Jézushoz hasonlóan gondolkozni és cselekedni (4)

„Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű…” (Máté 11:29)

Isten azt akarja, hogy olyan kapcsolatod legyen vele, mint amilyennek a prototípusát bemutatta Jézusnak az Atyával való kapcsolatában. Jézus olyan szoros kapcsolatban volt Atyjával, hogy azt tudta mondani: „én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van” (János 14:11). Jézusnak a Szentlélekkel is ilyen bensőséges viszonya volt. Első feljegyzett igehirdetése így kezdődik: „Az Úr Lelke van énrajtam…” (Lukács 4:18). A Lélek vezette (ld. Máté 4:1), és telve volt a Lélekkel (ld. Lukács 4:1). Az ördög kísértéseivel teli kemény negyven nap után a Lélek erejével tért vissza a pusztából (ld. Lukács 4:14). Az Atya parancsának engedelmeskedett, és a Szentlélektől kapott hozzá erőt. Rendszeresen járt istentiszteletre (ld. Lukács 4:16). Fejből tudta az igéket (ld. Lukács 4:4). Lukács elmondja, hogy Jézus „gyakran félrevonult, hogy egyedül lehessen és imádkozhasson” (Lukács 5:16 NCV). Ezekben az imádságban töltött időkben kapott útmutatást. Egyszer az imádságból visszatérve kijelentette, hogy ideje elmenniük egy másik városba (ld. Márk 1:38), máskor az imádságban töltött idő után választotta ki tanítványait (Lukács 6:12-13). Jézust egy láthatatlan kéz vezette. „… a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya; mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonló módon” (János 5:19). Ugyanebben a fejezetben kijelentette: „Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom, úgy ítélek…” (János 5:30). Ma imádkozz így: „Atyám, add, hogy mindig figyelmes és érzékeny legyek vezetésedre, hogy mindenben neked engedelmeskedjem, hogy ne utolsó mentsvárként forduljak hozzád, hanem legelőször téged hívjalak. Vedd át az irányítást! Úr Jézus, aki bennem élsz, éld a te életedet általam!”
www.maiige.hu

Ha sok a dolgod, pihenned is kell

„Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.” (Márk 6:31)

Márk feljegyzi, hogy Jézus azt mondta tanítványainak: „Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.” Azért mondta ezt, mert olyan sok ember jött-ment állandóan körülöttük, „hogy még enni sem volt idejük” (Márk 6:31). Senkinek sem volt Jézusnál nagyobb megbízatása, és senki sem volt nála elfoglaltabb, még te sem! Ő azonban tudta, milyen fontos a pihenés. Tudott egyensúlyt tartani a munka és a kikapcsolódás között, ezért tudott olyan sok mindent elvégezni olyan kevés idő alatt. Minél sikeresebb vagy, az annál több időt és energiát követel tőled. Az emberek csodálatosak, de kimerítőek tudnak lenni. Ahogy pályádon előrehaladsz, hivatásodban növekszel, ez egyre inkább így lesz. A feltöltődéshez folyamatos odafigyelés kell. Ha te nem figyelsz oda erre, biztos lehetsz benne, hogy a környezeted sem fog. Dolgozz keményen, de játssz is legalább olyan lelkesedéssel! Ütemezd be magadnak! Heti egy napot fordíts teljes kikapcsolódásra! Fordítsd figyelmedet valami másra is a munkán kívül! Ha ezt teszed, gondolataid kitisztulnak, jobb döntéseket tudsz hozni, másképpen látod az életet, és sokkal többet tudsz elérni. Állj meg, és kérdezd meg magadtól, igazából milyen gyakran ütemezel be magadnak pihenést és kikapcsolódást? Mit teszel annak érdekében, hogy elméd megpihenhessen munka közben? És otthon? Ha lenne egy teljes napod csak magadra, mit csinálnál? Ha csak nehezen tudsz ezekre a kérdésekre válaszolni, akkor imádkoznod kell: „Uram, taníts meg pihenni! Mutasd meg, hogyan tudok feléd fordulni, hogy helyreálljak és megújuljak!
www.maiige.hu

