Kitől kérsz tanácsot?

„Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!” (Példabeszédek 19:20)

Lehet, hogy jó vagy abban, amit csinálsz. Sőt, talán jobb vagy, mint a legtöbben, de mások segítsége nélkül sohasem leszel olyan jó, amilyen lehetnél. Soha nem fogod elérni a tőled telhető legtöbbet, ha nincs egy jó tanácsadód. Enélkül lehetetlen. Miért kell egy világelső teniszezőnek edző, ráadásul olyasvalaki, aki a pályán nem is olyan jó, mint maga a játékos? André Agassi így válaszolt erre a kérdésre: „A teniszben a győzelemhez elengedhetetlenek a finom igazítások, és az én edzőm, Gil a legjobb ezek felismerésében és alkalmazásában. Minél idősebb leszek, annál nagyobb szükségem van rá.” Miért? Mert a kor és a tapasztalat nem feltétlenül tesz jobbá, néha csak elmélyíti a rutint.

Az életben, akárcsak a sportban sosem lehet eljutni odáig, ahol már ne lenne szükségünk jó tanácsra. Mégis sokan aszerint a téves feltételezés szerint működnek, hogy a vezetőknek nincs szükségük vezetésre. Elkövetjük azt a hibát, hogy másokhoz mérjük magunkat ahelyett, hogy a bennünk rejlő, Istentől kapott lehetőségekhez mérnénk önmagunkat, így végül sohasem leszünk azzá, amivé válhattunk volna. Az önértékelés fontos dolog, de a másoktól kapott kiértékelés sorsdöntő lehet. A jó edző teljesítményedet saját képességeidhez méri, nem valaki máséhoz. Ő tudja, hogy mi telik tőled, ezért kényszerít arra, hogy mindent kihozz magadból, amit csak lehet. Arról nem is beszélve, hogy a jó edzők folyamatosan ott vannak a helyszínen, és figyelik a játékodat, nem bent az irodában várnak egy jelentést róla. Azért van ez így, mert ők is befektettek a te sikeredbe, a győzelmed számukra is győzelem. Ruthnak szüksége volt Naomira, Timóteusnak Pálra. Neked ki ad tanácsot?
www.maiige.hu

Halászat vagy vadászat?

„Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.” (Máté 4:19)

Azt olvassuk, hogy Jézus: „meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak. Így szólt hozzájuk: »Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.«” (Máté 4:18–19). Krisztus követőjeként meg kell tanulnod az emberhalászatot, és aztán gyakorolnod is kell. Max Lucado horgászcsaládban nőtt fel. Így emlékezik vissza: „Elindultunk… napfényről álmodva. De másnap reggel az ég szürke volt, a tavon hegymagas fehér tarajú hullámok… semmi esély a horgászatra. Másnap pedig befagyott! Próbáltunk derűsek maradni, de ekkor kezdtem észrevenni, hogy Marknak rossz tulajdonságai vannak, apa pedig sértődős. Semmi sem mutatja meg úgy az emberek igazi természetét, mint az, ha össze vannak zárva! Amikor másnap reggel felébredtünk, minden deres volt. Mindannyian mogorvák voltunk, Mark még bunkóbb volt, mint eddig. Apának semmi sem sikerült, amibe belefogott, és amikor bejelentettük, hogy hazamegyünk, senki sem ellenkezett. Ha a külső cselekvésre szánt energiák belül kezdenek dolgozni, akkor ahelyett, hogy kivetnénk a hálót, köveket kezdünk dobálni egymásra. Nem nyújtunk segítő kezet, hanem vádlón ujjal mutogatunk. Az elveszettek halászata helyett a megváltottak bírálóivá válunk. A megsebzettek segítése helyett sebeket okozunk a segítőknek. Az eredmény? Kettészakadt gyülekezetek. Szegényes tanúságtételek. Összetört szívek. Törvényeskedő harcok. Ám ha azok, akik halászatra lettek elhívva, halásznak – akkor virágzásnak indul minden. Semmi sem egyesíti úgy a katonákat, mint a közös küldetés. Ha be vannak zárva, kitalálnak mindenfélét, ami miatt panaszkodhatnak. A priccs túl kemény, az étel túl hideg, a parancsnok túl szigorú. Küldd ki ugyanezeket a katonákat a lövészárokba, hadd találja el őket néhány golyó – és az unalmas barakk mennyországnak fog tűnni! Ha legközelebb a kinti kihívások arra kísértenek, hogy bent maradj… azonnal kifelé! Ha azok, akik halászatra hívattak, nem halásznak, egymásra fognak vadászni!”
www.maiige.hu

