„És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt…” (Máté 27:51)

Minden évben egyszer, a nagy engesztelés napján, a főpap bemehetett a szentély kárpitja mögé a szentek szentjébe, ahol Isten jelenléte volt. Belépését az tette lehetővé, hogy az áldozati bárány vére borította a kegyelem trónját, ahol a szövetség ládája volt. Isten tervezte el így. Mi volt a szövetség ládájában? A tíz parancsolat – amelyet mindannyian megszegtünk. A nép bűnének bizonyítékára Isten csakis úgy tudott ránézni, hogy az áldozati bárány vérén át tekintett rá. Most haladjunk előre az időben a keresztig: Jézus „kilehelte lelkét. És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt” (Máté 27:50-51). Aznap minden megváltozott! Minden bukásod ellenére most már jöhetsz Isten jelenlétébe, tudva, hogy bűneidet befedi Jézus vére. Így már bátran kérhetsz bármit, amire szükséged van. „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidók 4:16). Isten egészen biztosan elfogad, ha úgy közelítesz hozzá, hogy: „Jézus nevében és az ő kiontott vére érdemére hivatkozva jövök.” Úgy működik ez, mint a hitel. Ha Krisztusban vagy, akkor teljesen hitelképes vagy, kimeríthetetlen hitelkerettel. Még ha elégtelennek és méltatlannak érzed is magad, ha hittel kéred, Isten Krisztusért megadja, amit kérsz. (ld. Efezus 4:32).
www.maiige.hu

„Éjfélkor aztán kiáltás hangzott…” (Máté 25:6)

Biztosan hallottad már az öt okos és öt balga szűz történetét, amit Jézus példázatként mondott el. Abban az időben úgy lehetett részt venni egy menyegzői vacsorán, ha égő lámpása volt az embernek. Amikor azonban a vőlegény felbukkant, öt szűznek nem volt már olaja. Ezért azt mondták a másik ötnek: „Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik” (Máté 25:8). Azok azonban nem adtak, hanem ezt válaszolták: „Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is” (Máté 25:9). Amíg amazok elmentek a városba, hogy olajat vegyenek, a menyegző elkezdődött, őket pedig kizárták.

Krisztus példázata négy fontos dologról tanít minket:
1) A másokra támaszkodás balgaságáról. Lehet, hogy szüleid keresztyének, de attól te még nem fogsz a mennybe jutni. Neked kell Krisztust elfogadnod személyes Megváltódnak.
2) Az utolsó pillanatban készülődés felelőtlenségéről. „Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény…” (Máté 25:10). Ne feledd, Jézus itt azokról az emberekről tanít, akik visszajövetelekor élni fognak. A kérdés az: halogatod a megtérést öregkorodig? Mi van, ha nem élsz olyan sokáig?
3) Az ítélet véglegességéről. „Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket.” (Máté 25:10-12).
4) Az erkölcsösség téveszméjéről. A történet szereplői szüzek voltak, mégis kizárták őket. Jellemed és jó cselekedeteid nem juttatnak a mennybe. „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által…” (Efezus 2:8). Készen állsz arra, hogy találkozz az Úrral? Ha nem, akkor még ma fogadd el őt hittel, és készülj fel!
www.maiige.hu

„Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak…” (Máté 25:5)

Nézzük most meg, mit tanulhatunk még a tíz szűztől. Figyeljünk meg három dolgot:

1) Az éjféli tömeg. „Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak” (Máté 25:5). Kik aludtak el? A bölcsek is és a balgák is; az egyház éppúgy, mint a világ. Pál így figyelmeztet: „… itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk” (Róma 13:11). Élethalál harcot vívunk az ellenséggel, aki nem tart be semmilyen tűzszünetet, fegyvernyugvást vagy békeszerződést. A Titanic öt figyelmeztető jelzést hagyott figyelmen kívül, mielőtt jéghegynek ütközött. A Pearl Harbor-i kikötő-parancsnokság hat figyelmeztetést hagyott figyelmen kívül a támadás előtt. Krisztus nem a vallásosakért, hanem a megváltottakért jön vissza; nem a megjavulókért, hanem az újjá teremtettekért; nem a tiszteletre méltóakért, hanem a megigazultakért.

