Rettegés idején is békesség

„Kezedben van sorsom…” (Zsoltárok 31:16)

2001. szeptember 11-én az amerikaiak olyan rettenetes látványra ébredtek, amely örökre belevésődött az ország emlékezetébe. A szörnyű események lökéshullámai azt mondták az egész világnak, hogy többé semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt. Álmos szemek döbbenten bámulták, ahogy a televízió bevitte az otthonokba az összeomló tornyok látványát, bennük a sok ezer ártatlan áldozattal, a Pentagon ellenei támadást, és azoknak az utasoknak a kegyetlen végzetét, akiknek a járata egy pennsylvaniai mezőre zuhant. Ezek a váratlan, gyors és erőszakos támadások lényük legmélyéig megrázták az embereket, szemléltetve a megdöbbentő új valóságot: a globális terrorizmus elburjánzását. Az öngyilkos merénylőktől, kémiai vagy biológiai támadástól való félelem mindmáig áthatja a csúcstechnológiával rendelkező, a biztonságra maximálisan odafigyelő nagyvárosokat, repülőtereket, vasúti és autóbusz pályaudvarokat.

Évszázadokkal korábban Dávid királyt összeesküvés fenyegette, mind ellenségei, mind barátai részéről. Elhagyottnak, magányosnak és sebezhetőnek érezte magát, amikor így kiáltott: „körülöttem csupa borzadály” (Zsoltárok 31:14 katolikus). Király, vitéz harcos, óriás-ölő – Dávid mégis érezte helyzetének tapintható iszonyatát. Ám nem adta meg magát a rettegésnek, hanem gondolatait újra oda irányította, szívét odafordította a valódi védelem forrásához: „De én bízom benned, Uram” (Zsoltárok 31:15). Félt, mégis bízott! Az, hogy a bizalmat választotta, helyreállította nézőpontját. „Kezedben van sorsom” (Zsoltárok 31:16). A félelem helyét átvette a hit és az imádság. „Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára. Jól elrejted őket magadnál az emberek áskálódása elől. Megőrzöd őket sátradban a perlekedő nyelvektől.” (Zsoltárok 31:20–21). Jézusban békét találsz a rettegés idején is!
www.maiige.hu

Hibás ugyan, de Isten szemében értékes

„… ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak” (2Korinthus 4:7)

A Biblia azt mondja: „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak” (2Korinthus 4:7). Vannak, akik azért nem olvassák a Bibliát, mert azt hiszik, hogy csupa szentéletű emberről szól, akiknek semmi közük a valósághoz. Ha te is így érzel, olvasd el Mózes első könyvét! Az abban lévő zűrös családokhoz képest a te életed egész normálisnak fog tűnni! Kain féltékeny volt testvérére, Ábelre, ezért megölte. Lámek bevezette a többnejűséget. Nóé, saját korának legigazabb embere leitta magát, és megátkozta a saját fiát. Aztán, amikor a sodomai férfiak Lóttól a hozzá érkezett két angyalt követelték, ő, hogy mentse magát, inkább lányait ajánlotta fel nekik (és a Biblia még Lótot is igaznak nevezi, ld. 2Péter 2:7). Ábrahám lefeküdt a felesége szolgálójával, aztán amikor az gyermeket szült, száműzte őt és fiát a sivatagba, mert felesége, Sára panaszkodott a „másik nő” miatt. Jákób elsőszülött fia, Rúben együtt hált apja egyik feleségével. A felsorolás a végtelenségig folytatható. A kérdés az: miért íratta bele Isten ezeket a szereplőket a Bibliába? Hogy rámutasson arra: valamilyen szinten mind sérültek, hibásak vagyunk! Szeretjük azt gondolni, hogy normálisak vagyunk, de Isten mércéjét nem ütjük meg. Mindannyian küszködünk rossz szokásokkal, vannak múltbeli hibáink, melyeket nem tudunk meg nem történtté tenni, mind örököltünk olyan hajlamokat, melyeket Isten segítsége nélkül nem tudunk legyőzni. Isten azt mondta: „az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Korinthus 12:9). „Azért nem kellene mégis jobbra törekednem?” – kérdezed. Dehogynem, de ha Isten csak tökéletes embereket használna, akkor soha nem akadna senki, akivel elvégezhetné munkáját.
www.maiige.hu

A dolgok változnak, de Isten nem változik!

„Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka.” (Prédikátor 5:18)

A Szentírásban száznál is több helyen olvashatjuk: „elmúlt”. Azért, mert az életben a legtöbb dolog múlandó. A dolgok változnak – de Isten nem változik! Ez a tudat segít átvészelni a nehéz időket, és segít abban is, hogy ne kapaszkodj mindenáron a jó időszakokba. Három fontos igazságot kell szem előtt tartanod: 1) Élvezd a mát! Minden nap ajándék. Salamon azt mondta: „Isten… megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka” (Prédikátor 5:18). Még ha törekszel is elérni valamilyen kitűzött célt, tanulj meg a jelenben élni! Ne tedd várólistára örömödet, és ne engedd kicsusszanni kezed közül, míg te valami következő nagy eseményre vársz! 2) Tanuld meg értékelni a kis dolgokat! Ott vannak körülöttünk mindenhol: egy jó barát szeretete, egy kedves cselekedet, egy friss meglátás, egy pihentető, nyugodt éjszaka, gyermeked mosolygó arca. Ha értékeled, amid van, az megsokszorozódik. Ha hálás vagy a kis dolgokért, Isten többet is fog adni, amit értékelhetsz (ld. Máté 25:23). 3) Minden vég egy új kezdetet hoz. Két mítoszt sohasem szabadna elhinned. Az első az „örökké” mítosza, ami azt állítja, hogy helyzeted sosem fog javulni. A másik a „soha” mítoszt, amely azt mondja, hogy ha a dolgok még ennél is rosszabbra fordulnak, akkor soha nem fogsz tudni megbirkózni velük. Mindkettő az igazság eltorzítása. Isten Igéje azt mondja, hogy minden elmúlik. Amíg pedig végigéled, Isten ígéri, hogy „megerősítlek, meg is segítlek” (Ézsiás 41:10). Igen, ez a vég egy új kezdetet fog hozni, csak bízz továbbra is Istenben!
www.maiige.hu

Itt az ideje cselekedni (1)

„… az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán.” (Példabeszédek 28:1)

John Ruskin mondta: „Végeredményben nem sokat számít, hogy mit gondolunk, mit tudunk vagy, mit hiszünk. Ami igazán számít, hogy mit teszünk.” Ha komolyan gondolod, hogy sikert akarsz elérni abban, amiről hiszed, hogy Isten arra hívott el, három lépést meg kell tenned: 1) Csinálj valamit! Sir Edmund Burke mondta: „Senki nem hibázott nagyobbat, mint az, aki nem csinált semmit, mert csak kis dolgot tudott volna véghezvinni.” Az imádkozás, tervezés, megfontolás mind jó dolog, de eljön az a pont, amikor hittel el kell indulnod, és cselekedned kell. Ha természetednél fogva inkább otthonülő vagy, vagy könnyen elcsüggedsz, akkor szembe kell nézned félelmeddel és vonakodásoddal, és meg kell tenned az első lépést! John Hancock az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója mondta: „Minden valamirevaló embernek vannak jó gondolatai, jó ötletei és jó szándékai, de csak igen kevesen fordították le ezeket valaha is tettekre.” Isten megígérte, hogy kettéválasztja a Jordán folyó vizét, hogy népe átmehessen rajta, és elfoglalhassa az Ígéret földjét. De a víz csak az után vált ketté, miután beleléptek (ld. Józsué 3:11–17). Ugyanez az elv érvényes rád is. Az elején csak annyit kell tenned, hogy elindulsz. Próbálkozz különféle dolgokkal! Könnyebb elkezdeni valami jót, ha már eleve csinálsz valamit. Mozgásban lévő autót könnyű kormányozni, de az állót csaknem lehetetlen. Dennis Bakke, az AES Corporation energiavállalat társalapítója és korábbi igazgatója mondta: „Mindenfélével próbálkoztunk… kerestük, hogy mi működik… és ezt stratégiának neveztük.” Másként fogalmazva: az, hogy nem tudod pontosan, mit csinálj, ne tartson vissza attól, hogy belefogj valamibe.
www.maiige.hu

Itt az ideje cselekedni (2)

„Rendületlen a szíve, nem fél” (Példabeszédek 28:1)