Gyökér és gyümölcs

„… gyümölcséről lehet megismerni a fát.” (Máté 12:33)

Benjamin Franklin egy levélben ezt írta George Whitefieldnek, a nagy ébredés vezéregyéniségének: „Csak úgy tudom kimutatni hálámat Isten sok kegyelméért, ha kész vagyok segíteni az ő többi gyermekének, az én testvéreimnek. Mert úgy gondolom, hogy a köszönetek és dicséretek, még ha hetente ismétlik is, nem mentesítenek igazi kötelezettségeink alól, melyekkel egymásnak, s még kevésbé azok alól, melyekkel Teremtőnknek tartozunk. Ebből láthatja, mi a véleményem a jó cselekedetekről, bár távol álljon tőlem, hogy azt várjam, ezekkel kiérdemelhetem a mennyet. Mennyországon a boldogság állapotát értjük, mely mértékében végtelen és időtartamában örökkévaló. Semmit sem tehetek azért, hogy ilyen jutalmat megérdemeljek… Nagy szükség van tehát a világban hitre, melyről ön beszél. Nem szeretném, ha elapadna vagy bárkiben is csökkenne. Azt azonban kívánnám, ha termékenyebb lenne jó cselekedetek dolgában, mint amilyennek általában láttam; úgy értem, igazi jó cselekedetekben, jó tettekben, jótékonyságban, könyörületességben, közösségi szellemben; nem csupán az ünnepek megtartásában, igehirdetések elmondásában és meghallgatásában; istentiszteletek tartásában, vagy hosszú, cirkalmas és hízelgéssel telerakott imákban. Istent imádni kötelességünk; prédikációkat mondani és hallgatni hasznos, de ha az emberek megelégszenek a prédikációhallgatással és imádkozással, mint ahogy túlságosan sokan, az olyan, mintha egy fa nagyra tartaná magát azért, mert öntözik, és mert levelei nőnek, bár sohasem hoz gyümölcsöt.”

Amikor arra összpontosítunk, hogy a kegyelem általi üdvösséget hirdetjük, mely nem érdemelhető ki jócselekedetekkel, ne feledjük, hogy az üdvözítő hit mindig megtermi a jó cselekedeteket is! Az üdvösség gyökere a hit. A jóság és áldozatkészség cselekedetei pedig üdvösségünk gyümölcse – márpedig a fákat a gyümölcseikről lehet megismerni.
www.maiige.hu

A hit a katalizátor

„… nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták.” (Zsidók 4:2)

