én is LÁJK!

Péter!
Majd a keresztség topicban válaszolok.
üdv
ex

Kedves Károly,

A Gondolatok topikban előjött egy dolog a vélemény nyilvánítás típusairól, gondoltam, úgy korrekt, ha szólok, hogy tudj reagálni, ha akarsz.

Üdv:
Indu

Kedves Károly!

Légy üdvözölve a fedélzeten!- Jó, vitéz harcosnak tűnik a berobbanásod, hoztad a kardot és a pajzsot is.

A hit=engedelmesség, igaz,-
de a hitnek két lába van: a másik = a bizalom.
E nélkül nincs engedelmesség=akik Krisztussal, az igaz hit által eggyé válnak, - végülis nincs igaz hit... (Biblia szerinti)

HK.21. - Mi az igaz hit ?
"Nemcsak az a bizonyos megismerés, melynél fogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az Ő igéjében nekünk kijelentett,
-hanem egyszersmind az a szívbeli BIZALOM, melyet a Szentlélek az evangélium által gerjeszt bennem,
-hogy Isten nemcsak másoknak, hanem nekem is bűnbocsánatot, örök igazságot (megigazulást) és életet ajándékoz kegyelméből, egyedül Krisztus érdeméért."

Üdv.
Loisz

Ex, mielőtt válaszolsz kövess abban, hogy a felekezeted tanítását szív szerint igyekszel félre tenni és CSAK AZ IGÉRE figyelsz!

Köszönöm:
Péter

Egyszer már idéztem Nyáry Pál ref.lelkipásztortól,de akkor csak egy töredékét.Most kiegészíteném a további soraival:"A hit=engedelmesség.Csak annak van hite,aki engedelmeskedik az Úrnak.Az engedelmes lelket eltölti valami csodálatos bizalom;aki pedig megbízik az Úrban,annak lelkébe nyugalom,békesség csendesség költözik.Hit által!Nem a magad erejével,sem a körülményekkel,hanem a te hűséges Isteneddel számolj ma is és győzni fogsz."

Tehát aki hisz,az engedelmeskedik,és aki engedelmeskedik az Úrnak,azt eltölti az Úr iránti bizalom.
Sőt,Nyári Pál ezt tovább folytatja,mert az Úr iránti bizalomból békesség és csendesség költözik az ember szívébe.

Ezért érthetetlen ez a világ számára,mert a világi hitből nem biztos hogy engedelmesség következik,pláne nem bizalom és békesség.De más a helyzet Istennél,aki a Világmindenség Ura és Teremtője,aki egész közel jött az emberhez,sőt emberré vált,hogy nekünk ne kelljen elszenvednünk a jogos ítéletünket.
Aki viszont ezt hiszi,hogy az ő bűneiért halt meg és szenvedett Jézus,és elfogadja ezt a váltsághalált saját életére nézve mint egyedüli meg menekülési lehetőséget és bocsánatot bűneire.És ki elfogadja élete Urának Jézust Krisztust,annak szívébe hála,és hitéből boldog engedelmesség fakad.Sőt bizalom,békesség és csendesség.Amit a világ nem tud adni,de elvenni sem.

-Örülök, hogy egyetértesz a kiegészítéssel,- sőt folytatod a sort, mi mindent kap a hívő a HITBEN,- valóban ez olyan gazdagság, ami végnélküli !

Ja, látom, közben „lájkoltad”, amit nem volt muszáj.

"Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat.Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát.Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt."(Jak 1,24)

Nemrégiben hallottam egy igehírdetést Alföldy-Boruss Dezső ref.lp-tól,amiből most idézni fogok:"Tehát a hitnek a tartalmát ha nézzem, ennek ami össze fogja és össze gyűjti az nem más, mint a Jézus Krisztussal való kapcsolat."

Ezt mondatot szeretném egy kicsit elemezni,és kiemelni belőle a lényeget.Vagyis még konkrétabbá tenném amit eddig írtam a hitről.HIT=ENGEDELMESSÉG.Vagyis aki igazán hisz,az engedelmeskedik is:"Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat.Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát.Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt."(Jak 1,24)

Nos,ezt tovább gondolva,és amit sokan nem értettek,hogy tudniillik a Biblia nyelvén a hit az egyenlő az engedelmességgel,ezt még lényegretörőbben úgy lehet megfogalmazni,hogy a Biblia nyelvén a hit a Jézus Krisztussal való kapcsolatot jelenti.