Isten segít elérni a sikert

„Mert félelem fogta körül őt és mindazokat… a halfogás miatt…” (Lukács 5:9 Károli)

„[Jézus]… ezt mondta Simonnak: »Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!« Simon így felelt: »Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.« S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: »Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!« A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek… Jézus akkor így szólt Simonhoz: »Ne félj, ezen túl emberhalász leszel!« Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.” (Lukács 5:4-11). Hét olyan igazság van ebben a történetben, mely képes életeket megváltoztatni. 1) Jézus odajön, ahol dolgozol, és felajánlja segítségét. 2) Ha nem működik, amit csinálsz, ő mutat egy jobb módszert. 3) Még ha abban a pillanatban nem tűnik is ésszerűnek, tedd, amit mond neked! 4) A siker, amit ő számodra tartogat, sokkal nagyobb, mint amilyet valaha is el tudnál képzelni magadnak. 5) Lehet, hogy a te kivitelezési módjaid nem lesznek alkalmasak arra, amit ő tervezett, légy hát hajlandó változtatni munkamódszereiden. 6) Amikor megtapasztalod jóságát, le fogsz borulni Jézus lába elé, és Uradnak fogod elismerni. 7) Amikor felismered, hogy mit tervezett számodra, hátra fogsz hagyni minden addigit, és őt fogod követni.
www.maiige.hu

Isten megteszi érted

„Isten megeleveníti a holtakat, és létre hívja a nem létezőket.” (Róma 4:17)

El kell hinned, amit Isten mond rólad, bármit is mondanak mások! Ne hallgass többé azokra, akik azt állítják, hogy soha nem fogsz elérni semmit. Lehet, hogy rossz gyermekkorod volt, tönkrement a házasságod, vagy kudarcot vallottál a munkádban. „… ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Filippi 3:14). A Biblia nem azt mondja, hogy mi létre hívunk nem létező dolgokat. Azt sem mondja, hogy másoknak hatalmukban áll kimondani dolgokat az életünkről, mintha azok valóságos dolgok lennének. Nem, egyedül Isten az, aki Igéjén keresztül létrehív az ő akarata szerinti dolgokat életedbe. Ennek örülhetsz. Nyilván nem akarnád, hogy bárki másnak ilyen hatalma legyen sorsod meghatározására. A mi felelősségünk az, hogy akaratunkat összhangba hozzuk Isten akaratával. Ha ezt megtesszük, ő erőt ad arra, hogy véghezvigyünk olyat, ami egyébként emberileg lehetetlen. A Biblia azt mondja: „Az igaz ember pedig hitből fog élni” (Róma 1:17). A hited fontosabb, mint a teljesítményed. Igen, amikor Isten intézkedik valamiről, abból nekünk is ki kell vennünk részünket – de minden esetben igaz, hogy Isten végzi el a munkát. Aminek a véghezvitele miatt aggódsz, arról Isten azt mondja, hogy az ő ereje által végbe fog menni. Fogsz közben várakozással és csalódással találkozni? Igen, de végül mégis meg fog történni, mert Isten elrendelte. „De mi van a sok megválaszolatlan kérdésemmel és az elvarratlan szálakkal?” – kérdezed. Isten részéről ezek már elintézett dolgok. „… akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:28). Nyugodj meg, Isten érted dolgozik!
www.maiige.hu

Ne engedd, hogy az elutasítás megállítson!