Jonny Hawkins képregény rajzoló papírra vetett egy vázlatot, amelyen öt bizottsági tag ült egy asztalnál a gyülekezet éves pénzügyi tanácskozásán. Egyikük azt mondta: „Úgy látom, a gyülekezetünk legnagyobb problémája a rossz kommunikáció és a halogatás.” Erre egy másik bizottsági tag így válaszolt: „Javaslom, hogy halasszuk el ennek megtárgyalását a jövő évre.” Mosolygunk ezen, pedig tudjuk, hogy igaz, ugye? A tegnapi elmélkedésben felfedeztük, hogy a sikerhez vezető első lépés: Csinálj valamit! Most beszéljünk a második lépésről: 2) Tégy valamit még ma! Dr. George Sheenan kardiológus, író és futóversenyző így fogalmaz: „Vannak köztünk, akik mindig készülnek élni. Várunk, amíg a dolgok megváltoznak, míg több időnk lesz, míg kevésbé leszünk fáradtak, míg előléptetnek, míg megállapodunk – míg, míg, míg. Mindig úgy tűnik, mintha valami nagy eseménynek kellene történnie az életünkben ahhoz, hogy elkezdjünk élni.” Ha meg akarod valósítani Istentől kapott álmodat, nem engedheted meg magadnak, hogy te is ilyen legyél! Azt kérded, hogy kerülheted ezt el? Tegyél meg valamit, ami előrevisz, már ma! Nem tudod egyszerre megvalósítani álmodat. Lépésről lépésre tudsz eljutni oda, és az egyetlen időpont, amikor megtehetsz egy lépést, az a ma. Johann Wolfgang von Goethe német filozófus mondta: „Minden tétovázás késedelemmel jár, és az elvesztegetett napok feletti siránkozás újabb elvesztegetett napot szül… Amit megtehetsz, vagy amiről gondolod, hogy megteheted, kezdd el! A bátorságban erő és zsenialitás van.” Tehát ma, még mielőtt l
http://www.maiige.hu

Itt az ideje cselekedni (3)

„Erőről erőre jutnak” (Zsoltárok 84:8 Károli)

A siker felé vezető három lépés: 1) Csinálj valamit! 2) Tégy valamit még ma! 3) Tégy valamit minden nap! Egy lelkigondozó, akinek a szakterülete a személyes növekedés, azt mondta: „Olvasunk olyan emberekről, akik körbehajózzák a világot egy alig tízméteres vitorlással, vagy akadályokat győznek le, hogy megnyerjenek egy olimpiai aranyérmet, és végül rájövünk, hogy történeteik mind a kitartásról szólnak.” Ha tudni akarod, milyen lesz a jövőd, nézd meg a mindennapi rutinodat! A jövődet nem te határozod meg, de a szokásaidat igen, és a szokásaid határozzák meg a jövődet. A siker titka abban rejlik, hogy nap mint nap azt tesszük amit kell. Ha ezt teszed, végül sikerrel jársz. De egy figyelmeztetés: elsődleges fontosságú dolgok gyakran elkerülik figyelmünket, miközben a kevésbé fontos dolgokra összpontosítunk. Vannak dolgok, amik egyszerűen nem érik meg az áldozatot. 1) Ne veszítsd el a jellemedet, miközben a hírnév megszerzésére törekszel! A hírnév az, aminek az emberek gondolnak; a jellem az, akinek Isten és a hozzád közel állók ismernek. 2) Ne áldozd fel családodat a karrieredért! Ha ezt teszed, elnyered ugyan azok elismerését, akik nem számítanak, de közben elveszíted azok szeretetét, akik igazán számítanak. 3) Ne áldozd fel Istennel való kapcsolatodat az anyagiakért! Isten azt mondta népének: „Ne gondolkodj tehát így: az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot! Hanem gondolj arra, hogy Istened, az Úr ad neked erőt a gazdagság megszerzésére… De ha mégis elfeledkezel Istenedről, az Úrról, és más isteneket követsz, azokat tiszteled, és azok előtt borulsz le, kijelentem ma nektek, hogy akkor menthetetlenül elvesztek!” (1Mózes 8:17–19).
www.maiige.hu

Kemény munka

„Jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek” (Efezus 6:7)