2) Az éjféli kiáltás. „Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!” (Máté 25:6). Körülöttünk mindenütt a félelem hangja szól. Hol kereshetünk reményt? A kormányzatnál? A bankároknál? Az iparban? A tudósoknál? Nem, reménységünk ezekben a szavakban található: „várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Titusz 2:13).

3) Az éjféli válság. A példázat sürgető üzenete ez: vannak, akiknek lesz elég olajuk, hogy bejussanak a menyegzőbe, másoknak nem lesz. Mit tehetünk tehát? „Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt” (Lukács 21:36).
www.maiige.hu

„Ki hitt a mi beszédünknek?” (János 12:38)

A Mexikói-öblöt egy olajfolt szennyezi, ami tönkreteszi a tenger élővilágát és több millió ember megélhetését. Naponta láthatjuk a televízióban élő közvetítésben. Földrengés pusztítja Haitit, 200 000 ember meghal, és a világ legszegényebb emberei maradnak élelem és otthon nélkül. Egy amerikai születésű terrorista, hazarepül az Al-Kaida kiképzőtáborából, és az alsóneműjébe rejtett bombával megpróbálja elpusztítani nemcsak a repülőgépet, de Detroit nagy részét. A bankárokat, autógyárosokat és kőolaj kereskedőket parlamenti bizottságok kérdezik, de a válasz mindig az, hogy fogalmunk sincs, hogy kerültünk ebben a szörnyű helyzetbe. A híradások pedig a nap huszonnégy órájában egyre csak érkeznek. A média hírarcai kihasználnak minden pillanatot és szenzációt csinálnak minden eseményből, mert ez növeli nézettségüket, így több reklámot tudnak eladni, és több pénzhez jutnak. Egyes riporterek egyenesen ünnepelt hírességekké lettek. A félelem eladható! A legnagyobb iparág. Paradox módon mi vagyunk mind a gazdaságilag legfejlettebb, mind a leginkább rettegő generáció a világtörténelemben. Régen a napi adag izgalmat az esti híradóból szerezhettük meg; ma a nap bármely percében kaphatjuk például az okostelefonunkra. Nem tehetjük meg, hogy homokba dugjuk a fejünk, ha azonban nem válogatjuk meg, hogy mire figyelünk oda, könnyen elveszíthetjük lelki nyugalmunkat. Isten tudja ezt, ezért teszi fel a kérdést Igéje: „Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az Úr hatalma?” (Ézsaiás 53:1). A Szentírásban Isten hatalma az ő szabadító erejét és gondviselését jelenti, amely életünk minden eseményében ott van. Tehát kinek a beszédére fogsz hallgatni, kinek a beszámolóját fogod elfogadni, kinek a híreire fogsz reagálni?
www.maiige.hu

„Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk…” (1Korinthus 10:11)

Sámson vesztes volt, József pedig győztes. Sámsont minden csak segítette, csodálatos volt a születése, istenfélő szülők nevelték fel, és természetfeletti ereje volt. Mégis nyomorúságosan elbukott. Miért?
1) Nem imádkozott. Egyedül akkor olvassuk Sámsonról, hogy imádkozott, amikor bajban volt. Ismerősen hangzik? Ha legnagyobb kudarcaid után boncolást végzel, a romok között valahol rá fogsz jönni, hogy elhagytad az imádságot. Az autó nem megy üres tankkal, a munka üres gyomorral, a számlák fizetése üres pénztárcával. Ugyanígy nem lehet győzelmes keresztyén életet élni mindennapos imádság nélkül.
2) Nem volt hajlandó Isten Igéje szerint élni. Amikor szülei szembesítették azzal, hogy nem a megfelelő nőt készül feleségül venni, Sámson azt felelte: „ő tetszik nekem” (Bírák 14:3). Ha a Szentírás helyett az érzelmek vezérelnek, egyenes úton vagy a bajok felé. Az engedetlenség egyik legjobb meghatározása: „részleges engedelmesség”. Nem válogathatunk az igék közül, hogy melyek szerint akarunk élni, és melyeket akarjuk figyelmen kívül hagyni!
3) Rossz volt a lelkülete. Míg József megbocsátással fordult azok felé, akik ártottak neki, Sámson bosszúért imádkozott. Ha bármikor átadod magad a neheztelésnek, azzal engeded, hogy ne Isten, hanem valaki más diktálja cselekedeteidet, és a végén csak még többet fogsz szenvedni. 4) Kapzsiság motiválta. Fogadást kötött harminc filiszteussal: „ha nem tudjátok megfejteni, akkor ti adtok nekem harminc inget és harminc öltözet ruhát” (Bírák 14:13). Azt kérded, mire akarok ezzel rámutatni? Nos, ha megtörténhetett Sámsonnal, megtörténhet veled is!
www.maiige.hu

„Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk…” (1Korinthus 10:11)

Míg Sámsonnak minden kedvezett az életben, Józsefnél minden éppen ellene fordult. Figyeld meg:
1) Isten népe rosszul bánt vele. Józsefre saját testvérei nehezteltek Istentől kapott látása miatt, és azért, mert Isten kegye volt az életén, ezért eladták rabszolgának. Ki mondta, hogy mindenki értékelni fog? Biztosan nem Isten! Jézus azt mondta: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket” (János 15:18). József azonban megőrizte megbocsátó lelkületét, és végül nem csupán megbékélt családjával, de táplálni is tudta őket az éhínség idején.
2) Egyedül volt egy olyan országban, ahol senki nem ismerte Istent. Mégis olyan volt, mint egy liliom a mocsár közepén, tiszta maradt, és növekedett hitben. Nem a körülményeid határozzák meg a sikeredet, hanem, hogy ki vagy belül.
3) Kísértésnek volt kitéve. József magányos volt, távol az otthonától, és ki volt téve minden olyan ösztönnek, ami csak egy egészséges fiatalemberben lehet. Potifár felesége többször is megpróbálta elcsábítani, ő azonban nemet mondott. Olyan helyzetben volt, amiben könnyen meg is adhatta volna magát, de ő jó okkal mondott nemet: „Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!” (1Mózes 39:9). József számára Istennel való kapcsolata jelentette a legtöbbet.
4) Becsületességének ára volt. Potifár feleségének hamis vádjai alapján Józsefet börtönbe vetették egy olyan bűnért, amit nem követett el. Talán cserbenhagyta őt Isten? Nem. Azok, akiknek a megfelelő összeköttetései a kormányzói székbe juttathatták őt, a börtönben vártak rá. Légy tehát hűséges Istenhez, és ő meg fog áldani!
www.maiige.hu

„Atyám… vedd el tőlem ezt a poharat…” (Márk 14:36)

Legközelebb, amikor az úrvacsorai borból iszol a gyülekezetben, állj meg, és gondolj vissza arra, milyen poharat kellett Jézusnak kiinnia a Gecsemáné kertben a keresztre feszítése előtti éjszakán. Te azért ihatsz nyugodtan a kehelyből, mert ő kiitta akkor azt a poharat haláltusája közben. Halála előtti éjszakán így imádkozott: „Szomorú az én lelkem mindhalálig… Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te” (Márk 14:34,36). Figyeld meg ezeket a szavakat: „szomorú az én lelkem mindhalálig” – ha azt gondolod, hogy a bűnöd nem nagy ügy, ezek a szavak talán majd segítenek, hogy jobb belátásra juss. Krisztus kiitta Isten haragjának poharát, hogy te ihass Isten kegyelmének poharából. Bár ő bűntelen volt, mégis megízlelte a legkifinomultabb és a legundorítóbb bűnös bűnét egyaránt. Azelőtt soha nem érezte Isten haragját, nem érdemelte ki. Sohasem tapasztalta, milyen Atyjától elválasztva lenni, ők ketten már az idők kezdete előtt egyek voltak. Soha nem ismerte a fizikai halált, hiszen halhatatlan lény volt. Mégis, néhány órán belül Isten szabadjára engedte bűnt gyűlölő haragját tökéletesen bűntelen Fiára. Emberként pedig Jézus félt. Halálosan félt. Amit ő tett félelmével, megmutatja, hogy mit kell tennünk nekünk a miénkkel. Őszintén és kitartóan imádkozott. Azt mondta tanítványainak: „Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom” (Máté 26:36). A legnagyobb félelemmel őszinte imádságban nézett szembe, és győzedelmeskedett. Imádság által te is legyőzheted félelmeidet.
www.maiige.hu

„Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz?” (Ézsaiás 45:9)

Sokan vagyunk elégedetlenek azzal, amit a tükörben látunk. Sőt, néhányan annyira elégedetlenek, hogy egy vagyont költenek a megváltoztatására. Bár igaz, hogy jó dolog a szép külső, Istennek soha nem volt szándéka, hogy külsőnk határozza meg értékünket szemében vagy mások szemében. Bármilyen külső jegyeket örököltél is, íme, néhány szentírási igazság, amit érdemes végiggondolnod:

1) Ha neheztelsz a kinézeted miatt, azzal Istenre haragszol. A Biblia azt mondja: „Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? És a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed?” (Ézsaiás 45:9). Isten szándéka szerint mi cserépedények vagyunk, mindennapi használati tárgyak, nem pedig kirakatba való cifra díszítő elemek. „… kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak” (2Korinthus 4:7). Az értéket nem kinézetünk adja, hanem a tartalmunk: Isten kegyelmének életet változtató üzenete!

2) A külsőd miatti neheztelés téves hasonlítgatások eredménye. Manapság szinte kényszerítve érezzük magunkat, hogy elérhetetlen ideálokat tudjunk tükrözni. A reklámokban mesterségesen megszépített modellek adnak el mindent a müzlitől az autókig. Legyünk reálisak! „… ezek nem veszik észre, hogy magukhoz mérik, és magukhoz hasonlítják önmagukat” (2Korinthus 10:12). A külsőd miatti elégedetlenség abból fakad, hogy nem vagy tudatában Isten rád vonatkozó csodálatos és kreatív céljának. Ez azonban nyilvánvalóvá lesz számodra, ha felnézel „Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére” (Zsidók 12:2).
www.maiige.hu

„Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid…” (Zsoltárok 139:14)

Nos, hogyan kellene viszonyulnod külső megjelenésedhez?
1) Hálával. Köszönd meg Istennek, hogy különleges és egyedi személynek teremtett. Nem az öröklődés véletlenszerű eredményeként lettél. Igazi mestermű vagy, amiből csak egyetlen egy készült, Isten arra tervezett, hogy olyan helyet tölts be, amit senki más nem tudna. Ő tesz azzá, aki vagy! „Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében” (Zsoltárok 139:13). „Köszönöm, hogy ilyen csodálatosan összetettnek alkottál! Igazán művészi kivitelezés!” (Zsoltárok 139:14 NLT). Nem futószalagról kerültél le, mint a tömegtermékek. Az Isteni Tervező aprólékosan kidolgozott, személyre szabott terve alapján készültél. A zsoltáríró azt mondja: „Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna” (Zsoltárok 139:15). Ez ám a legnagyobb mértékű gondos odafigyelés, nem igaz? Légy hát hálás Istennek: a mennyben terveztek, felügyelték formáltatásodat, és jónak találtak, mielőtt még egyetlen mozdulatot tettél volna e földön.

2) Értelmes vizsgálattal. Fedezd fel, mi Isten célja az életeddel! Nem arra lettél tervezve, hogy másokra jó benyomást tégy, vagy elismerésüket keresd. Isten szemében értékedet nem a külsőd adja. „Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sámuel 16:7). Kezdj el úgy tekinteni magadra, ahogy Isten néz! Végeredményben úgyis csak az ő véleménye számít. Hiszen ő arra rendelt, hogy hasonlókká legyünk Fia képéhez (ld. Róma 8:29). Örülj! Isten nem hagyja abba munkáját rajtad, míg egészen olyanná nem formál, mint Jézus.
www.maiige.hu

„kihasználva az alkalmas időt…” (Efezus 5:16)