„… az övéi nem fogadták be őt.” (János 1:11)

Néha a „nem” csupán annyit jelent, hogy: „most nem, de kérdezd meg később újra!” Ne engedd tehát, hogy a visszautasítás megállítson. Csak akkor vagy menthetetlen csődtömeg, ha a kudarcot véglegesnek tekinted. Nézz csak vissza múltbeli tapasztalataidra! A játszótéren és az iskolában is találkoztál elutasítással. Nem mindenki kedvelt, mégis túlélted, igaz? Jézus sokkal több elutasítást tapasztalt, mint bárki, aki valaha a földön élt: „saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt” (János 1:11). Feladta emiatt? Nem. Továbbment azokhoz, akik felismerték értékét. „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek” (János 1:12). Valakinek szüksége van arra, ami neked megvan, az ő sikeréhez pedig elengedhetetlenül szükséges. A legtöbb ügynök tudja, hogy 15 emberből 14 nemet fog mondani ajánlatára. Ezért igyekeznek annyi embernek bemutatni terméküket, amennyinek csak lehet, hogy eljussanak ahhoz az egyhez, aki majd igent mond. Jézus azt mondta: „Ha pedig valaki nem fogad be titeket… menjetek ki abból a házból vagy városból, még a port is verjétek le lábatokról” (Máté 10:14). Ha elutasítással találkozol, rázd le magadról, és lépj tovább! Előbb vagy utóbb elérsz a sikerhez, ha nem adod fel. Ne személyes ügyként tekints rá – ha valaki elutasítja, amit kínálsz, az nem jelenti azt, hogy téged utasított el. Pál azt írja: „mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok” (1Korinthus 16:9). Lehetőség és ellenállás kéz a kézben járnak. Az élet nem fogja ezüsttálcán kínálni a sikert, neked kell legyőznöd a nehézségeket és az ellenállást ahhoz, hogy beléphess azon az ajtón. Csak két dolog kell hozzá: a hited és Isten kegyelme.
http://www.maiige.hu

A sürgősség fogságában

„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” (Prédikátor 3:1)

A rohanás, kapkodás kimerítő. Ráadásul függőséget is okoz. Egyszer csak azon veszed észre magad, hogy már szokásoddá vált, hogy külső követelésekre reagálsz. Bármely más függőséghez hasonlóan a sürgős elintéznivalók átmenetileg kielégítik azt az igényedet, hogy érezd, másoknak szükségük van rád. Ez az „én elintézem a dolgokat” érzés hamisan emeli az önértékelésed, de hajlamos sokkal nagyobb problémákat szülni, hiszen a kapkodás legtöbbször csak árt az elvégzett munka minőségének. Ha te is a sürgősség fogságában vagy, két dolgot kell fontolóra venned. 1) A mai világban az elfoglaltság mértéke jelzi a pozíciót. Az emberek el is várják, hogy igyekezz kielégíteni igényeiket. De ha saját céljaidat folyton feladod azért, hogy segíts másoknak elérni, amit ők kitűztek maguknak, attól talán úgy érzed, hogy értékelnek, de valójában ez eltérít igazi célodtól és hamis fontosságérzetet kelt. A Biblia azt mondja, hogy Isten mindenkinek ad bizonyos képességeket a saját szolgálatuk elvégzéséhez (ld. 1Korinthus 12:6). Időd oroszlánrészét tehát annak a feladatnak a végzése töltse ki, amire Isten elhívott, ne a mások elvárásainak és követeléseinek végrehajtása! 2) Segíthet a szabadulásban az, ha felismered a válaszadási mintádat. Néha nehéz nemet mondani, mert keresztyénként kötelességünknek érzünk dolgokat. De nem minden „szükség” Isten parancsa, hogy azonnal ugorjunk és teljesítsük! Tanulj meg különbséget tenni! A döntésnek, hogy beleavatkozz-e valamibe vagy sem, Istentől kell jönnie. Ezért, mielőtt cselekszel, imádkozz bölcsességért és útmutatásért! A Biblia azt mondja: „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6). Ha afféle „megjavító” vagy, akkor valószínűleg élvezed, ha megoldhatsz problémákat, betölthetsz szükségeket, befolyásolhatod mások viselkedését vagy egyes helyzetek kimenetelét. Ez nem feltétlenül rossz dolog. Fel kell azonban ismerned, ha a sürgősség a sebezhető pontod, és meg kell tanulnod fontossági sorrend alapján dönteni és cselekedni.
http://www.maiige.hu

Ne hasonlítgasd magad másokhoz!