Joó Sándor ref.lp.írta a következőket:"Nem tudom hangsúlyozni előttetek Jézus Krisztus személyének a döntő fontosságát.Had mondjam ilyen félreérthetetlenül:nem elég ha azt mondod:hiszek Istenben!Az a döntő fontosságu,hogy Jézus Krisztusban hogyan hiszel?Az a hit,amelyik Jézus kikapcsolásával keresi Istent:mindig valamilyen elképzelt istenséget talál."
"Mert minden a hiten fordul meg,mégpedig a megfeszitett és feltámadott Jézus Krisztusban való hiten."

Hogy még érthetöbb legyen,újra Alföldy-Boruss Dezsőtől idéznék:"Ezért a hitünknek a tartalma a Jézus Krisztusban vetett hit. Ez meg csak úgy keletkezik, hogy a Jézust elfogadom. Ez … a dogmatika szerint a Krisztus elfogadása és anélkül nem lesz nekem igazi biblikus hitem, hogyha Jézus Krisztust nem kérem, hogy az szívembe jöjjön. A Krisztussal való kapcsolat nélkül az Atyával sincsen kapcsolatom... És nem ezt mondta Jézus, hogy én vagyok az út, az igazság, és az élet és senki nem mehet az Atyához csak én általam? Tehát Krisztuson kívül nincsen nekünk igazi hitünk, és mi keresztények vagyunk, már a nevünk is az, hogy keresztény Krisztianus a Krisztus nevéről nevettetünk . Mi ővele vagyunk lelki kapcsolatban. Tehát a hitünknek a tartalma az, hogy az Úr Jézus Krisztust szeretjük, hogy őt elfogadtuk, hogy ő lett a mi megváltónk. Ő törölte a mi bűneinket, tehát Jézus Krisztus halt meg érettünk a kereszten, az Atya őt adta, hogy legyen nekünk váltságunk. És a Krisztus Jézusba vetett hit, a hitünknek a tartalma. És ha ez megvan, akkor a hitünknek a tartalmánál a többit is megtaláljuk. Mert ő általa aztán minden a miénk lesz. És ezt a gondolatot befejezésül hadd mondjam el, annak a keretében, hogy nem volt könnyű ezt végig gondolnom, hogy a hit tartalmáról kell beszélnem és próbáltam megfogalmazni magamnak azt, hogy hát milyen is ez. Arra gondoltam, hogy olyan ez, mint egy szép kincsesláda. Amiben mindenféle drágaság van. Tehát, olyan akkor a hitem, mint egy kincsesláda, amit kinyitok és akkor, ámuldozva nézem mi minden van benne, és nap mint nap fölsorolhatom és újakat megismerve ujjonghatok, hogy ez is benne van ebben a kincsesládában meg az is.