Emlékszel arra, mikor azt kívántad, bárcsak felnőnének már gyermekeid? Aztán hirtelen azon csodálkozol, milyen hamar meg is történt. Az igazság az, hogy nemsokára kirepülnek, és a helyük üres és csendes lesz. Bob Benson megragadóan fogalmaz: „Sok ház előtt elmegyek hazafelé; némelyik szép, némelyik hívogató. De kihagy a szívverésem, amikor meglátom a mi hegyoldalnak simuló házunkat. Különösen is büszke vagyok kinézetére, hiszen én magam terveztem. Kezdetben bőven elég nagy volt számunkra. Még külön dolgozószobám is volt – amiben most két tizenéves fiú lakik. Volt egy vendégszobánk is, ahol most a lányom és kilenc baba az állandó vendég. Volt egy szoba külön Pegnek, aki varrószobává tervezte alakítani. Ezt azonban két óvodás kisfiú foglalta el. Most úgy tűnik, nem vagyok túl jó építész. Ám eljön majd a nap, amikor a házunk újra nagy lesz. Rendre mind elmennek majd továbbtanulni, dolgozni, előbb-utóbb elköltöznek a saját otthonukba. Akkor aztán bőven lesz szobánk: vendégszoba, varrószoba, dolgozószoba csak kettőnknek. Mégsem lesznek a szobák üresek. Minden sarok, minden szoba, minden karcolás az asztalon tele lesz emlékekkel. Vendégségek, karácsonyok, születésnapok, betegágy melletti virrasztások… mezítláb szaladgálások, szünidők, kutyák, macskák, monoklik… érettségik, első randik, viták, focimeccsek… és ezernyi más dolog emlékével, amik betöltik azoknak az életét, akik öt gyermeket nevelnek fel. Peg és én majd csendben üldögélünk a kandalló előtt, és hallgatjuk a falakat betöltő kacagást.” A gyermekkor és az ifjúkor hamar elillan. Töltsd meg hát szeretetteljes, csodálatos, maradandó emlékekkel – „kihasználva az alkalmas időt”!
www.maiige.hu

„A szelíd nyelv életnek a fája…” (Példabeszédek 15:4)

Jakab azt írja: „Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló” (Jakab 1:26). Ó, sokszor mondtam én is olyan szavakat, amiket nem kellett volna, csak azért, hogy mondjak valamit, mert ha nem szólnék, olyan, mintha nem is léteznék. Csak beszéltem és beszéltem, pedig tudtam, hogy rosszat teszek; az a baj, hogy túl hosszú a nyelvem. Hogyan lehet féken tartani nyelvünk negatív hajlamát? Ha pozitív dolgokra használjuk.

Hogyan?
1) Légy bátorító! „A szelíd nyelv életnek a fája” (Példabeszédek 15:4). Szavaid segíthetnek egy reményvesztett embernek, hogy mégis élni akarjon, lelkesíthetik egy beteg szerettedet, hogy megküzdjön a betegséggel és meggyógyuljon. A bátorítók Isten élharcosai a vereség, kétségbeesés és depresszió ellen!
2) Szeretettel mondd meg az igazat! Gyakran nehéz megmondani, amit a másiknak hallania kell, az igazi barátság azonban megkívánja, hogy ilyen dolgokat is kimondjunk. „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja” (Példabeszédek 27:6). A szeretettel kimondott igazság felszabadíthatja a másik embert téves felfogásaiból, tévhiteiből és makacs hajthatatlanságból, egy szabad, gyümölcsöző életre (ld. János 8:32).
3) Kérd el Istentől a megfelelő szavakat! „Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni…” (Példabeszédek 10:32). Honnan tudhatod, hogy a hallgató milyen szavakat fog elfogadni? Kérd ehhez Isten vezetését!
4) Legyenek szavaid életadóak! „A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére” (Példabeszédek 13:14). Az embereknek, akikkel találkozol, olyan szavakra van szükségük, amik a lelki halálból az örök élet felé vezetik őket. Ma tehát mondd az élet és gyógyulás szavait!
www.maiige.hu

„… De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem” (Róma 5:20)