„… de azok magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan cselekesznek.” (2Korinthus 10:12 Károli)

Annyira lefoglal, hogy hibáidat elemezgesd, hogy nem marad időd erényeidet értékelni? Vagy annyira belemerülsz mások vizsgálatába, hogy nem értékeled, amit Isten neked adott? Isten soha nem akarta, hogy bárkihez is hasonlítgasd magad. „Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.” (Galata 5:25-26). Az összehasonlítgatással azt sugallod, mintha Isten hibázott volna, amikor téged olyannak alkotott, amilyen vagy. Sőt, ezzel engeded, hogy mások határozzák meg értékedet, mások kezébe adod az irányítást önbecsülésed felett. Senkinek sem szabad ekkora hatalmat adni! „… sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk…” (Róma 12:5-6). Építs Istentől kapott talentumaidra, és hagyj fel azzal, hogy másokéra áhítozol! Isten olyanra teremtett, amilyennek ő akart látni, megváltott, és elhívott arra, hogy beteljesítsd életedre vonatkozó terveit. Amíg fel nem hagysz önmagad másokhoz hasonlítgatásával, sosem leszel képes világra hozni azokat az ajándékokat, melyeket Isten benned helyezett el. Köszönd meg hát neki, hogy azzá teremtett, aki vagy, és hidd el, hogy naponta formál, hogy azzá válj, akinek ő akar látni.
www.maiige.hu

Imádkozom érted

„… könyörögtem érted…” (Lukács 22:32)

Nincs annál erőteljesebb kifejezése szeretetünknek, mintha azt mondjuk valakinek: „Imádkozom érted”! Az erőtlen vallásosság nagy tragédiája, hogy nem ismeri az imádságban rejlő hihetetlen erőt. Az imádság megindítja Istent! Márpedig, amikor Isten mozdul, akkor emberek és helyzetek megváltoznak! Jézus azt mondta Péternek: „… a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait.” (Lukács 22:31–32). Isten pedig meghallgatta azt az imát! Annak ellenére, hogy Péter megtagadta Krisztust, végül mégis ő lett a világtörténelem legnagyobb lelki ébredésének egyik vezéralakja, és a Biblia két könyvének szerzője. Csak az örökkévalóság fogja megmutatni, hány élet menekült meg, hány szolgálat állt helyre imádság által. Az imádságban nincs távolság. Az imádságban bármely helyzetbe beléphetünk, bármikor, bárhol a földön, hivatkozva az ígéretre: „… higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24). Amikor a filiszteusok meg akarták semmisíteni Izráelt, Sámuel ezt mondta: „… imádkozni fogok értetek az Úrhoz” (1Sámuel 7:5). Az eredmény? „… előrenyomultak a filiszteusok, hogy megütközzenek Izráellel. Az Úr azonban hatalmas hangon mennydörgött azon a napon a filiszteusok fölött, és úgy megzavarodtak, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől. (1Sámuel 7:10). Talán erre gondoltak a régiek, amikor azt mondták: „Vihart keltünk az imádságainkkal!” Isten meghívásra jön. Imádságaink nyitnak neki ajtót. Ha bármikor Jézus nevében imádkozunk, a Szentlélek felhatalmazást kap, hogy véghezvigyen olyan dolgokat az érdekünkben, amelyeket másként nem lehet elérni. Ne feledd ezt, ha legközelebb azt mondod valakinek: „Imádkozom érted”!
http://www.maiige.hu

A félelem legyőzhető!

„Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:4)

Félelem miatt bujkálsz ma valaki elől? Talán a főnököd elől? Vagy a házastársad elől? Esetleg az akaratos gyermeked elől? Vagy a zsémbes munkatársad elől? Amikor Isten azt kérdezte Ádámtól: „Hol vagy?”, ő így felelt: „Elrejtőztem… mert féltem…” (1Mózes 3:9–10 NLT).
Azóta is bujkálunk a dolgok elől. Elbújunk erőltetett mosolyok mögé, udvarias szavak mögé, melyeket nem is gondolunk komolyan, társadalmi szokások mögé, melyeket egyébként utálunk. Vagy ami még rosszabb: elbújunk olyan dolgok mögé, amikben hiszünk ugyan, de hitünket nem fejezzük ki, mert félünk, hogy vajon mit gondolnának vagy mondanának az emberek. Próbáljuk elkerülni a konfrontációk fájdalmát, igyekszünk megspórolni az érzelmi energia befektetést, ami az azt követő „romeltakarításhoz” kellene. Talán rövid távon könnyebbnek tűnik, hogy úgy viselkedjünk, mintha a dolgok nem zavarnának, vagy úgy tegyünk, mintha egyetértenénk, mikor a valóságban teljesen más a véleményünk. Hosszú távon azonban nem működik, mert a békesség több, mint a viták hiánya. Amikor azért maradunk csendben, hogy elkerüljük a konfrontációt, akkor végül valami sokkal fontosabbat hagyunk ki: a kapcsolatokat. Például, ha azért nem mondjuk ki a véleményünket a munkahelyen, mert attól félünk, nehogy túl nagy hullámokat keltsünk, akkor végül tele leszünk nehezteléssel, elidegenedünk munkatársainktól, és talán annak a lehetőségét is elveszítjük, hogy jobbá tegyük a dolgokat. Amikor a házastársunkkal való konfrontációtól félünk (amit egyébként szeretettel kell tennünk, nem haraggal), érzelmileg eltávolodunk egymástól. Ha nem merünk hitünkről vallást tenni, mert félünk, hogy kinevetnek, akkor elveszítjük annak lehetőségét, hogy reményt adjunk valakinek, akinek igazán szüksége van rá. Rajta hát, mondd ki: „Ha félek is, benned bízom!”
Nézz szembe félelmeiddel, hagyj fel a bujkálással, és kezdj el élni!
www.maiige.hu

Van második lehetőség!


»Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.« Erre ő így felelt neki: »Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.«” (Lukács 23:42-43)

Charles Swindoll írja: „Ha volt valaha fontos beszélgetés két haldokló között, akkor ez volt az. A lator egész életét bűnözőként élte le, egy semmirekellő volt… semmi esetre sem bizonyulhatott méltónak… mit tett hát azért, hogy elnyerje az örök életet? Mit fogadott el tőle Jézus? A hitét – egyszerű, őszinte, feltétlen hitét Krisztusban. Ennyit vár tőlünk Isten, és ez minden, amit fel tudunk ajánlani. Amennyit a lator Jézus életéből látott, elég volt számára, hogy meggyőzze arról, valóban ő az Isten Fia.
Párbeszédük három fontos igazságot tanít nekünk:

1) Senkire sem mondhatjuk, hogy már túl messzire ment. Gondolj valakire, akit már teljesen leírtál… „Ó, ő sohasem fogja megismerni Krisztust. Már mindent megpróbáltam… sosem fog reagálni.” Ha kísért, hogy bárkiről is azt gondold, őt már nem érheti el a kegyelem, emlékezz a latorra a kereszten!

2) Az igazi üzenetet az életed hordozza. Szókratész egyszer azt mondta a szavakra: „ostoba dolgok”. Amikor az életed felkelti az elveszett emberek figyelmét, akkor van elegendő bizonyítékod, ami alátámasztja szavaidat. Ha engeded, hogy Isten végezze munkáját az életükben és a tiédben, rá fogsz csodálkozni, hogyan hozza ajkadra a megfelelő szavakat.

