Az amerikai álom
Ebből baj lesz? Matolcsy csúnyán beszólt Brüsszelnek...

Matolcsy György- uzlet@hetivalasz.huUtolsó módosítás:2012.05.05. - 21:01Létrehozás:2012.05.05. - 11:37

Szerzőnk - az előszót jegyző Nouriel Roubini szerint az amerikai pénzügyi rendszer legjobb független elemzője - kitűnő könyvet írt Amerika működéséről, a hitelből fedezett álom kockázatairól. Minden európai és magyar pénzügyesnek érdemes elolvasnia.

Az amerikai álom nem a nagy ház, sportautó, medence, kutya, hanem egy olyan ország, ahol mindenki teljes és gazdag életet élhet, mindenki képességei, és nem születési jog alapján emelkedhet fel és aknázhatja ki a lehetőségeket. Szerzőnk szerint ez került ma veszélybe. Az álom a valóságban az állam és családok eladósodását, magas költségvetési deficitet és inflációt, visszatérő pénzügyi válságot, gyenge növekedést és az amerikai versenyképesség globális elvesztését hozta. Az álmot olcsó hitelből felfújt buborékok tartották fenn, a valóságosnál jobbnak tűnt a növekedés, mindenki a valóságosnál gazdagabbnak érezte magát, amit olcsó hitel táplált államnál, cégeknél és családoknál egyaránt. Az amerikaiak vásárlásnál már nem az árcédulát nézték, hanem azt, hogy mennyi a havi törlesztés: mindenki nyakig eladósodott.
Az amerikai állam nem szed be elég adót, hogy csökkentse a deficitet, helyette magas inflációval szabadul meg az adósságtól. Az 1930-as évek dollárja ma 1/16 részét éri, a családok zömének nettó vagyona, a vagyon piaci értéke a hitel levonása után negatív.

2000 után az amerikai állam már végképp szakított a "magas megtakarítás+alacsony deficit+erős növekedés" 1960-as évekbeli sikeres képletével. Helyére az "alacsony megtakarítás+magas költségvetési deficit+gyenge növekedés" képletét állította: ez aláássa az amerikai versenyképességet és veszélyezteti az amerikai álmot.

Szerzőnk szerint az Európai Unió jobb politikát követ, már kezdi lefaragni a költségvetési hiányt és megállítja az eladósodást, az euró akár 30 uniós ország világvalutája is lehet - Amerika viszont bajban van.

Így igaz, ám Európa is bajban van. Amerika bajainak gyökere még mélyebb, mint látszik. Ha egy politikai rendszer, tehát az amerikai demokrácia egy álomra épül, amit csak hitelből lehet valóságra váltani, akkor a pénzt és hitelt nyújtó intézmények megerősödnek, majd átveszik a rendszer irányítását. Elsőre úgy tűnhet, csak az állam teremt pénzt és hitelt: az amerikai állam és a jegybank (Fed) megerősödtek, az állami fizetések már a magánszektor fizetéseinek kétszeresét érik el. A bankrendszer azonban még több pénzt teremt a hitelek, bankkártyák és derivatív termékek révén: az államnál is erősebb lett a pénzügyi intézményrendszer, és átvette az irányítást a politikai rendszer felett. Alapérdeke volt, hogy ne változzon az "olcsó pénz+pénzbőség+eladósodás" gazdaságpolitikája. Így inflációval kell kezelni az állami eladósodást és válságokkal tisztítani a piacot.

Az unió az amerikai mintát követte az euró első évtizedében. Az eurózóna államainak egy része magas deficittel, alacsony megtakarítással és magas eladósodással mesterséges keresletet, ezzel növekedést gerjesztett: a válságban kipukkadtak a buborékok. A válságra az EU magas adókkal és megszorító politikával válaszolt az infláció helyett: nem követi Amerikát. Ennek ára: gyenge növekedés, magas munkanélküliség és társadalmi, nyomában politikai instabilitás.

2002 után minket is felelőtlenül eladósítottak, nálunk is hamis növekedés alakult ki, mini buborékot fújtak fel a lakáspiacon, és euró nélkül a kockázatosabb svájci frank felé csábítottak. Elsőként mi is uniós választ adtunk: 2010 közepéig kizárólag megszorítások voltak. Most egyszerre csökkentünk deficitet és adósságot, s fenntartjuk a politikai stabilitást és a növekedés képességét.

Amerika Amerikából nézve. Michael Moore: A kapitalizmus, avagy szeresd a bankokat! (12 perc):

http://videa.hu/videok/hirek-politika/m ... F3ZkgjrMSi

Az a lényeg, hogy vannak köztünk, akik még a bankokat is szeretik! Nagy az Isten jósága, hogy még ezeknek az önző, hatalmaskodó, bennünket megkárosító szervezeteknek is ad szerető híveket.