A házassághoz nagyon sok kegyelem kell. Még a legjobb kapcsolatokban is történhetnek dolgok, amik félreértésekhez, fájdalomhoz vezetnek. Michael Sytsma terapeuta saját házasságáról beszélve mondta: „Mielőtt megnősültem, Isten ezt mondta nekem: »Mike, vannak még rajtad csiszolatlan részek. Ahhoz, hogy Krisztushoz hasonlóbbá válj, neked adom Karent. Ő tökéletes megoldás lesz.« Tehát behozta életembe Karent, így fel tudta ismertetni minden egyes hibámat. Vajon mi volt az első reakcióm, amikor feleségem rámutatott egy gyenge pontomra? Nem a hála! Visszavágtam inkább: »Hogy mersz rámutatni ezekre a dolgokra? Mi bajod van?« Ekkor lehetőségem nyílt arra, hogy vagy letagadjam érzéseimet, vagy elismerjem őket és érettebbé váljak. Karen is választhatott, hogy haragudni és neheztelni fog rám, vagy kegyelemet és megbocsátást kínál. Képzelj el egy házasságot tele kegyelemmel; olyan házastársat, aki örömet, élvezetet, szelídséget, jóságos szavakat és meg nem érdemelt kedvességet ad. A feleségem ilyen. Én még dolgozom rajta, hogy ilyen legyek.” Négy dologgal tudsz kegyelmet gyakorolni házastársad felé.
Íme, az első:
1) Próbálj meg másként tekinteni rá, összpontosíts a pozitívumokra! Ha úgy gondolod, hogy házastársad makacs és hajthatatlan, nehéz szeretettel viszonyulni hozzá. De ha kegyelemmel tekintesz rá, és kitartónak, szívósnak fogod látni, sokkal könnyebb lesz őt szeretni. Ha összevisszának tűnik, kegyelem által választhatod azt, hogy szervezetlenségét spontaneitásnak, kreativitásnak vagy rugalmasságnak látod. „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Filippi 4:8). Az emberek általában megpróbálnak felnőni ahhoz, amekkorára tartod őket.
www.maiige.hu

„Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az…” (2Korinthus 5:17)

Íme, további három lépés, ahogyan kegyelmet gyakorolhatsz házastársad felé:

1) Nézz rá úgy, hogy azt lásd meg, kinek teremtette őt Isten! Ha párod hibáira összpontosítasz, az egyikőtöknek sem segít. A farizeusok csak a legrosszabbat látták meg a házasságtörésen kapott nőn. Jézus nem kisebbítette az asszony bűnét, de úgy döntött, arra tekint, kivé válhat a kegyelem által. „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (János 8:11). A kegyelem képessé tesz arra, hogy túlláss társad zavaró dolgain, és együttműködj Istennel, aki segít neki azzá az „új teremtéssé” formálódni, akivé elhívta.

2) Ünnepeld őt! Túl sokszor próbáljuk rákényszeríteni házastársunkra azt a képet, amilyennek mi szeretnénk őt látni. Neheztelünk rá, követeljük a változást, hogy ő is úgy lássa a dolgokat, ahogyan mi, és a mi elvárásaink és mércénk szerint tegye a dolgokat. Ha pedig nem így tesz, akkor azt hisszük, nincs benne belátás, szeretetlen, sőt akár nem is hívő! A kegyelem nem így működik! A kegyelem megért, elfogad, megbocsát, mások megváltoztatását pedig Istenre hagyja. Próbáld ki! Mondd ezt magadnak: „Igen ez a dolga idegesít engem, de kíváncsi vagyok, vajon Isten éppen mit próbál kiformálni benne.” Aztán lépj egy lépést hátra, szeresd és fogadd el őt – és engedd, hogy Isten dolgozzon rajta!

3) Bocsáss meg neki! A házastársunk időnként egész egyszerűen azért bosszant, mert olyan, amilyen. Nem vagyunk egyformák. A feleség azt gondolja magáról, hogy aprólékos; a férj azt gondolja róla, hogy szőrszálhasogató. A férj azt gondolja magáról, hogy nyugodt természet, aki nem kapkodja el a dolgokat, felesége szerint viszont lusta. Mind úgy viselkedünk, amilyennek tartjuk magunkat; ezen a képen csak Isten tud változtatni! Ismerd el türelmetlenségedet, és bocsásd meg társad bosszantó viselkedését – még azelőtt, hogy újra megtenné. Ez a „megelőző megbocsátás”, ami nem hajlandó neheztelni, az az ujjhossznyi előny, ami sikeressé teszi házasságodat.
www.maiige.hu