A katalizátor az, ami elősegíti a változást, eléri, hogy megtörténjenek a dolgok!
A hit idézi elő, hogy Isten Igéje működjön életedben, hit nélkül semmi sem fog történni. Az izraelitákról szólva Pál ezt mondta: „nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták” (Zsidók 4:2). Egy író így fogalmazott: „Bizonyos eredmények sohasem érhetők el a megfelelő katalizátor nélkül. A lelki növekedéshez nem elég Bibliát olvasni vagy prédikációkat hallgatni. A megértést aktiváló összetevő a hit. Ha halljuk Isten üzenetét, aszerint is kell cselekednünk… Talán keserűség vagy harag van benned egy tönkrement kapcsolat miatt, és Isten azt mondja, hogy lépj túl ezeken az érzéseken, benned viszont nincs meg az akaraterő ehhez. Hadd bátorítsalak, bízz Isten igéjében, és cselekedj hitben! Ígéretei ki fognak nyílni életedben, ha aktiválod a hitedet.” A hit nem azt jelenti, hogy értelmed egyetértően jóváhagyja Isten Igéjét, és nem is a szív helyett csupán szájjal ismételgetése annak, amit olvastál. A hit az, ha Isten igéje szerint cselekszel, biztosan tudva, hogy Isten meg fogja tenni, amit megígért. Van egy különbség a hit és a bizalom között. Lehet, hogy elhiszed, hogy egy szék megtart, de csak akkor derül ki, hogy valóban bízol benne, ha ráülsz, és teljes súlyoddal ránehezedsz. Érted már a lényeget?
www.maiige.hu

A tékozló fiú történetének tanulságai (1)

„… add ki nekem a vagyon rám eső részét!” (Lukács 15:12)

A tékozló fiú két dologban hibázott.

1) Elutasította apja tekintélyét. A bajok felé vezető első lépés az, ami Istentől elfelé vezet. A tékozló fiúhoz hasonlóan te is azzal hagyod el az otthont, hogy ezt mondod: „Add nekem!” Ha elég szerencsés vagy, hogy túléld, amit saját magadnak kiokoskodtál, akkor haza fogsz térni ezt mondva: „Bocsáss meg!” Isten szeret. Már előre gondoskodott mindenről, amire szükséged van!

2) Elhagyta apja házát. Az ördög mindent meg fog tenni azért, hogy kivonjon Isten hatása és védelme alól. Nyughatatlan lelket ad beléd, hogy semmi ne tegyen boldoggá. Két területen különösen is keményen fog dolgozni azon, hogy elégedetlenséget keltsen:
a) a házasságod. Ezért is kell folyamatosan építened a kapcsolatodat házastársaddal. A kertedben is akkor teremnek gyomok rózsák helyett, ha nem szánsz elég időt a kerti munkára. A házasság nem csupán egy szent kötelék Isten előtt, hanem menedék is indulataid és gyengeségeid számára. Ráadásul a másik ember, aki olyan vonzónak tűnik, szintén magával hozza a maga csomagját.
b) a gyülekezeted. Ki táplál lelkileg? Ki kíséri figyelemmel az Úrban való növekedésedet? Gyermekeidnek megengednéd, hogy ne menjenek iskolába csak azért, mert nem kedvelik a tanárt vagy nincs kedvük tanulni? Gondolkodj józanul! Isten azt mondja, hogy Igéje olyan, „mint a sziklazúzó pöröly” (Jeremiás 23:29). Amikor a legközelebbi vasárnapon Isten Igéjének pörölye lecsap a gyülekezetben, neked is ott kell lenned alatta. Neked is ezt kellene mondanod: „Örülök, ha ezt mondják nekem: Az Úr házába megyünk!” (Zsoltárok 112:1).
www.maiige.hu

A tékozló fiú történetének tanulságai (2)

„… eltékozolta a vagyonát…” (Lukács 15:13)

A tékozló fiú ezt mondta az apjának: „Mindet akarom, most azonnal!” Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, valami jó-e számunkra vagy sem, meg kell értenünk, honnan jön az iránta való vágyunk. A szerető szülők nem azért adnak meg dolgokat gyermekeiknek, mert azok kikövetelik, akkor jutalmazzák őket velük, ha felelősségteljesen viselkednek. A jó szülők tudják, mi az életkornak megfelelő. Isten szerető szülő. Mindannyian ismerünk rendes, jó szándékú embereket, akiket tehetségük kiemelt – mégis összetörtek és kiégtek, mert az életük valamely területén éretlenek, fegyelmezetlenek voltak. Kérlek, hallgass mennyei Atyádra, és ne hagyd el az otthonodat, amíg ő nem mondja, hogy készen állsz rá!

