődnék, és mi lenne, ha az az elnyomott ló szekeret húzna? Mert abban is le lehet fogyni. Az már állatkínzás? És, gondolom, ostort se lehet alkalmazni, mert az meg nem demokratikus.
Majd halkan azt kell mondani: Ló úr, szíveskedjen indulni! Akarom mondani, dehogyis. Az úr, az hímnemet jelöl. S ki tudja, ő minek vallja magát? Majd ő eldönti, ha felnő. Meg ha majd végre értjük az állatok nyelvét. Addig is feltételezzük az ellenkezőjét annak, ami első ránézésre adja magát, akkor a kirekesztés és a szélsőség kizárt.

Megjegyzem, ennek az egész „állati jogok” hisztériának a mozgatórugója holmi végsőkig túlzott és rosszul értelmezett vegetarianizmus. Extrém buddhizmus valójában, vallás, buddhista tudat nélkül. Bár, ha belegondolunk, voltaképp miért szenvedjen a karalábé?

Tehát összegezzük még egyszer, mi is történt jelen esetben: a politikailag korrekt utópiában az embertől elveszik a jogos tulajdonát, vagyontárgyát, és korlátozzák a mozgásában, mert a lónak jogai vannak.

Egy másik hír: „Az USA igazságügyi minisztériuma pert indított egy texasi város rendőrsége ellen, mert az a felvételi teszteken fizikai felméréseket végeztetett a jelentkezőkkel.” Igen kérem, ez nem vicc. Az adott város rendőrsége nem végeztethet állóképességi vagy erőnléti teszteket, hiszen az „a férfiaknak kedvez” a nőkkel szemben, tehát diszkriminatív. Az igazságügyi minisztérium a helyzet orvoslására azt javasolja, hogy „vegyenek fel utólag nőket a fizikai teszteken megbukottak közül, akik kapjanak visszamenőlegesen fizetést és előléptetéseket”.

Én ellenben úgy érzem, ez még kevés. Egyszersmind kötelezni kell a bűnözőket is, ha nőnemű rendőr üldözi őket – a jogszabály által rögzített arányban –, akkor lassabban meneküljenek. Nőnemű bűnelkövetőket üldöző férfi rendőr esetében ugyanez a helyzet, de itt azonnal felmerül a molesztálás „tényálladéka” is.


A liberalizmus nem más, mint az élet felszámolása.

Pozsonyi Ádám

Politikailag nem korrekt a csirkeszendvics
Ideológiai harc a gyorsbüfében

Balla Eszter- vilag@hetivalasz.huLétrehozás:2012.08.02. - 10:29

Akadnak olyan együgyűek, akik úgy vélik, a gyorsbüfék azért veszélyesek, mert egészségre káros, zsíros, magas koleszterin-tartalmú ételeket árulnak. Példaként hozzák a McDonald's, Burger King hamburgereit, a Kentucky Fried Chicken rántott csirkéit, a Subway szendvicseit és a kiegészítő cukros, szénsavas üdítőitalokat. De a felvilágosult liberálisok nem ilyen szűk kategóriákban gondolkodnak. Pontosan tudják, hogy a gyorsbüfé akkor igazán káros, ha politikailag nem korrekt. Az atlantai csirkeszendvics üzletlánc, a Chick-fil-A esete ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az ideológiai harcot minden fronton, még a gyorsbüfében is meg kell vívni.

„Nem a csirkét fedeztük fel, hanem a csirkeszendvicset" - hirdeti az 1967-ben nyitott gyorsétterem. A szendvics olyan népszerű lett, hogy hamarosan ellepte az Egyesült Államok déli államait, ma már országos hálózattal rendelkezik. És külföldön is terjeszkedni akar.

A Chick-fil-A már 1996-ban, az atlantai olimpia idején furcsa üzletpolitikájával vívta ki a liberálisok nemtetszését. Sem kérésre, sem nagy profit reményében nem változtatott üzleti politikáján az ötkarikás játékok két hete alatt, azaz nem nyitott ki vasárnap. A mélyen hivő, baptista igazgató, Dan Cathy a vasárnapot minden körülmények között Isten megszentelt napjának tartotta. Ellentétben a többi gyorsétteremmel, zárva tartottak karácsonykor és a hálaadás ünnepén is.

Az igazi botrány azonban akkor tört ki, amikor a vezérigazgató az alábbi nyilatkozatot tette: „Támogatjuk a családot, a bibliai értelemben vett családot. Családunk tulajdonolja az üzletet, családunk vezeti az üzletet, és még mindig első feleségünkkel élünk. Hálát adunk ezért Istennek. Mindent meg akarunk tenni, hogy erősítsük a családot. Lehet, hogy ez nem népszerű, de hála Istennek, olyan országban élünk, ahol megoszthatjuk másokkal gondolatainkat és működhetünk bibliai alapon".