„Minden munkáját… Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki.” (2Krónikák 31:21)

Mai világunk állapota hasonló az ókori Izráeléhez. Isten sok áldása ellenére a nép hátat fordított neki. Amikor Ezékiás, egy feddhetetlen ember került trónra, eltökélte, hogy visszaadja Istennek az őt megillető helyet az ország vezetésében. Figyeld meg a négy dolgot, amit tett:

1) Újra megnyittatta Isten házának kapuit, a népet pedig felszólította, hogy tartsanak bűnbánatot, és térjenek vissza az Úrhoz.
2) Harcba szállt a korrupció és testiesség ellen, ami teljesen elfogadott életmód volt még a vallási vezetők és szolgálattevők között is. Kemény szavakat mondott: „Szenteljétek meg magatokat, és szenteljétek meg őseitek Istenének, az Úrnak a házát! Hordjatok ki minden undok bálványt a szentélyből!” (2Krónikák 29:5). Látod a párhuzamot napjaink életmódjával?
3) Helyreállította Isten Igéjének fennhatóságát. „… és bementek az Úr házába a király parancsára az Úr szava szerint, hogy megtisztítsák” (2Krónikák 29:15). Kedves Lelkipásztor! A vasárnap délelőtti istentisztelet nem elég; gyülekezetednek minden nap szüksége van Isten Igéjére!
4) Isten imádatára hívta népét. Csodálatos látvány volt. „Ekkor leborult az egész gyülekezet, az ének pedig zengett, és a trombiták harsogtak. Mindez addig tartott, amíg vége nem lett az égőáldozatnak” (2Krónikák 29:28). A bibliatudósok úgy számítják, hogy az áldozat bemutatása több mint három óra hosszáig tarthatott, ez idő alatt az egész nép ott állt Isten jelenlétében és imádta őt. Megáldotta Isten Ezékiás törekvéseit? „Minden munkáját, amit az Isten háza szolgálatában, a törvénynek és a parancsolatnak megfelelően elkezdett, Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki” (2Krónikák 31:21). Ez Isten terve a lelki megújulásra!
www.maiige.hu

„… nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok” (1Korinthus 16:9)

Pál azt írja: „mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok. Te mire figyelsz? A nyitott ajtóra vagy a nehézségekre, a lehetőségekre vagy az akadályokra?

1866-ban egy amatőr geológus észrevett néhány dél-afrikai gyereket, akik egy csillogó kővel játszottak. Megkérdezte a gyermekek édesanyját, hogy megvehetné-e a követ. Az asszony azt hitte, hogy a kő nem ér semmit, és odaadta az embernek. Amikor a férfi később megvizsgálta, felfedezte, hogy a kő egy 21 karátos gyémánt. Amikor híre kelt a dolognak, egy skót ásványkutatót, James Gregory-t küldték, hogy vizsgálatokat végezzen. Jelentésében azt írta vissza, hogy Dél-Afrika nem alkalmas gyémántbányászatra. Véleménye szerint a korábbi leletek a struccoknak köszönhetők, akik mindenfélét megesznek, így megették a gyémántot is valahol távol innen, és itt ürítették ki trágyájukkal. Néhány nappal az után, hogy Gregory jelentése nyilvánosságra került, egy 83 karátos gyémántot találtak azon a területen, melyet korábban ő is vizsgált. Ma úgy ismerik, mint Dél-Afrika Csillaga, és ez indította el abban a térségben az első bányászati vállalkozást, amely most a világ legnagyobb gyémántkitermelője. És mi történt Gregory-val? A neve tovább élt, de nem úgy, ahogy ő bizonyára szerette volna. A gyémántiparban amikor valaki rosszul ítél meg egy ékkövet, azt mondják rá: „Gregory”.

Ha kéred Istent, ő segíteni fog, hogy megtaláld a kincset szántóföldeden (ld. Máté 13:44-45).
Ha Jézus borrá tudta változtatni a vizet, és ötezer ember tudott jóllakatni egy fiú ebédjével, képzeld csak el, mire képes általad! A kérdés az, mire nézel? A nyitott ajtóra vagy az akadályokra?
www.maiige.hu