A tékozló fiú „eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott” (Lukács 15:13). Nem csupán a pénzét vesztette el, mindenét. A sátán anyagi javaidnál sokkal többre pályázik, jellemedet, önértékelésedet, állhatatosságodat és életcélodat akarja megkaparintani. A tékozló fiúhoz hasonlóan elérhetsz olyan pontot, ahol még az életkedvedet is elveszíted. Előfordulhat, hogy ölelésekben sütkérezel, és azt hiszed, sokra viszed az életben, közben pedig csak néhány lépésnyire vagy a disznóvályútól. A Biblia azt mondja: „… elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni” (Lukács 15:15). „Elszegődött.” Ha tudni akarod, hogy lelkileg hol tartasz, nézd meg, hogy ki mellé szegődsz el. A társaság, melyben forogsz, iránytűként jelzi, merre haladsz. Ez az iránytű nem hazudik. Mégis van remény. Amikor a tékozló fiú hazatért, apja tárt karokkal várta. Rád is vár mennyei Atyád, jöjj hát hozzá, amíg még teheted!
www.maiige.hu

A tékozló fiú történetének tanulságai (3)

„Ekkor magába szállt…” (Lukács 15:17)

A tékozló fiú nem egyik napról a másikra jutott el a teljes csődbe. A züllés lassan halmozódott fel, mint ahogy a koleszterin az erekben. Természetesnek vette atyja áldásait, ezért egy idő után már nem is volt hálás értük. Dávid nem véletlenül írta: „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Betölti javaival életedet…” (Zsoltárok 103:1–5). A tékozló fiú a város egyik legjobb családjából származott, mégis nincstelenné vált, elvesztette barátait, a disznókkal evett – jogos éhségét jogtalan módon próbálta csillapítani. Miért keveredünk házasságtörő viszonyokba, miért leszünk alkoholisták vagy drogfüggők, vagy miért dolgozzuk magunkat halálra feláldozva családunkat a karrierünkért? Mert mindannyiunkban ott van egy űr, amit Istenen kívül semmi más nem tud betölteni. Jézus azt mondta: „Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem…” (Lukács 15:17–18).

Ha engeded, Isten egy pillanat alatt meg tud állítani. Emlékeztetni fog arra, ki vagy, és hová tartozol. Ekkor elkezded meglátni a sarat, melyben fetrengsz, a hamis barátokat, a tartalmatlan sikereket, a körülötted élő embereket, akik éppolyan boldogtalanok, mint te. Ha most épp itt tartasz, gyere haza! Atyád vár rád, tiszta lapot kínál. Még mindig szeret téged. Mondd meg az ördögnek: „Meggondoltam magam. Hazamegyek.”
www.maiige.hu

Várj!

„… miután [Ábrahám] türelemmel várt, beteljesült az ígéret.” (Zsidók 6:15)

Amikor imádkozol valamiért, akkor a legkevésbé sem szeretnéd azt hallani, hogy Isten azt mondja: „Várj!” – pedig néha ezt mondja. Az Isten szerinti élethez meg kell tanulnod türelmesnek lenni, mert ő a saját időzítése szerint dolgozik, nem a te menetrended szerint. Imáid és esdekléseid nem fogják felgyorsítani a folyamatot, türelmetlenséged viszont csalódottá tesz. Sőt, ha az élet elkényeztetett azzal, hogy minden kívánságodat és hóbortodat teljesítette, akkor az Istenre várakozás felér egy lelki rehabilitációval. Ábrahám 75 éves volt, amikor Isten megígérte neki, hogy sok nép atyjává teszi őt (ld. 1Mózes 17:4), de még 24 évet kellett várnia arra, hogy beteljesüljön ez az ígéret.