Dan Cathy óriásit tévedett, amikor úgy gondolta, hogy büntetlenül elmondhatja véleményét, mert az alkotmány biztosítja számára a szólásszabadságot. Hamarosan megtapasztalta, hogy mindez csak akkor működik, ha a liberális jogvédők értékeit hirdeti valaki. Az Amazon.com alapítójának semmi baja nem lett abból, hogy 2.5 millió dollárral támogatta az egyneműek házasságáért vívott harcot. A hagyományos család melletti kiállás azonban megbocsáthatatlan bűn.

A mindenkit egyformán kiszolgáló gyorsétterem hamarosan megkapta a bigott, kirekesztő bélyeget, igazgatója pedig a gyűlöletbeszéd képviselője lett. A homoszexuálisok bojkottra szólítottak fel. A kampány olyan hatásos volt, hogy Boston, Chicago, San Francisco már kiűzte a csirkeszendvics-éttermet a városból. A liberális lobbi most az egyetemi kampuszokból való kitiltáson fáradozik.

A virágzó kezdeményezést azonban váratlan ellentámadás érte, amikor konzervatív politikusok felhívására augusztus 1-jét a Chick- fil-A melletti szolidaritási napnak nyilvánították. Az akció óriási sikerrel végződött. Országszerte tízezrek álltak sorba és rekord mennyiségű (egészségtelen) csirkeszendvicset vásároltak. A „tüntetők" között sokan az igazgató családról vallott felfogásával értettek egyet, de még többen voltak, akik a szólásszabadságot féltették a szólásszabadság liberális bajnokaitól.

Erste: Senki sem érti, mi történik Magyarországon
[origo]|2012. 08. 06., 10:19|Utolsó módosítás:2012. 08. 06., 11:03|

A tranzakciós adót "furcsa intézkedésnek" nevezte az Erste vezérigazgatója, az osztrák-magyar tőzsdefúzió ötletéről pedig úgy beszélt, mint ami jó lenne, de két rossz fociválogatotton kívül mégsem hozott össze semmit a két ország. A magyar gazdaságpolitika hiteltelen, és senki sem érti, pedig nem a világnak van szüksége Magyarországra, hanem fordítva.

A magyarországi helyzet szélsőségesen feszült, bizonytalan. Senki sem érti külföldön, mi történik pontosan - nyilatkozta a Portfólió.hu-nak Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója.

A bankár szerint a kormány elrontja a hazafias büszkeség üzenetét azzal, hogy nemkívánatos kapitalistaként kezeli a befektetőket, és ezzel nagy károkat okoz a saját országának. "A világnak nincs szüksége Magyarországra, de Magyarországnak szüksége van a világra" - mondta Treichl.

Treichl "furcsa intézkedésnek" nevezte a tranzakciós illeték bevezetését, mert szerinte ezzel csak azt akarja bizonyítani a kormány, hogy másképp csinálja a dolgokat, mint mások. "Nincs sok értelme, hogy csak azért tegyünk meg bizonyos lépéseket, hogy megmutassuk a világnak, milyen ötleteink vannak" - mondta.


A bankár szerint a magyarországi helyzetük nagyon nehéz, de ez átmeneti. "Nem állt, és nem áll szándékunkban elhagyni Magyarországot, ezzel ugyanis feladnánk a saját identitásunkat" - mondta Treichl, miután arról beszélt, hogy az Erste Németország és Oroszország közötti regionális vezető bank szeretne lenni. "Olyan bankot építünk, amely 2200-ban is szolgálja piacai gazdasági fejlődését" - mondta.

Elmondása szerint szeretnének hitelezni, "mégpedig forintforrásból, forintban". Ehhez szerinte a forint erősödésére lenne szükség, ami a svájcifrank-hitelek szorításán is enyhítene. A forinterősödéshez azonban elengedhetetlen a stabilitás és az alacsonyabb kamatszint.

Az Erste a vezérigazgató szerint jelenleg nem érdeklődik a magyar MKB Bank iránt, amelyet a német anyacége eladásra kínál. Ennek nemcsak az az oka, hogy két-három évig bizonytalan a gazdasági környezet, de az is, hogy Magyarországon nem érdemes befektetni a gazdaságpolitika hiteltelensége miatt. Orbán Viktor azonban arról beszélt, hogy szeretné a bankok felét magyar kézben tudni. "Ez nem az az irány, amiről beszéltem" - mondta az Erste-vezér.

A tőzsdei üzlete nyereséges, az Erste mégis úgy látja, hogy nem rózsásak a fejlemények sem Budapesten, sem Bécsben. Treichl szerint "valamiféle összefogással lehetne javítani a helyzeten, de a világrekordnak számító bankadónál és két rossz fociválogatottnál többet egyelőre nem sikerült e két országnak összehoznia".

Magyarországi akvizícióra készül a bankóriás
WA
Forrás: MTI
2012. augusztus 09., csütörtök 12:36

Az Erste Bank átveszi a BNP Paribas magyarországi privát banki üzletágát – jelentette be Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A szerződést már aláírták, a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása még szükséges, az akvizíció várhatóan novemberben zárul – mondta, hozzátéve, az ár üzleti titok, nem publikus. Ezzel az Erste privát banki üzletága által kezelt vagyon 60 milliárd forinttal, 200 milliárd forint fölé emelkedik – fűzte hozzá.