Volt egy zsoké, aki mindenki másnál több versenyt nyert meg. Amikor megkérdezték, hogyan érte ezt el, azt mondta, hogy minden verseny előtt bement az istállóba és felolvasta ezt a lovának: „A rózsa piros, az ibolya kék, a versenyeket elvesztő lovak pedig a húsdarálóban végzik!” Milyen jó, hogy Isten nem így viszonyul hozzánk! Ám mivel ő volt a világmindenség első munkáltatója, Igéjének sok mondanivalója van a kemény munka kötelezettségeiről és jutalmairól. „Szolgák! Félelemmel és rettegéssel engedelmeskedjetek földi uraitoknak, olyan tiszta szívvel, mint a Krisztusnak. Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből, jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek… Ti pedig, urak, ugyanígy bánjatok velük, hagyjátok a fenyegetést, mivel tudjátok, hogy, él a mennyekben az Úr, aki nekik is, nektek is Uratok, és aki nem személyválogató.” (Efezus 6:5–9).

Ha főnök vagy, Andrew Carnegie a következőt ajánlja:
1) Szervezd meg jól! Mindig bizonyosodj meg arról, hogy a megfelelő embered van a megfelelő helyen.
2) Hatalmazd fel a beosztottaidat! Ne lihegj a nyakukban folyton ellenőrizve őket, hagyd, hogy tegyék a dolgukat legjobb belátásuk szerint! Adj teljes felhatalmazást arra, hogy elvégezzék, amiért alkalmaztad őket, majd add meg a szabadságot hozzá, hogy megtehessék!
3) Felügyelj! Nem azt kapod, amit elvársz, azt kapod, amit ellenőriztél.
4) Ismerd fel! Jó munkaerőt nehéz találni. Ha meg akarod tartani azokat, akik már nálad dolgoznak, ismerd el és jutalmazd munkájukat!
www.maiige.hu

Hallgass többet, beszélj kevesebbet!

„… legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra…” (Jakab 1:19)

Ha hallgatás helyett beszélsz, az bajba sodorhat. Két lúd épp délre készült repülni, amikor egy béka megkérdezte, hogy csatlakozhatna-e. Megkérdezték, mégis hogyan tehetné? „Könnyen – felelte a béka. – Ti ketten egy ágacskát fogtok a csőrötökbe, én pedig belekapaszkodok a számmal.” El is indultak. Az emberek odalentről nézték őket, és csodálták csapatmunkájukat. A trió már jó utat megtett, amikor valaki felkiabált nekik: „Milyen nagyszerű megoldás! Kinek az ötlete volt?” „Az enyéééééém!” – kiáltotta nagyra tátott szájjal a béka. Mindig következménye van annak, ha kitátod a szádat! Tanulj meg tehát hallgatni! Plutarkhosz mondta: „A beszédesek senkire se hallgatnak, hiszen mindig ők beszélnek. Az első rossz, ami azokat kíséri, akik nem tudnak csendben maradni, az, hogy nem hallanak semmit.” Hallgatni anélkül, hogy tudásodat fitogtatnád vagy közbevetnéd véleményedet, olyan tulajdonság, ami érettségedet bizonyítja. Larry King mondta egyszer: „Minden reggel emlékeztetem magam arra, hogy amit én mondok, semmit sem tanít nekem. Így hát, ha tanulni akarok, akkor hallgatnom kell.” Jézus tudott hallgatni, figyelni másokra, ezért aztán mágnesként vonzotta magához az embereket. Kétségkívül voltak idők, amikor fáradt volt, és nem volt hozzá kedve – de mégis figyelt rájuk, meghallgatta őket. Amikor a tanítványok fontoskodtak egymás között, a farizeusok háborogtak és rosszat terveztek, Jézus a fontos dolgokra összpontosított. Ő meghallgatta az embereket, aztán szólt hozzájuk, és az emberek követték. A meghallgatás sokszor hatékonyabb, mint a beszéd. Sőt, minden beszélgetésben van egy pont, amikor kevesebbet kell mondanod, és többet kell meghallgatnod. Ilyenkor nemcsak azt hallod meg, amit mások mondanak, hanem azt is meghallod, amit Isten mond neked!
www.maiige.hu

Irigy vagy?