De tovább gondolva eszembe jutott, hogy ez egy statikus valami, azért a láda az egy kis merev valami, amit magammal viszek, vagy ott hagyok, vagy akár mi, és a hit az nem ilyen. A hit ez valami dinamikusabb kell, hogy legyen ami mindig velem van. Ami velem jön. Ami bennem is van meg én is benne vagyok és rájöttem, hogy ez maga a Krisztussal való kapcsolat és hogyha a Krisztussal való kapcsolat megvan, ezen belül kapom meg a többit is. Tehát a hitnek a tartalmát ha nézzem, ennek ami össze fogja és össze gyűjti az nem más, mint a Jézus Krisztussal való kapcsolat. Olyanra van szükség ami bennem is van, és amiben én is benne vagyok. Ami mindig ott van velem, és mindig én is ott vagyok ővele, ez pedig csak a Krisztussal való kapcsolat lehet, aki Lelke és istensége által itt van velem. Tehát, vele járok, vele élek, benne élek, benne mozgok, őbenne vagyok. Az egész Újszövetség erről beszél, hogy őbenne a Krisztusban és nem ezt mondta Jézus, hogy maradjatok énbennem, és én is ti bennetek? Tehát, a hitem az voltaképpen a Krisztussal való kapcsolatom. Ezért vagyok keresztény. A Krisztussal való kapcsolat, ami azt jelenti, hogy amit elmondtam, hogy ő én bennem, és én őbenne, és ebben a kapcsolatban nyílik meg az, amit előbb kincsesládának mondtam. Ebben a kapcsolatban tárul fel a hitem tartalmának a részletezése, ami fölött nap mint nap ujjongok, és boldog vagyok, mert nézem, hogy ez is benne van, és minden benne van. Mert mindennel megajándékozott bennünket Isten, abban, aki bennünket szeretett. Tehát, a Krisztusban benne van, a bűneinknek a bocsánata, Krisztusban benne van a vele való kapcsolatban, benne van az örök igazságom, benne van a szentségem, a váltságom, benne van az, hogy tudok jót cselekedni, hogy az akaratomat felszabadítja, hogy őneki szolgáljak. Hogy késszé tesz arra, hogy jót tegyek és minden -minden benne van a lélekgyümölcse is mind benne van, de csak a Jézus Krisztussal való kapcsolatban. Nos, ez a hitünknek a tartalma, és miközben ezt megérem és átélem nap mint nap, és gyönyörködöm benne, közbe valóság lesz az, menet közben, amiről a felolvasott ige is beszél, hogy megismerjük mindazokat, amiket Isten ajándékozott nekünk hitünk tartalmát."

Összefoglalva tehát:A Biblia nyelvén a hit,a Jézussal való kapcsolatunkat jelenti.
Az Úr Jézus pedig azt mondta:"Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát."(Mt 7,21)Vagyis aki Jézusban hisz,azt cselekszi is azt,amit Ő kíván.

Két Cseri Kálmán igehírdetéssel vinném tovább a Vallásosság és Hit témakörét.

"Amit Jézus mond, arra újra rááll a kételyekkel küszködő hívő, mint egy sziklára, és ezért nem süllyed el a kételkedés mocsarában. Pál apostol arra biztatja Timótheust, hogy harcold meg a hitnek szép harcát. Ez harc, de azért szép harc, mert minden egyes küzdelem, ütközet után erősebb lesz az embernek a hite. Jobban megismeri azt a Jézust, akiben elkezdett hinni, akármilyen picike hittel. Bátrabban mer bízni benne, mert újra és újra bizonyságát adja Jézus annak, hogy Ő senkit nem csap be, nem vezet félre. Aki valóban Őbenne hisz és nem valami magacsinálta hamis képben, az nem szégyenül meg soha. Engedjük, hogy minket is kételkedéseink idején újra és újra Ő erősíthessen meg! Akár azzal az igével, amiben éppen kételkedni kezdtünk, vagy egy másikkal. Engedjük, hogy felhasználjon minket arra, hogy körülöttünk vergődő, hitük harcait vívó embereket talán általunk erősítsen meg. Sokszor elég egyetlen helyén mondott ige. Vagy elég az, ha sugárzik valakiből a Jézusba vetett bizalom kritikus helyzetekben is. Isten felhasználhat minket is." Hadd fejezzem be azzal. Eszembe jutott ez a jelzős szerkezet: kipróbált hit. Hol van erről szó a Bibliában? Megtaláltam Péter első levele első részében. Egy hosszabb szakaszt hadd olvassak, mert akiknek ez a levél íródott, sokat kellett szenvedniük Jézus miatt, a hitük megvallása miatt. Ezt írja nekik Péter: "Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre. Őt szeretitek, pedig nem láttátok, Őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét." (1Pt 1,5-9) Ajánlom délután elmélkedésre. Most csak erre a szóra irányítom a figyelmet: a ti kipróbált hitetek. Isten azt akarja, hogy nekünk ne ilyen-olyan ingatag hitecskénk legyen, hanem kipróbált, masszív, teherbíró, viharálló hit, amelyik biztos talajra épül, az Ő ígéreteire, kijelentésére. Amelyik biztos kézbe kapaszkodik, a helyettünk is meghalt és érettünk feltámadott, dicsőségesen uralkodó, élő Jézus Krisztusba. Ahhoz, hogy ilyen kipróbált hitünk legyen, ezt a hitet előbb meg kell próbálnia Istennek. A megpróbálások edzik, egyre kipróbáltabb hitté. Ezért ne ijedjünk meg az akadályoktól. Az akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket. Ráadásul nem is nekünk kell legyőzni azokat, hanem az a Jézus, aki egyszer megfogta a hívőnek a kezét, és kezébe vette az életét, átemeli ezeken az akadályokon. Csak ne legyünk a meghátrálás emberei, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk!" (Zsid 10,39 Részlet A HIT AKADÁLYAI igehirdetésből Pasarét, 2002. szeptember 15. (vasárnap)Cseri Kálmán