A Ryan kontra Biden amerikai alelnöki vitában Biden nem mulasztotta el felhozni a republikánus jelölt kijelentését, miszerint nem számít az amerikaiak azon 47 %-nak szavazatára, akik segélyekből élnek és nem tudnak felelősséget vállalni magukért.

Bár ezt a 47 %-ot többen kritizálják, érdekes, hogy a demokrata Biden hozta most újra ezt a 47 %-os számot a legújabb vitában.

Hogy is módosulhat ezek után az állandóan hangoztatott szlogen, hogy a szabad verseny hazájában nincs ingyen ebéd?

Betiltották a köztéri betlehemeket egy amerikai városban

Tilos köztéri betlehemeket állítani egy amerikai kisvárosban a helyi ateisták kezdeményezésének sikere miatt.

A kaliforniai óceánparton fekvő Santa Monicában a helyi templomok közös betlehemes tanácsa majd’ hatvan éve, 1953 óta állít köztéri betlehemeket városszerte. Ez azonban pár éve elkezdte zavarni Damon Vixet, egy helyi ateista lakost. Vix felháborodása nyomán a város ateista szervezetei kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy tiltsa meg a betlehemek (pontosabban minden „őrizetlenül hagyott jelenet” köztéri elhelyezését, mivel az szerintük sérti az állam és egyház szétválasztását.

A Los Angeles Times és a Gawker híradása szerint a Los Angeles-i kerületi bíróság olyan ítéletet hozott, hogy a városnak joga van dönteni a kérdésben. Ennek nyomán Santa Monica vezetősége eleget tett az ateisták kérésének.

Annie Laurie Gaylor, a Freedom From Religion Foundation elnöke szerint a vallás egyszerűen nem való a közterekre. A betlehemes tanács fellebbez a döntés ellen, amit a vallásszabadság alkotmányban lefektetett elve megsértésének tart. A tanács szóvivője hozzátette: ez egy örökké tartó harc, a mostani eset pedig még csak kezdete a szokásos „karácsonyi háborúnak”.

Az ügyet egész Amerikában nagy médiaérdeklődés kísérte, mivel a kerületi bíróság és a városi önkormányzat döntése predecensértékűnek bizonyulhat.

Vatikáni Rádió

(szg)

Génmódosított magok: komoly győzelmet arattak a biotech óriások
TK
greenfo.hu
2013. április 09., kedd 21:25

Az amerikai képviselőház az utolsó pillanatban csendesen hozzácsapott egy kiegészítést egy törvényjavaslathoz. Egy olyan rendelkezésről van szó, amely megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cégek ellen.

A hivatalosan Gazdálkodói Biztosíték Rendelkezés néven futó potyautast a biotechnológia ipar ellenzői Monsanto védelmi törvénynek keresztelték, mivel megfosztja az állami bíróságokat azon hatalmuktól, hogy megtiltsák a genetikailag módosított magokkal történő vetést, függetlenül annak a fogyasztók egészségére kifejtett hatásától.

John Tester szenátor volt az egyetlen, aki tiltakozott az úgynevezett Monsanto Védelmi Törvény elfogadása ellen, bár javaslatát, hogy a potyautast vegyék ki a törvényből, nem is bocsátották szavazásra. A HR 933-as törvényt végül Barack Obama március 27-én késő éjjel aláírta, így az hatályba lépett. Ezzel az elnök tulajdonképpen törvényi védelmet biztosított a biotechnológiai óriásoknak az esetleges perekkel szemben, amit az állampolgárok az illegálisan vetett, genetikailag módosított termények miatt indíthatnának ellenük.

A Washington Times rámutat, hogy a törvény megszavazása komoly győzelem a nagy biotech óriások, mint a Syngenta, a Cargill és a Monsanto számára, amelyek 2009 óta összesen 7,5 millió dollárral támogatták a kongresszus különböző tagjait és 372 000 dollárt adtak a szenátus egyes bizottsági tagjainak.

Most már megnyugodhatnak a derék amerikai honpolgárok és az arrafelé járó külföldiek. A mi szemünkben kicsit megkésve ugyan, de végre valahára elmondhatjuk, hogy Amerikában már sehol sincs törvényi lehetőség arra, hogy rabszolgának ítéljék a polgárokat. Mississippi állam végre 2013 február 6-án ratifikálta a rabszolgaság eltörlését.
Kíváncsi vagyok, hogy a kalodába zárás, netán a korbácsolás büntetése vajon életben van-e még valami hanyag jogász miatt...

http://www.hirek.sk/multunk/20130219082 ... leset.html