3) Isten egyedül a hitet várja, és csak azt fogadja el. Ha meg akarsz dolgozni azért, hogy bejuss Isten országába… rossz úton jársz. Gondold csak végig: vajon mennyi munka lenne az elég? Ha az üdvösség hit által nyerhető el, akkor minden munka és minden dicsőség Istené. Soha ne kételkedj abban, hogy ő befogad családjába, ha közeledsz hozzá. A lator nem kételkedett… nem kellett ígérgetnie sem. Teljes szívével hitt, és üdvösséget nyert.” Te is elnyerheted!
http://www.maiige.hu

Húsvét csodája

„Mint a bárány, ha vágóhídra viszik…” (Ézsaiás 53:7)

Pierre van Paassen újságíró-misszionárius mondja el, hogyan tartóztattak le nem sokkal a második világháború kitörése előtt náci katonák egy idős rabbit, meztelenre vetkőztették, és követelték, hogy mondja el a prédikációt, amivel a következő sabbatra készült. Az idős férfi méltóságát megőrizve azt kérdezte, hogy viselhetné-e kipáját, fogva tartói beleegyeztek, mert azt hitték, ez csak még mulatságosabbá teszi gúnyolódásukat. Majd, miközben csúfolódva bökdösték, az idős rabbi arról beszélt, mit jelent alázatban járni Isten előtt.
Phil Yancey írja: „Amikor Jézus kínzásáról és kivégzéséről olvastam, arra a rabbira gondoltam, aki ott állt meztelenül és megalázottan a rendőr őrszobán. Fel sem tudom fogni azt a megaláztatást és szégyent, melyet Isten Fiának ki kellett állnia… a gúnyt, hogy miközben szemét bekötötték, azt követelték tőle: „Prófétáld meg, ki ütött meg téged!” (Lukács 22:34)… Pilátus és Heródes testőreinek szakértő bántalmazását… a bámészkodók csúfolódását a hosszú úton a Golgotára, és végül magát a keresztet… csodálom Isten önuralmát, melyet az egész világtörténelmen át tanúsított, engedve, hogy Dzsingisz kánok, Hitlerek és Sztálinok tegyék, amit csak akarnak. Ám semmi sem hasonlítható ahhoz az önfegyelemhez, amelyet azon a sötét pénteken láthattunk Jeruzsálemben… Angyalok seregei várták parancsát. Egyetlen szó, és megpróbáltatása véget ér.” Ézsaiás azt mondta: „Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.” (Ézsaiás 53:7). Jézus fordulhatott volna Atyjához, és ő rendelkezésére bocsátott volna több mint 80 000 angyalt (ld. Máté 26:33). Ő azonban azt választotta, hogy elviseli a kereszt szenvedését és szégyenét, hogy téged megváltson. Ez húsvét csodája!
www.maiige.hu

Ő győzött! (1)

„Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket…” (Kolossé 2:15)