„És a hit második lépése: nem okoskodtak. Nem olvassuk itt, hogy ilyen kifogásokat mondtak volna, hanem elindulnak és mennek. Az első lépés az volt: kimondják azt, ami a szívükben van, hogy te segíts rajtunk, a másik, hogy megteszik, amit mondott nekik. Akkor is, ha furcsán hangzik. Akkor is, ha a mi nagy emberi eszünk számára ez értelmetlen parancs. De a hit második lépése: nem értem, miért mondta ezt, de Ő mondta, és bízom benne annyira, hogy nem mond nekem butaságokat. Tegyük meg. Vagy legalább addig eljutni - ilyen szabadulásnak is lehettem tanúja -, hogy azon már ne múljon! Ha Ő mondja, megteszem, nem kerül semmibe. Elgyalogolunk oda. Legalább ennyit, de megtenni, amit Ő mond. Mert éppen ez a harmadik, ami nem az ő hitük lépése, hanem itt már a mindenható Isten lépett. Egyszerűségében is kimeríthetetlen gazdagsága van ennek a megállapításnak: "Amíg odaértek, megtisztultak." Ennyi. Mitől? Nem volt semmi hókuszpókusz. Jézus még csak annyit sem mondott: gyógyulj meg. Máskor mondott ennyit, kinek ezt, kinek azt. Nekik semmit sem mondott. Ez próba is volt az ő kicsi hitük számára, de a próbák után mindig megerősödik a hitünk. Ha Ő mondta, menjünk el. A hit első lépése tehát, hogy Jézustól kérek segítséget, szabadulást, bocsánatot, új életet és ezt ki is mondom. A másik: megteszem, amit a Bibliából eddig megértettem, akármilyen furcsa is az esetleg. Azután átélem Isten szeretetének a nagyságát, a szabadítást, mert ezt Ő teszi mindenestől. De utána nem maradok néma, hanem másoknak is elmondom, hogy Ő cselekedett velem, ezzel dicsőítem őt. És veszem a fáradságot, hogy akár naponta (ez nem túlzás) újra és újra megköszönöm neki mindazt, amit eddig kaptam. Akkor leszek igazán gazdag. A hálaadás során éli át az ember, hogy mennyi mindent kaptunk már a mi Urunktól. És ahelyett, hogy tele van a szívünk panasszal, zúgolódással, elégedetlenséggel, követelőzéssel, és azzal a keserűséggel, ami ezekből mindig következik, nézzünk már körül egyszer, hogy mi-mindent kaptunk a mi Istenünktől. Tekintsünk fel Őreá, és tudjunk az Úr Jézus előtt is így leborulni, mint ez a leprás, mint akiről hisszük, hogy Isten, Isten Fia, és amit eddig kaptunk, az csak egy kicsi előleg abból, amit elkészített nekünk, csak a hit lépéseire vár. Akkor gazdagon megajándékozza a benne hívőket. „

A hit lépései igehirdetés Pasarét, 2007. március 1. (csütörtök) Cseri Kálmán

Joó Sándor írta a következő sorokat:"Krisztusban sem hiszek addig,amíg nem vagyok kész arra,hogy minden áron kövessem"

