A napi politizálásodat itt a Magyar topikban légy szíves töröld ki, kopizd át a másik topikba, mert ez a hely nem a pártpolitizálásra való. Itt nem reagálunk a pártpolitikára. Durva, hogy a másik topikba beírt válaszomra direkt itt reagálsz.

Ha folytatod ezt itt, moderálást kérek.

Sokáig gondolkodtam, mi is lehetne a topik címe. Talán így nem lesz senki számára sem bántó...

Szabad-e egy keresztyénnek magyarnak is lenni?
.....
Ti mit gondoltok erről?

Szalai Ádám, a tökéletes oszlop
[origo]|2012. 12. 04.

Szalai Ádám a Hannovernek lőtt győztes góljával holtversenyben ismét élre állt a Bundesliga góllövőlistáján, edzője azonban nem csak emiatt magasztalja a csatárt. A taktikai virtuóz szakember a védekezésben és a csapategység fenntartásában is nagy hasznát veszi a magyarnak.

Az UNESCO egyezménye szerint a szellemi örökség „olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.”

Ezek közé tartozik már mostantól a matyó hímzés is, amely technikával a kezdeti időkben fehér, vagdalásos vásznakat piros-kék fonallal, az úgynevezett cipós-madaras mintával díszítettek. A virágtöves, laza szerkezeteket később a naturalisztikus ábrázolási mód váltotta fel: egyre többször hímeztek pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá.

A minták előrajzolói, az „íróasszonyok" közül sokan, köztük a legismertebb és legsikeresebb Kis Jankó Bori, aki szűcs családból származott, ahol hagyományosan a férfiak készítettek dúsan hímzett bőr ruhadarabokat, ködmönöket és subákat. Mezőkövesden az új stílusú vászonhímzések szín- és formavilága a szűcshímzések ornamentikájából táplálkozott. Az 1900-as évek elején a rózsák, tulipánok és bimbók piros színe mindvégig megőrizte dominanciáját, de egyre inkább megjelentek más színek is: a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín árnyalatai. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltották fel.

A matyó hímzés szerepelt a 1885-ös Országos Háziipari Kiállításon, a Millennium tiszteletére 1896-ban felépített néprajzi faluban, az operaházi Izabella-bálon 1911-ben pedig előadták a Matyó lakodalmas táncjátékot. A hímzés sikeresen bemutatkozott az 1908-as torinói világkiállításon is.

Az elmúlt évben nemzetközileg is ráirányult a figyelem a kalocsai divat ellenére: tavaly Csonka Gergő kalocsai és matyó motívumokkal díszített pályaműve díszíthette a Real Madrid kapusának, Iker Casillasnak a kesztyűjét. A magyar tervezők közül Meyke és Barcsi Diána nyúlt vissza például ehhez a formavilágoz

Újabb magyarverés Szabadkán

Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt megvertek a vajdasági Szabadkán egy magyar fiatalembert, mert anyanyelvén beszélt.

A 24 éves férfi szombaton hajnalban, lakása közeléből egy taxiból szállt ki, elbúcsúzott útitársaitól és elindult hazafelé. Alig haladt néhány métert, amikor két részeg szerb támadt rá. A támadók azt mondták, azért verik meg, mert hallották, hogy magyarul beszél. A szerbek igyekeztek lefogni áldozatukat, aki menekülni próbált a szorításból, de a támadók többször is megütötték a magyar fiatalembert, akinek szájából és orrából folyt a vér.

Az áldozat hasát is meg akarták rúgni, de a combján találták el, többször is. A megvert férfi szeme tájékán véraláfutás keletkezett. Végül az egyik támadó rúgás közben elesett - ezt használta ki az áldozat, hogy elmenekülhessen. A magyar férfit a szabadkai kórházban látták el, majd rövidesen hazaengedték.

„Azt tanácsolom, hogy este senki járjon egyedül" - mondta a vajdasági Pannon RTV-nek a magyar férfi. A rendőrség még nem találta meg a támadókat. Az elkövetők 24-25 év körüli fiatalemberek. Az elmúlt két évtizedben, Jugoszlávia összeomlás után, rendszeressé váltak a magyar verések a Vajdaságban. Legutóbb a Nagybecskerek melletti Muzslyán vertek meg magyar fiatalokat. A megtámadott hat magyar fiatal közül egy súlyos, egy pedig könnyebb sérülést szenvedett. A körülmények egy előre kitervelt, szervezett és célzatos támadásra utalnak. Ezt megelőzőleg alig egy héttel történt hasonló incidens ugyancsak Szabadkán, ahol viperákkal és vasrudakkal vertek meg magyar fiatalokat.

Hol vannak a kassai polgárok? Kulturális év a szomszédban

Sokszínű programokkal, félkész beruházásokkal és identitászavarral várja a látogatókat Kassa. Az Európai Kulturális Főváros szombaton kezdődő rendezvénysorozatán a magyar művészetet itthoni import képviseli, a helyi magyar közösséget kihagyták az egész éves programsorozatból.

