Az amerikai álomEbből baj lesz? Matolcsy csúnyán beszólt Brüsszelnek...
Matolcsy György-
uzlet@hetivalasz.huUtolsó módosítás:2012.05.05. - 21:01Létrehozás:2012.05.05. - 11:37
Szerzőnk - az előszót jegyző Nouriel Roubini szerint az amerikai pénzügyi rendszer legjobb független elemzője - kitűnő könyvet írt Amerika működéséről, a hitelből fedezett álom kockázatairól. Minden európai és magyar pénzügyesnek érdemes elolvasnia.Az amerikai álom nem a nagy ház, sportautó, medence, kutya, hanem egy olyan ország, ahol mindenki teljes és gazdag életet élhet, mindenki képességei, és nem születési jog alapján emelkedhet fel és aknázhatja ki a lehetőségeket. Szerzőnk szerint ez került ma veszélybe. Az álom a valóságban az állam és családok eladósodását, magas költségvetési deficitet és inflációt, visszatérő pénzügyi válságot, gyenge növekedést és az amerikai versenyképesség globális elvesztését hozta. Az álmot olcsó hitelből felfújt buborékok tartották fenn, a valóságosnál jobbnak tűnt a növekedés, mindenki a valóságosnál gazdagabbnak érezte magát, amit olcsó hitel táplált államnál, cégeknél és családoknál egyaránt. Az amerikaiak vásárlásnál már nem az árcédulát nézték, hanem azt, hogy mennyi a havi törlesztés: mindenki nyakig eladósodott.
Az amerikai állam nem szed be elég adót, hogy csökkentse a deficitet, helyette magas inflációval szabadul meg az adósságtól. Az 1930-as évek dollárja ma 1/16 részét éri, a családok zömének nettó vagyona, a vagyon piaci értéke a hitel levonása után negatív.
2000 után az amerikai állam már végképp szakított a "magas megtakarítás+alacsony deficit+erős növekedés" 1960-as évekbeli sikeres képletével. Helyére az "alacsony megtakarítás+magas költségvetési deficit+gyenge növekedés" képletét állította: ez aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti az amerikai álmot.
Szerzőnk szerint az Európai Unió jobb politikát követ, már kezdi lefaragni a költségvetési hiányt és megállítja az eladósodást, az euró akár 30 uniós ország világvalutája is lehet - Amerika viszont bajban van.
Így igaz, ám Európa is bajban van. Amerika bajainak gyökere még mélyebb, mint látszik. Ha egy politikai rendszer, tehát az amerikai demokrácia egy álomra épül, amit csak hitelből lehet valóságra váltani, akkor a pénzt és hitelt nyújtó intézmények megerősödnek, majd átveszik a rendszer irányítását. Elsőre úgy tűnhet, csak az állam teremt pénzt és hitelt: az amerikai állam és a jegybank (Fed) megerősödtek, az állami fizetések már a magánszektor fizetéseinek kétszeresét érik el. A bankrendszer azonban még több pénzt teremt a hitelek, bankkártyák és derivatív termékek révén: az államnál is erősebb lett a pénzügyi intézményrendszer, és átvette az irányítást a politikai rendszer felett. Alapérdeke volt, hogy ne változzon az "olcsó pénz+pénzbőség+eladósodás" gazdaságpolitikája. Így inflációval kell kezelni az állami eladósodást és válságokkal tisztítani a piacot.
Az unió az amerikai mintát követte az euró első évtizedében. Az eurózóna államainak egy része magas deficittel, alacsony megtakarítással és magas eladósodással mesterséges keresletet, ezzel növekedést gerjesztett: a válságban kipukkadtak a buborékok. A válságra az EU magas adókkal és megszorító politikával válaszolt az infláció helyett: nem követi Amerikát. Ennek ára: gyenge növekedés, magas munkanélküliség és társadalmi, nyomában politikai instabilitás.
2002 után minket is felelőtlenül eladósítottak, nálunk is hamis növekedés alakult ki, mini buborékot fújtak fel a lakáspiacon, és euró nélkül a kockázatosabb svájci frank felé csábítottak. Elsőként mi is uniós választ adtunk: 2010 közepéig kizárólag megszorítások voltak. Most egyszerre csökkentünk deficitet és adósságot, s fenntartjuk a politikai stabilitást és a növekedés képességét.