A várakozás nem csupán az, amit azért teszel, hogy megkapd, amit akarsz; a várakozás türelmet, érettséget, mélyebb megértést és jellemet fejleszt. Amit Isten elér benned, amíg várakozol, gyakran sokkal fontosabb, mint az a dolog, amire vársz. „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret” (Zsidók 10:36). A várakozás azonban nem mentség a valóság előli menekülésre, a felelősség alól kibújásra, vagy arra, hogy ne tegyél meg valamit, amiről tudod, hogy meg kellene. Például, ha ki sem látszol az adósságból, mert túlköltekeztél, ne ülj ölbe tett kézzel arra várva, hogy Isten majd küld egy jókora összeget. Tanuld meg fegyelmezni magad, tedd magadévá a bevált pénzügyi alapelveket, mint a tizedadás és a költségvetés készítése, és ne fogj olyan dolgokba, amit nem tudsz megfizetni! Mindenekfelett pedig a várakozás azt jelenti, hogy eldöntöd, bízol Istenben, és engedelmeskedsz neki, akkor is, amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy te tervezted. Ezzel azt mondod: „Uram, számítok rád, és nem tartok készenlétben egy vésztartalék B tervet.”
www.maiige.hu

Amikor Isten megmutatja magát

„… megnyílt a szemük, és felismerték őt…” (Lukács 24:31 NIV)

Egy napon Jézus megérintette egy vak ember szemét, ő pedig erre azt mondta: „látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak” (Márk 8:24). Más szavakkal: „látok valamit, de még kissé homályos, hogy mit.” Ezért Jézus újra megérintette, tisztává tette látását, eltávolította korlátait, szabaddá tette, hogy azzá az emberré váljon, akivé Isten teremtette. Istentől kapott látás nélkül csak botorkálunk az életben, nem látjuk, kicsoda Isten és mire képes; vakok vagyunk arra is, kik vagyunk mi magunk, és mit tud Isten véghezvinni általunk. Thomas Edison már „látta” az izzólámpa fényét, mielőtt még az első villanykörte világítani kezdett volna. Ez tartotta fenn benne az akarást ezernyi kudarcot vallott kísérlet után is. Bill Gates „látta”, hogy számítógép kerül minden irodába és otthonba, míg az úgynevezett szakértők egyre csak azt bizonygatták: „a mi életünkben ez nem fog bekövetkezni.” Negyven évvel azelőtt, hogy Izráel betette volna lábát az ígéret földjére, Mózes már „látta” azt (ld. Zsidók 11:27).

Lehet, hogy Isten épp mindenfélét cselekszik, csak te nem látod, mert lelkileg vak vagy. Emlékszel a két tanítványra az emmausi úton? Jézus velük ment több mint 11 kilométert, magyarázta nekik a Szentírást… és csak ezek után olvassuk róluk: „Erre megnyílt a szemük, és felismerték őt…” (Lukács 24:31). Amikor elkezded meglátni Isten munkáját helyzetedben, félelmed alábbhagy, és hited megerősödik. Hogyan fedi fel magát Isten? A gyülekezetben? Néha. Legtöbbször azonban Igéjét nyitja meg, és értelmünket, hogy látni kezdjük úgy, ahogy azelőtt még soha. Ma tehát imádkozz így: „Nyisd meg szemeimet, hogy lássak…” (Zsoltárok 119:18 NIV).
www.maiige.hu

Három akadály

„… egyengessétek az utat, vegyétek el népem útjából, amiben megbotolhat!” (Ézsaiás 57:14)

A Bibliai időkben a maratonokat nem sima pályán futották, hanem olyan terepen, ami tele volt akadályokkal, melyekben a futók megbotolhattak, és emiatt elveszíthették a versenyt.
Íme, három akadály, amelyekkel vigyáznod kell, amíg az élet versenypályáján futsz:

1) A meg nem bocsátó lelkület. „Ha pedig ti nem bocsátotok meg, mennyei Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket” (Márk 11:26). Ha valaki nevének említése haragot kelt benned, állj meg, és imádkozz így: „Atyám, megbocsátok neki, ahogy te is megbocsátottál nekem. Bármilyen áldást kívánok a magam számára, neki ugyanazt kérem kétszeres mértékben.” Amikor meg akarod torolni a sérelmet, megtagadod Istentől a jogot, hogy kegyelmet gyakoroljon, és az ő módszereivel kezelje a helyzetet. Ne akarj Istent játszani! Kegyelmet kaptál – add tovább!