„A szelíd szív a testnek élete; az irigység pedig a csontoknak rothadása.” (Példabeszédek 14:30 Károli)

A keresztyén pedagógus, Henrietta Mears mondta: „Annak az embernek aki azzal van elfoglalva, hogy segítsen az alatta levőkön, nem lesz ideje arra, hogy irigykedjen azokra, akik fölötte állnak.” Doktor Seuss sok száz történetet írt gyerekeknek. Egyike a leghíresebbeknek a Grincsről szól, aki olyan irigy kezd lenni másokra, hogy össze-vissza harapdálja saját magát. Ezt teszi az irigység. Mások felé irányul, de végül saját magát emészti fel az ember. Isten megáldotta Saul királyt, kiemelte az ismeretlenségből, és Izráel trónjára ültette. De amikor Dávid legyőzte Góliátot, és a nép rajongott érte, Saul bizonytalannak és fenyegetettnek kezdte érezni magát. Ahelyett, hogy örült volna, hogy Isten elküldte Dávidot segítségére, neheztelni kezdett, és „ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra” (1Sámuel 18:9).
A Biblia azt írja, hogy „A szelíd szív a testnek élete; az irigység pedig a csontoknak rothadása.” (Példabeszédek 14:30 Károli). Az irigység olyan, mint a rosszindulatú daganat; ha nem fékezik meg, minden kapcsolatodat tönkre tudja tenni. Megmérgezi hozzáállásodat azáltal, hogy arra késztet, másokhoz hasonlítgasd magadat. Megfoszt az örömtől és az elégedettségtől. Hálátlanná és önzővé válsz. Rávesz, hogy azt feltételezd, Isten forrásai nem elegendőek ahhoz, hogy ha másokat megáld, még neked is maradjon. Saul irigysége a trónjába került. Elvesztette családját, az emberek megbecsülését, és végül az életét is. Ne engedd, hogy az irigység veled is ezt művelje! Bánd meg, mielőtt megakadályozza, hogy betöltsd rendeltetésedet! Isten mindannyiunkat gyermekeivé fogadott, amikor egyikünk sem érdemelte ezt meg. Így hát amikor neheztelsz valaki más áldásaira, kérd Istent, emlékeztessen arra, milyen sokféleképpen megáldott akkor is, amikor nem érdemelted meg.
www.maiige.hu

Imádkozz érte!


„Miért történik ez velem?” (1Mózes 25:22 NIV)

A Biblia azt írja: „És Izsák könyörgött az Úrnak feleségéért, mivel meddő volt. Az Úr pedig engedett könyörgésének, úgyhogy teherbe esett Rebeka, a felesége. De a fiúk tusakodtak a méhében. Akkor ezt mondta Rebeka: Ha így van, minek is élek? Elment azért, hogy megkérdezze az Urat. Az Úr pedig ezt mondta neki: Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből: egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, de a nagyobbik szolgál a kisebbnek!” (1Mózes 25:21–23). Még ha a látásod Istentől született is, egyaránt át fogsz élni hittel teljes időket és félelemmel teliket is. Lehet, hogy mindent világosan látsz egy területen, másutt viszont teljes a zűrzavar. Mit tehetsz, amikor ez történik? Tedd azt, amit Rebeka tett: vidd az Úr elé imádságban! Ő azt kérdezte: „Miért történik ez velem?“ (NIV) Sikereid közepette is balsejtelem és félelem kínoz? Azon tűnődsz: „Mi a baj velem? A dolgok jól mennek, miért vagyok mégis nyugtalan?“ Hosszú, nehéz küzdelem után végre sikert értél el, és a dolgok kezdenek végre összeállni. Mégis, ahelyett, hogy boldognak éreznéd magad, csalódott vagy, mert nem tapasztalod azt az örömet és beteljesedést, amire számítottál. Sőt, azon aggódsz, hogy mi az, ami rosszul sikerülhet a jövőben. Minden sikertörténetben találkozni fogsz a bizonytalanság fejezeteivel. Amikor ez megtörténik, nyugtalanságodat hozd az Úr elé! Kérd, hogy segítsen a belső konfliktus feldolgozásában, és adja békességét a tőle kapott látást illetően. És ne feledd: nem számít, mit érsz el, az soha nem fog teljes elégedettséget adni. A sikernek semmilyen szintje sem tudja betölteni Isten helyét az életedben.
www.maiige.hu

Bocsáss meg!

„Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Máté 5:7)

Schopenhauer, a német filozófus az emberi fajt a tarajos sülökhöz hasonlította, melyek összebújnak egy téli éjszakán: „Minél hidegebb van odakint, annál szorosabban bújunk össze, hogy melegedhessünk. De minél közelebb kerülünk egymáshoz… annál jobban szurkáljuk egymást hegyes tüskéinkkel. Így a földi tél magányos éjszakáján végül elsodródunk egymástól, egyedül kóborolunk, és magányunkban halálra fagyunk.” Mi a megoldás? „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Máté 6:12). Ronald Reagan elnök megértette ezt. Egy 1981-ben ellene elkövetett merénylet után lánya, Patti Davis ezt nyilatkozta: „Másnap apám azt mondta, tudja, hogy fizikai gyógyulása egyenesen arányos azzal, hogy meg tud-e bocsátani John Hinckley-nek. Krisztusi gondolkodásra adott példát azzal, hogy megmutatta nekem: a megbocsátás a kulcsa mindennek, beleértve a fizikai egészséget és gyógyulást is.” Talán régi sebek kínoznak: bántalmazó szülő, hűtlen házastárs vagy egy rosszul sikerült üzlet. Az is lehet, hogy a sebek még egészen frissek: egy elmaradt előléptetés, egy ki nem fizetett adóság, vagy, hogy gyermekeid úgy tűnik, elfelejtették, hogy létezel. Bármi is az, neked kell döntened, hogy túlteszed magad rajta, vagy elégtételt követelsz. Engeded gyógyulni, vagy gyűlöletté változtatod. Elengeded vagy tartogatod a neheztelést. Vigyázz, mert a neheztelés felemészt belülről! Felszítja a tüzet, élteti a lángot, feleleveníti a fájdalmat. Gondolkodj el azon, vajon hozott-e megkönnyebbülést a neheztelésed? Ha ma ott állnál annak a sírja felett, aki fájdalmat okozott neked, szabad lennél? Kétlem. „Boldogok az irgalmasok…” (Máté 5:7), mert még nagyobb kegyelemben részesültek – Istentől kapott kegyelemben – és a megbocsátás a kulcsa annak, hogy ezt megértsük.
www.maiige.hu

Gyülekezeti konfliktusok kezelése

„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Máté 5:9)

Dr. Gary Fenton szerint a gyülekezeti konfliktus nagyon hasonlít egy wrestling bajnokságra – közel sem olyan fájdalmas, mint amilyennek látszik! Vezetőként fel kell ismerned a különbséget:
1) Nézeteltérés és konfliktus között. Konfliktus akkor lép fel, mikor egy csoport leragad, és nem tud döntésre jutni. Például két erősakaratú gyülekezetvezetőségi tag heves vitába bonyolódott. Másnap reggel az aggódó fiatal lelkipásztor találkozott velük, hogy elsimítsa nézeteltéréseiket. Megkérdezte tőlük, hogy készen állnak-e döntést hozni, vagy a tegnap esti heves vitájuk meggátolja a továbbhaladást. Kellő megfontolás után mindkettő beismerte, hogy miközben azelőtt esti vitájuk utcai verekedésre emlékeztetett, mégis inkább csak afféle „Mónika show” volt: sok dráma, nagy jelenetek, de azért nem rohantak ki, amikor a helyzet felforrósodott.
2) Megegyezés és elhatározás között. Az elhatározás azt jelenti, hogy válaszokat kínálunk. A lényege, hogy összehozzuk az embereket, hogy a kapcsolatot helyreállítsuk, még ha nem is születik megegyezés. Bizonyos problémákra sosem lesz megoldás, de az emberek kibékülhetnek egymással. A megoldás keresése közben tanulunk meg alkalmazkodni egymáshoz, közös nevezőt, minden érintett fél számára elfogadható középutat találni.
3) Békességes és béketeremtő között. Egy lelkipásztor nem akart belekeveredni a gyülekezeti vitákba, ezért sosem jelent meg a bizottsági üléseken. Távolmaradását azzal indokolta, hogy „békességre vágyik”. Békességesnek lenni nem ugyanaz, mint béketeremtőnek. A békét teremtők nem ülnek ölbe tett kézzel. Ott vannak a dolgok sűrűjében, miközben azon igyekeznek, hogy kibékítsék az érintetteket. Vállalják a kockázatot, készek arra, hogy nyitott szívvel elviseljék a horzsolódást. Ezért neveztetnek Isten fiainak.
www.maiige.hu