Az idei esztendőben a franciaországi Marseille és a szlovákiai Kassa Európa kulturális fővárosa. Utóbbi helyszín nem pusztán a földrajzi, hanem a kulturális örökség miatt lehet kiemelten érdekes Magyarországi számára: a város a magyar történelem és kultúra egyik legfontosabb emlékhelye. Ráadásul az évad egyik reklámarca a városban született Márai Sándor, ám emlékének használata egyben az emlékév identitászavaraira, a város sokat emlegetett multikulturális önmeghatározásának háttérbeszorulása is utal. Az író családjának egykori lakhelyén kialakított, mostanra felújított emlékszobát nem lehet csak úgy megtekinteni. A kulcsot el kell kérni a Fő utcai turizmusirodában, mintha bizony egy zsákfalu templomát akarnánk meglátogatni. Néhány nappal Európa legjelentősebb kulturális eseménysorozatát megelőzően a város legfontosabb „márkájának" egykori otthona előtt a Heti Válasz csak a rácsot tekinthette meg. Emellett kéretik nem emlegetni Márai nemzetiségét, ő hivatalosan „Kassa Kafkája". Dekódoljuk: ha már Márait nem lehet szlováknak beállítani (életében egy sort sem írt le ezen a nyelven), akkor el kell maszatolni hátterét. Amiképpen Michal Hvorecký író az eseménysorozat honlapján olvasható interjújában ellentmondást nem tűrően leszögezi: „Ő a közép-európai irodalom szerzője, nem a magyaré".

Amikor arról érdeklődünk, vajon ez a vélemény megfelel-e a hivatalos álláspontnak, Peter Germuška, a szervezőbizottság turizmus- és régiófejlesztési menedzsere határozottan cáfol. „Márai Sándor Kassán született és felnőtt magyar író, erre a helyiek nagyon büszkék. Az EKF és a Kalligram kiadó együttműködésének köszönhetően könyveit először fordították le szlovákra, január 20-án pedig az íróról nevezzük el a szobrának otthont adó teret" - magyarázza.

S bár magyarországi művészek, csoportok jelen lesznek az évad során, a kassai magyarság kulturális szervezetei kimaradtak az eseménysorozatból.

"Balesettel" fenyegették meg a Kovászna megyei elnököt

Körlevélben szólította fel hétfőn Kovászna megye polgármestereit Codrin Munteanu prefektus, hogy ne kövessék a megyei tanács elnökének kérését, és ne tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót. Közben Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét levélben fenyegették meg ismeretlenek.

A prefektus körlevelében nyomatékosította, hogy a polgármesteri hivatalokra csakis hivatalos és törvényesen jóváhagyott szimbólumok tűzhetők ki. Codrin Munteanu arra is figyelmeztette a helyi elöljárókat, hogy nem alárendeltjei a megyei tanács elnökének.
A prefektus csatolta körleveléhez a Kovászna Megyei Törvényszék novemberi ítéletét, amelyben a törvényszék közigazgatási osztálya elrendelte a székely zászló eltávolítását az uzoni polgármesteri hivatal épületéről.
A kormány Kovászna megyei képviselője emlékeztetett:a törvény lehetővé teszi az országos szervezetekkel rendelkező nemzeti kisebbségek számára, hogy sajátos rendezvényeiken használják jelképeiket. “A kisebbségek jelképei a nem hivatalos sajátos rendezvényeken használhatók szabadon” – fogalmazott a prefektus.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke ma sajtótájékoztatón mondta el, hogy fenyegető levelet kapott.
A politikust, aki a minap arra kérte a megye polgármestereit, tűzzék ki hivatalukra a székely zászlót elektronikus levélben fenyegették meg a székelyföldi autonómiatörekvések képviselete. Tamás Sándor kedden bejelentette: ügyészségi feljelentést tett a fenyegetés kapcsán.

A politikus elmondása szerint a Facebook-oldalán megjelölt személyes elektronikus postafiókjába érkezett a román nyelvű fenyegető levél, amelyben azt üzenték neki, vigyázzon az elkövetkezőkben, hogy miként veti fel az autonómia kérdését, mert "véletlen közlekedési baleset" áldozatává válhat. A fenyegető nyomatékosította: ne gondolja, hogy tréfa a levél. A politikus szerint az ismeretlen levélíró közéleti szereplése miatt akarja megfélemlíteni, illetve korlátozni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogá. Arra az újságírói kérdésre, hogy foganatosít-e biztonsági intézkedéseket a fenyegetés után, Tamás Sándor kijelentette: "Igen, kitűzöm a székely zászlót a házam erkélyére".

A pszichiátereket sokkolta a Malina-ügy
2013. március 3., vasárnap 20:48

Lehetetlen hat és fél évvel az eset után felmérni Malina Hedvig 2006-os lelkiállapotát, ráadásul egy ilyen eljárás ismét traumatizálhatja a pácienst – állapították meg elismert nemzetközi pszichiátriai szakértők az ügy kapcsán rendezett konferencián, amelyről az Új Szó Online számolt be.

A szakemberek szerint a hatalom ideológiai célokra akarja használni az orvostudományt, ilyen súlyos visszaélést a Pszichiátriai Világszövetség utoljára az egykori Szovjetunióban és 2004-ben Kínában állapított meg. A főügyészség nem reagált a konferencia eredményeire, folytatja eljárását.

A szombati szakmai tanácskozáson állásfoglalást fogadtak el, melyet a Szlovák Pszichiátriai Társaság mellett a Pszichiátriai Világszövetség is megkap, írja a lap.

Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, az akkor 23 éves szlovákiai magyar diáklányt Nyitrán két férfi megverte, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Az akkori kormányfő és belügyminisztere (Robert Fico és Robert Kaliňák) azonban nyilvánosan megvádolta őt azzal, hogy az eset nem történt meg.