A keresztet világszerte a keresztyén hit jelképeként ismerik. Sportolók keresztet vetnek magukra egy fontos meccsen vagy versenyen… ékszerboltokban aranykereszteket árulnak… a pékek pedig kereszt alakú péksüteményekkel ünneplik a húsvétot. Valaki így fogalmazott: „A keresztyénség a kereszt vallásává lett – egy kivégzőeszközé, mint az akasztófa, a villamosszék vagy a gázkamra. Általában csúfos kudarcnak tartjuk azt, ha valakit bűnözőként kivégeznek. Pál mégis így tekint vissza Krisztus halálára: »… megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.« (Kolossé 2:13–15).
Eszembe jutnak olyan emberek, akik a mi időkben lefegyvereztek hatalmasságokat. Fajgyűlölő serifek, akik börtönbe zárták Martin Luther Kinget… a szovjetek, akik deportálták Szolzsenyicint… hatóságok, aki bebörtönözték Nelson Mandelát… mind azt hitték, hogy megoldanak egy problémát. Ehelyett csak saját erőszakosságukat és igazságtalanságukat leplezték le… Jézus halála még egy zord római katonát is úgy megindított, hogy az kijelentette: „Bizony, Isten Fia volt ez!” (Máté 27:54)… ő látta az ellentétet saját kegyetlen katonatársai és áldozatuk között, aki utolsó leheletével megbocsátott nekik. Ez a keresztgerendához szögezett sápadt figura megmutatta, hogy az uralkodó hatalmak csak hamis istenek, akik hiába ígérik büszkén az igazságosságot és kegyességet, ígéreteiket nem tartják meg. Jézust a vallás, nem a vallástalanság vádolta; a törvény, nem a törvénytelenség végeztette ki. A megrendezett tárgyalással… a megkorbácsolással… a Jézus elleni erőszakos fellépéssel a politikai és vallási vezetők csak azt mutatták meg, milyenek is valójában… minden egyes támadásuk… leleplezte a jogtalan eljárást, és végül Jézus győzött!”
www.maiige.hu

Ő győzött! (2)

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott…” (János 1:14)

Hogy ünnepelhetett a pokol azon a napon, amikor Jézust keresztre feszítették! „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét…” (János 1:14). Most mégis meghalt a kereszten. A sátán nagy örömünnepe azonban hirtelen véget ért. A történelem legironikusabb fordulata, hogy amit a sátán gonoszságnak tervezett, azzal Istennek a jóra volt terve. Jézus halála épített hidat a tökéletes Isten és a halálosan hibás ember között. Nagypénteken Isten legyőzte a bűnt, megsemmisítette a halált, győzedelmeskedett a sátán felett, és visszaszerezte családját… A történelem legszörnyűbb tettét a legnagyobb győzelemmé fordította. Nem csoda, hogy Jézus azt parancsolta, hogy sose feledjük. A kereszt tette lehetővé, hogy reményünk legyen. Nem Isten Szolgájának csodái, hanem csodálatos sebei hoznak nekünk gyógyulást (ld. Ézsaiás 53:5). Ha Isten ilyen csodálatos diadalt tud elérni, az elkerülhetetlennek tűnő vereségből… akkor a mi életünk kudarcai és nehézségei sem akadályok számára! Semmi – még Fiának meggyilkolása sem – vethetett véget az Isten és emberek közötti kapcsolatnak. A megváltás csodálatos alkímiája, hogy a leggonoszabb bűntett lesz gyógyító erővé számunkra. A halálra sebzett gyógyító visszatért húsvétkor, azon a napon, amely bepillantást nyújt arra, hogy néz ki a világtörténelem az örökkévalóságból szemlélve, ahol minden sebet… fájdalmat és csalódást már más fényben látunk. A hit ott kezdődik, ahol úgy tűnt, minden véget ért. A kereszt és az üres sír között ott lebeg a jövő ígérete, remény a világ számára, és remény mindannyiunk számára, akik benne élünk.
www.maiige.hu

Műszerrepülő jogosítás (1)

„Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.” (Máté 22:29)

Tudtad, hogy a kisrepülőgépek legtöbb balesetét nem meghibásodás, hanem a pilóta hibája okozza? A legtöbb esetben a pilótának nem volt műszerrepülő jogosítása*, ezért csupán arra a két dologra támaszkodott, melyek cserbenhagyhatták. Melyek ezek?

