István Margit · Pécel 57 zsinati tag mondta ki azt, hogy "Isten Igéje marad meg örökké", ők ti. a Biblia igéivel alátámasztott eredeti eredeti szöveget részesítették előnyben - s azóta sem taníttattunk jobbra. A "jólmegaszondás" időszaka egyébként majd akkor jár le, ha a másik oldalról is észlelünk valamiféle gesztusokat, amire - valljuk be - mindezidáig nem került sor. Az egységet pedig éppen a Szentíráshoz, a hitvallásainkhoz és azok szövegéhez való hűség munkálja, nem pedig a tévtanítások fölött való szemet hunyás... Válasz · · Tetszik · Bejegyzés követése · május 24., 22:44 További 27 megtekintése 21 Miglinszki Peter · Budapest, Hungary "római katolikus hittestvéreinket" említő cikk eszembe juttatott valakit, aki az őt le"elvtársnőző" munkásőrnek bátran megmondta, hogy semmi kifogása nincs ellene, ha a munkásőr hajlandó elfogadni az elveit. Válasz · · Tetszik · május 24., 23:11 4 István Pásztori-Kupán · The University of Edinburgh Itt nem gesztusok megtételéről van szó, hanem arról, hogy (főleg a jelenkori) római katolikus misetan nem azonos azzal, amelyet a Káté a XVI. században "kárhozatos bálványimádásnak" nevezett. A hitvallás recitálása rendjén mi nem egy ötszáz esztendővel ezelőtti "ellenféllel" vitatkozunk, hanem mai hittestvéreinkkel kellene párbeszédet folytatnunk. Egyébként a Második Helvét Hitvallás (II, 2) egyik bekezdésében olvassuk a következőt: "E szerint mi nem becsméreljük a görög és latin egyházi atyák írásmagyarázatait, sem az ő vitatkozásaikat és a szent dolgokról való értekezéseiket - amennyiben a Szentírással megegyeznek - nem vetjük el; de kíméletesen elfordulunk tőlük, ha észrevesszük, hogy a szent iratoktól eltérő, vagy ezekkel ellenkező dolgokat adnak elő." Ebben az értelemben nem kellene "kíméletesen elfordulni" attól a megbélyegző élő XVI. századi kifejezéstől, amely ma már ebben a formában a római misetanra nem érvényes? Ezzel nem önnön örökségünket tagadjuk meg, csupán tudomásul vesszük, hogy ötszáz év alatt némely dolgok a mások házatáján is megváltoztak (mások pedig természetesen nem). Válasz · · Tetszik · május 25., 0:40 16 Baranyai Ibolya · Kiemelt hozzászóló · Itt dolgozik: Ráday Könyvtár Mennyiben különbözik a mai misetan attól, amit a Káté írói kárhozatos bálványimádásnak tartottak? Ha bármiben is különbözne, az már nem lenne mise. Válasz · · Tetszik · május 25., 3:11 6 Sebestyén Katalin E döntés tekintetében napnál világosabb, hogy zsinatunk nem e világban él - sajnos azonban nem bibliai értelemben. Úgy tűnik, elakadt 450 évvel ezelőtt, és nem halad. Baj van, ha egyházunk vezető testülete úgy gondolja, hogy nekünk még mindig a "katólikusok" ellen kell protestálnunk. Baj van, ha attól érezzük magunkat reformátusnak csupán, hogy nem vagyunk katolikusok. Baj van, ha egy régi hagyomány annyira fontos nekünk, hogy képesek vagyunk egymással összekülönbözni, egymást leszavazni. Észre kell vennünk, hogy így nem csak katolikus testvéreinktől távolodunk el, hanem egymástól is, és az Egységtől is. Nagy öröm számomra, hogy voltak 17- en, akik igent mertek mondani a semper reformanda egyházában a megújulásra. Mire elég 17 igen? Válasz · · Tetszik · Bejegyzés követése · május 25., 10:10 További 3 megtekintése 20 Violetta Pete · · Beosztott lelkész, Beosztott lelkipásztor Svábhegyi Református Gyülekezet azt érzem megcsúfolták azt amit tegnap mondtam egy katolikusnak arról, hogy a káténk milyen történelmi helyzetben íródott, és hogy azon túllépve a lényeg, hogy a kis közösségekben egymást támogatva működjünk. Ez így pünkösdre elég antipünkösd üzenet a világba. Válasz · · Tetszik · május 25., 10:15 Feliratkozás 9 Gueth Péter Itt újrafordításról van szó, és az abból eredő értelmezési problémákról, nem pedig új hitvallás elkészítéséről. Az "új" alatt azt értem, hogy mai, aktuális, benne a jelenkori ember kérdéseire adandó válaszokkal. A lábjegyzetbe szánt "történelmi hűség kedve" mit takar? És az előszóban a "zsinat vitája, gesztusként"? Ezek csak üres szavak, ki ne látná. "Gondoljuk, de nem így mondjuk?" Milyen lelkület ez? Egy aktuális hitvallásra szükség lenne, sőt, csak arra van szükség igazán. A hitvallás nem Szentírás, olyannyira, hogy még csak nem is Alkotmány. Itt nem lenne meg az "erő" egy ilyen feladatra? Akkor ez az "újracsomagolás" pusztán demagógia, mert elhallgatja a csomagolók jelenkorukkal való súlyos antagonizmusát. Fontos a hagyomány tisztelete, de mi lenne, ha a parlamentben tiszteletből érvénybe iktatnák a 450 évvel ezelőtti törvényeket? Ahol csak hagyomány tisztelet van, ott nincs élő hagyomány. Válasz · · Tetszik · május 25., 12:58 10 Tamás Bódiss · Itt dolgozik: Franz Liszt Academy of Music Egyetértek a fent szólókkal és merem remélni, hogy nem egyszerűen "ad acta" lesz a sorsa ennek a témának... Beszélni kellene erről - különösen a 80. kérds feleletéről - úgy, hogy sokan elmondják véleményüket. Válasz · · Tetszik · május 25., 13:25 2 István Pásztori-Kupán · The University of Edinburgh Gratulálok a tizenheteknek, a többi 57- nek pedig Erdélyből üzenem, hogy nálunkfelé az ilyen "jólmegaszondás" időszaka már 1568-ban lejárt. Isten Igéje marad meg örökké, nem pedig egy, mára már bizonyítottan túlzó "hagyományos odamondás". De hát több is veszett Budán - vagy mégsem?
|