2) Egészségtelen kapcsolat. Pál azt írja: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!” (1Korinthus 15:33). Az élet nagy utazásában lehetőséged van arra, hogy megválogasd útitársaidat. Ha olyanokra szánod idődet, akik nem méltók rá, később ne panaszkodj! Gondosan válogasd meg társaságodat! Válassz barátokat olyan emberek közül, akik veled egyforma értékrendet követnek, megértik Istentől kapott célodat, és erősítenek.

3) Ingatag szív. Pál azt írja: „… én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3:13–14). Az eltökélt szív az eltökélt gondolkodás eredménye. Ez különbözteti meg a győzteseket a vesztesektől. Add bele magad valamibe, ami nagyobb önérdekednél; kötelezd el magad egy olyan célra, amely túléli múlandó életedet!
www.maiige.hu

Mit hagysz hátra?

„A jó ember örökséget hagy…” (Példabeszédek 13:22)

Pál valószínűleg nem hagyott hátra pénzt vagy ingatlanvagyont, amikor meghalt, mégis igazi örökséget hagyott hátra – sokkal különb örökséget! Írásait hagyta örökül, és azokat az embereket, akiket megnyert Krisztusnak, akiknek mentora volt; maradandó befolyását hagyta hátra. Életed minden napján hatással vagy mások életére, még ha nem látod is. Nem kell személyesen ismernünk valakit ahhoz, hogy örökségének áldásait élvezhessük. Ahhoz hasonlóan, mint mikor belépünk egy üres szobába, és megérezzük valaki parfümjének az illatát, egy ember hatása is érződhet még jóval az után is, hogy ő már eltávozott. Az örökség fogalmát általában a halálhoz kötjük, ezért nem igazán kedveljük a témát. Vagy azt feltételezzük, hogy még bőven van időnk addig, nem kell máris elkezdenünk befektetni a majdani hagyatékunkba. Néhány esetben úgy érezzük, hogy úgysincs semmi beleszólásunk abba, mi marad utánunk.
Nos, nem így van: „A jó ember örökséget hagy még unokáinak is…” (Példabeszédek 13:22). Utánad mit fognak örökölni? Vagy ami még fontosabb: mibe fog ez kerülni neked? A legnagyobb ajándék nem mindig az, amit a végrendelet tartalmaz; keress inkább valami nagyobb jelentőségűt, valamit, ami arra mutat rá, ki voltál! Egy dolog a sikert a bankszámla egyenlegével, a hátrahagyott ingatlanok nagyságával, vagy a befektetések értékével mérni. Egészen más azonban olyan nem kézzelfogható dolgokkal lemérni, mint például azzal, hogy valaki hűséges házastárs volt, nagyszerű gyermekeket nevelt fel, építette Isten országát, és égő fáklyát adott tovább, amikor eltávozott. A nagyszerű örökségnek ára van. Ahhoz, hogy a középszerűségen túllépj, minden nap be kell fektetned az utódaid számlájára!
www.maiige.hu

Akarod, hogy a gyülekezeted növekedjen? (1)

„Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet…” (Apostolok cselekedetei 2:47)