1) Látás. Amíg a pilóta látja az utakat, hidakat és más tereptárgyakat, biztonságosan tud repülni. De ha viharba kerül, vagy köd veszi körül, nagy bajban van.
2) Érzékelés. A repülősök jól ismerik a „vertigo” fogalmát, mely szédülést jelent. Ha egy embernek bekötik a szemét, forgószékbe ültetik, és néhányszor megpörgetik, majd hirtelen megállítják a széket, és megkérdezik, melyik irányba pörgött, nem tud erre teljes biztonsággal válaszolni. A fejünkben van egy érzékelő szerv, olyasmi, mint a vízmérték. A forgatóerő hatására a „buborék” az egyik oldalról a másik felé halad, amennyire csak tud. Amikor azonban már nincs hová mennie, visszatér az előbbi irányba – akkor is, ha az embert még mindig ugyanarra pörgetik, mint eddig. Az ember ilyenkor úgy érzékeli, mintha megállt volna, és most már a másik irányba forogna, de ez csak érzékcsalódás. Ha nem volna bekötve a szeme, hanem látna, akkor figyelmen kívül tudná hagyni ezt az érzést, és nehézség nélkül meg tudná állapítani, milyen irányba halad. Sok-sok órányi kiképzésre van szükség a szimulátorokban, amíg a pilótában kifejlődik az a képesség, hogy megbízzon műszereiben, és abba az irányba repüljön, amit a műszerek mutatnak, ne arra, amerre szédült érzékei diktálnák. Értsd meg ezt: Isten gyermekeként nem hagyhatod, hogy látásod vagy érzékeid vezessenek – egyedül a Szentírás „műszerére” hagyatkozhatsz!

*Műszerrepülő kiképzésen a pilóta megtanulja azoknak a műszereknek a működését és kezelését, melyek szükségesek ahhoz, hogy felhőben is, nulla látástávolság mellett is tudjon vízszintesen repülni, illetve hogy biztonságosan tudjon leszállni gyenge látási körülmények között is. Megtanulja felismerni a levegőből a célrepülőteret és azt, milyen műszerekkel tud elnavigálni oda akár több tízezer kilométerről is.
www.maiige.hu

Műszerrepülő jogosítás (2)

„Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt. Az Úr rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. Az Úr parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet.” (Zsoltárok 19:8-9)

Sok pilótával megesik, hogy miközben kikerülni igyekszik egy vihart, egy másik, sokkal erősebb viharba kerül bele. A műszereikre hagyatkozó pilóták azonban megtehetik, hogy egyenesen belerepülnek a viharba. Lehet, hogy teljesen körülveszi őket a köd, mégis a műszereikre figyelve félelem nélkül repülhetnek. Ehhez azonban előzőleg sok-sok órányi kiképzésre van szükségük a szimulátor mesterséges viharában. A jó pilóta számára a nehézség normális. Már annyiszor átélte, hogy pontosan tudja, mit kell tennie vészhelyzet esetén. Tudja, hogyan használja rádióját, hogyan kaphat segítséget az adótornyoktól. Tudja, hogy biztonsága érdekében hogyan maradjon kapcsolatban velük a levegőt keresztül-kasul átszelő rádióhullámok segítségével. Az előtte magasodó hegy először a radar képernyőn fog felbukkanni, így az irányító figyelmeztetni tudja rá, és a pilóta el tudja kerülni. Az a pilóta, aki nem rendelkezik műszerrepülő jogosítással, nem is repülhet viharban, ez törvényellenes. Miért? Mert ha nem szánta rá az időt, vagy nem érezte fontosnak, hogy elvégezze a kiképzést és megfelelően felkészüljön, akkor a milliókat érő felszerelés sem ér számára semmit. Hogyan készülhetünk fel az élet viharaira? Úgy, hogy időt töltünk Isten Igéjével. A Biblia mélyreható ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy jogosultságot kapjunk az élet viharaiban való repülésre. Ha csak akkor fordulsz segítségért a Bibliához, amikor a bajok jönnek, akkor túl sokáig vártál. Egy bibliatanító ezt mondta: „Ha az ajkad hittel táplálja szívedet, amikor nincs is különösebben szükséged rá, akkor szíved hittel fogja megtölteni ajkadat, amikor nagy szükséged lesz rá.”
www.maiige.hu