És mit jelent követni Jézust?Szintén Joó Sándortól idéznék:"Követni:ez a szó olyan szakkifejezés,ami a tanítvány és a mestere közötti viszonyt érzékelteti.A Biblia eredeti szövegében itt használatos görög szónak ilyen jelentései vannak a magyarban:követni,kísérni,mögötte menni,ragaszkodni hozzá,engedelmeskedni neki,sorsában és javaiban részesedni.Mindezt jelenti Jézus követése.Az Ő korában a tanítvány és mestere közötti viszony nem volt olyan laza,mint amilyen ma a tanuló és tanítójáé.A tanítvány nem csak meghatározott órákon volt együtt mesterével,hanem teljes életközösség állt fel közöttük.Követni Jézust,azt jelenti,hogy olyan belső lelki közösséget tartok Jézussal,amelyben tudomásul veszem az Ő akaratát és igyekszem azt teljesíteni.Követni Jézust annyi,mint az Ő személyes vezetése alatt élni.Követni:állandóan szemmel tartani,figyelni reá,a szavára,az intésére.Olyan szeretettel vonzódni Hozzá,ami a Néki való belső engedelmességre késztet.Gondolatban,érzésben és cselekedetekben teljesen meghódolni Jézus legfőbb tekintélye előtt."

Most olvastam az interneten
a hit-ről:

http://mindennapi.hu/cikk/blogok/a-hit- ... 1-06/11597

A keresztyén ember életében nagyon lényeges, hogy miként gondolkodik és vélekedik a megigazulásról. Sajnos keveset esik erről szó, pedig ez hitünk alapja. A Biblikus megigazulásról szóló helyes tanítás, gondolkodás és az abban való hit, felszabadítja a hívő embert többek között attól is, hogy "kegyességi stresszben"éljen.(A hívő ember tudja és hiszi, hogy újjászületett, minden bűne megbocsáttatott és üdvössége van. Ezért nagyon hálás Istennek, és igyekszik Ő neki tetsző engedelmes életet élni. De mivel folyton szembesül gyengeségeivel és bukásaival, ezért még inkább igyekezni fog. Itt pedig nagy a veszélye, hogy kialakuljon egy görcsös, erőlködő és képmutató hívő élet, pedig igazán arra lenne szüksége, hogy helyesen gondolkozzon és higgyen a megigazulásáról.)
Mert a megigazulásról való Biblikus tanítás kizár minden vallásos cselekedetet és
érdemet amit az embernek kellene teljesítenie.

A Heidelbergi Káté nagyon világosan és egyértelműen beszél a megigazulásunkról:
"Isten előtt hogyan lettél megigazulttá?
Egyedül a Jézus Krisztusba vetett igaz hit által. Oly módon, hogy bár lelkiismeretem vádolva mondja: hogy súlyosan vétkeztem Istennek összes parancsolatai ellen és egyet sem tartottam meg azok közül, sőt még most is hajlandó vagyok minden gonoszra, mindazáltal Isten, minden érdemem nélkül, pusztán kegyelemből, nekem ajándékozza és tulajdonítja Krisztus tökéletes elégtételét, igazságát és szentségét. Úgy, mintha sohasem lett volna bűnöm s nem is vétkeztem volna. Sőt, mintha én is mindenben éppen olyan engedelmes lettem volna, mint ahogy Krisztus engedelmes volt érettem. De csak annyiban, amennyiben hívő szívvel elfogadom e jótéteményt. "

Itt tehát egy jog viszonyról, jog állásról van szó. Súlyosan vétkeztem, de Isten mégis megbocsát nekem, Jézus Krisztus helyettes váltsághaláláért. Bár ezek után is hajlandó vagyok a bűnre, Isten viszont nem e szerint ítél meg, és nem az én igazságomat nézi, hanem Jézus Krisztus engedelmességét, igazságát és szentségét amelyet nekem tulajdonít és beszámít.
Mind ezek tudata pedig felszabadít attól, hogy önmagam gyengeségeire, elégtelen cselekedeteire, vagy akár méltatlanságomra tekintsek, mert Isten Jézus Krisztus igazságát és tökéletes engedelmességét nekem tulajdonítja, és Ő így tekint reám!

"Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által"(Róm 5,1)

"Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől." (Róm 8,1-2)

Az alábbi linkekre kattintva pedig Horvát Géza református lelkipásztor igehirdetése hallgatható illetve olvasható a megigazulásról.

http://www.refpasaret.hu/pasaretmp3/2012-04-22vas10h.mp3

http://www.refpasaret.hu/pasaret/pred.php?id=2187