Isten nem bánja, ha egy gyülekezet kicsi. Azt viszont kifogásolja, ha a gyülekezet szűklátókörű, mert ez korlátot szab annak, mit tud rajta keresztül elvégezni. Egyszer egy turista ellátogatott egy kis angol faluba, és ott megkérdezte egy idős úrtól, hogy van-e valami különlegessége ennek a településnek? Az idős ember így válaszolt: „Igen van: ha innen elindul, a világon bárhová eljuthat.” Az ApCsel 5:28-ban az újszövetségi gyülekezetet azzal vádolják, hogy: „betöltitek az egész Jeruzsálemet tanításotokkal”. A 17:6-ban Pál és Szilász ellen a vád: „az egész világot felforgatták”. Micsoda hatás! Istennek megvan a terve egyháza növekedésére, és ebben neked is jut szerep. Feladatod van: elhívni embereket. „Ez nem a lelkipásztor dolga?” – kérdezed. Nem. A lelkipásztor pásztor. Pásztorok nem szülnek juhokat, a kisbárányokat az anyajuhok ellik. Mikor hoztál legutóbb valakit a gyülekezetbe? Ha felfedeznéd az Alzheimer-kór ellenszerét, nem osztanád-e meg az egész világgal? Jézus azt mondta: „Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van.” (Lukács 14:16–17). Amikor a meghívottak kifogásokat hoztak fel, hogy miért nem tudnak jönni, „az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam” (Lukács 14:23). Észrevetted a „kényszeríts” szót? Vidd el őket autóval, hívd meg őket istentisztelet előtt reggelire vagy utána ebédre! Légy ötletgazdag, tégy meg mindent azért, hogy elhozd őket a gyülekezetbe!
www.maiige.hu

Akarod, hogy a gyülekezeted növekedjen? (2)

„Elpusztul népem, mert nem ismeri Istent.” (Hóseás 4:6)

Tanítsd őket! „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet… tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek…” (Máté 28:19–20). Ha nem csupán arra összpontosítasz, hogy az embereket megnyerd Jézusnak, de azon igyekszel, hogy valóban tanítványaivá is tedd őket, akkor neked is ígéri: „… én veletek vagyok…” (Máté 28:20). A ma felnövekvő nemzedék nem ismeri a Szentírást. Tíz emberből kilenc nem tudja elsorolni a Tízparancsolatot, sőt, talán egyet sem belőle. Hasonló az aránya azoknak, akik nem tudják megnevezni az Újszövetség első négy könyvét. Olyan is akadt, aki azt gondolta, hogy Dán és Beérseba házaspár voltak.* Másvalaki úgy vélte, hogy az apostoli levél az apostol feleségének íródott. Mosolygunk ezen, pedig halálosan komoly dolog. Isten azt mondta: „Elpusztul népem, az ismeret hiánya miatt” (Hóseás 4:6 NKJV). Jézus a következő kérdéssel késztette elgondolkodásra hallgatóit: „Vajon nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát?” (Márk 12:24). Sok problémánk, amivel mindenféle tanácsadókhoz fordulunk, megoldódna, sőt akár megelőzhető is lenne, ha minden nap rászánnánk az időt Isten Igéjének tanulmányozására. Sokan közülünk nem azért lelki betegek, mert a gyógyszer nem használ, hanem azért, mert be sem vettük azt. Alapvetően mindannyiunkat a jutalom motivál. Akkor olvasd el ezt: „Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz” (Józsué 1:8). Szeretnél lelkileg érett személyiség lenni? Ásd bele magad a Szentírásba! Szeretnél sikeres lenni az életben? Vesd bele magad a bibliaolvasásba!
www.maiige.hu

Akarod, hogy a gyülekezeted növekedjen? (3)

„… megteltek mindnyájan Szentlélekkel…” (Apostolok cselekedetei 4:31)

Lelkesítsd őket! Érezzék az ösztönzést, hozza őket is tűzbe, amit csinálsz! Egyszer egy kisfiú üldögélt édesanyja mellett a templomban. Az emelvényen a lelkész háta mögött három zászló volt, a kisfiú megkérdezte édesanyjától, mik azok. Az elsőre tekintve édesanyja azt mondta: „az országunk lobogója”. A kisfiú ezután a másodikra mutatott, mert azt is szerette volna tudni. Az édesanyja suttogva felelt: „az a keresztyénség zászlója”. A kicsi most a harmadik zászlóról érdeklődött. Az anyukája csendre intette, de odasúgta: „az a zászló azokat jelképezi, akik szolgálat teljesítése közben életüket vesztették.” A kisfiú ártatlanul visszakérdezett: „Szolgálat közben? A délelőtti vagy a délutáni istentiszteleten?” Igen, az istentiszteleten mindennek „illendően és rendben” (1Korinthus 14:40) kell történnie, de ugyanakkor élőnek és Isten jelenlétével és erejével telinek is kell lennie. Egy kis falu egyetlen boltja fölött egy felirat volt: „Közel s távol semmi ehhez hasonló, ez a tuti hely!” Ilyennek szeretné Isten a gyülekezetet. Azt kérdezed, milyen volt az egyház az első gyülekezet idejében, az apostolok korában? Jellegzetes! Dinamikus! Érzékletes! „Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét” (ApCsel 4:31). Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint „elkötelezett” egyháztagnak számít az, aki havonta kétszer elmegy templomba. Tyűha! Az újszövetségi hívők minden nap részt vettek a gyülekezet alkalmain. Sőt, „megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét.” Jézust sok mindennek nevezhetjük – de unalmasnak biztosan nem! Rajta, hívj hát embereket, tanítsd őket, lelkesítsd őket!
www.maiige.hu

Akarod, hogy a gyülekezeted növekedjen? (4)

„Ha mustot találnak a szőlőfürtben…” (Ézsaiás 65:8)

A gyülekezet növekedésével kapcsolatban a negyedik és talán a legnagyobb kihívás, ami sokszor eleve kudarcra ítéltnek tűnik: bevonni őket. Miért olyan nehéz ez? Egy templom előtti hirdetőtábla megsejteti a választ. A felső sorban ez olvasható: „Számítasz nekünk, törődünk veled” az alatta lévő sorban: „csak vasárnap délelőtt 10 órától”. Erik Johnson egy képregénye másként fogalmaz. A felső sorban nagy vastag betűkkel ez olvasható: „A férfias gyülekezet elindításának kihívása”, közvetlenül alatta egy csoport unott tekintetű pasas. A csoport jobb szélén a lelkész áll, és megjegyzi: „Eddig csak abban értünk egyet, hogy nem szeretünk énekelni, összejárni és megosztani egymással a dolgainkat.” Az emberek elveszettnek érezhetik magukat a tömegben, még akkor is, ha az épp egy gyülekezet. Senkinek sem elégíti ki az érzelmi, kapcsolati vagy lelki igényeit az, ha másfél órán keresztül ül egy padban, és nézi az előtte ülő tarkóját. Krisztus testének, a gyülekezetnek tagjaként a te feladatod, hogy megtedd az első lépést, és ismeretséget kezdeményezz a körülötted lévőkkel. Jézus szeretettel fordult az elbukottak, a tisztességtelen utakon pénzt szerzők, még a hitetlenek felé is – olyanok felé, akikkel az emberek nem tudtak mit kezdeni. Amikor valaki eljön a gyülekezetbe és rátalál Krisztusra, a feladatod épp csak elkezdődik. Ők arra kaptak elhívást, hogy szolgálják Istent, te pedig arra, hogy megmutasd nekik, hogyan, mikor és hol. „Ha mustot találnak a szőlőfürtben… áldás van benne” (Ézsaiás 65:8). A szőlőléből bor lesz, a bor pedig örömre utal. Egyetlen szőlőszemből azonban nem tudod kicsavarni, fürtök kellenek hozzá. Érted már a lényeget?
www.maiige.hu