Egyszerű szolgálat (1)

„… szeretetben szolgáljatok egymásnak” (Galata 5:13)

Bill Wilson vasárnapi iskolákat indított el New York néhány legrosszabb kerületében. Volt, hogy leszúrták, volt, hogy meglőtték, egyik munkatársa meg is halt. Egy Puerto Ricó-i hölgy, aki alig tudott angolul beszélni, egyszer azt mondta neki: „Szeretnék valamit tenni Istennek, kérem.” Bill azt mondta: „Rendben, utazz minden héten egy másik vasárnapi iskolai busszal, és csak szeresd a gyerekeket.” Így hát az asszony különböző buszokkal utazott – Bill több tucatnyit üzemeltet – és szerette a gyerekeket. Néhány hónap múlva megkedvelt egy kisfiút. „Nem akarok többet buszokat cserélni. Ezen akarok maradni” – mondta Billnek. A kisfiú minden vasárnap eljött nővérével a vasárnapi iskolába, mindig ennek a hölgynek az ölébe ült, de soha nem szólt egy szót sem. Az asszony újra meg újra mondogatta neki: „Szeretlek téged, és Jézus szeret téged.” Egy napon nagy csodálkozására a kisfiú ránézett, és remegő hangon elsuttogta: „Én is… szeretlek téged.” Majd szorosan átölelte az asszonyt. Ez egy vasárnap délután fél háromkor történt. Aznap este fél hétkor a kisfiút holtan találták egy tűzlépcső alatti kukában. Az anyja agyonverte, és testét a szemétbe dobta. „Szeretlek téged, és Jézus szeret téged.” Ez a mondat az egyike az utolsó szavaknak, melyeket ez a kisfiú rövid élete során hallott – egy olyan Puerto Ricó-i hölgynek a szájából, aki alig tudott angolul. Bill azt mondja: „Ki az közülünk, aki alkalmas a szolgálatra? Ki az, aki egyáltalán tudja, mit kell tenni? Nem te; nem én. De egyszer odamentem az oltárhoz, ott tüzet kaptam, és elindultam. Így tett ez az angolul nem tudó nő is. Te is megteheted.”
www.maiige.hu

Egyszerű szolgálat (2)

„Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok!” (Márk 10:43)

Pilátusnak megvolt a lehetősége, hogy felmentse Jézust, de ehelyett mosdótálat kért, és mosta kezeit. „Nem akarok belekeveredni” – gondolta magában. Sok embernek ugyanez a hozzáállása. De Jézusnak nem. A halála előtti estén ő is mosdótálat kért, és megmosta tanítványai lábát. Azt tanította nekik: „aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok” (Márk 10:43). Péter tiltakozott, mert a lábmosás a legutolsó rabszolga kötelességei közé tartozott az ókori keleti háztartásokban, ezért ezt Jézus számára méltóságon alulinak tartotta. Catherine Marshall írja: „Nekünk, tanítványoknak a dolgunk, hogy szolgáljunk, ezért Péterrel együtt én is tiltakozni akarok. De Jézus azt mondta neki: »Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám« (János 13:8). Ez megdöbbentő és ámulatba ejtő gondolat. Ha nem tudom elhinni, hogy ennyire szeret, ha nem tudom elfogadni őt hittel szolgaként éppúgy, mint Istenemként, ha nem vagyok őszintén meggyőződve arról, hogy valóban az én javamat akarja… akkor nem lehetek vele közösségben.”

Ez szöges ellentétben áll a világ filozófiájával, ahol mindenki uralkodni akar, és senki sem akar szolgálni. Azonban, ha Jézushoz akarunk hasonlítani, nekünk is szolgálnunk kell, mert ő is szolgának nevezte magát. Soha ne legyenek olyan magasröptűek a céljaid, hogy vakká tegyenek a körülötted élők szükségeire! Szolgálatkész szív nélkül kísérteni fog, hogy ajándékodat saját hasznodra használd, vagy kihúzd magad olyan feladatok alól, melyeket méltóságon alulinak tartasz. Az igazság az, hogy egyedül úgy lehet szolgálni Istent, ha szolgáljuk azokat, akiket ő szeret.
www.maiige.hu

Egyszerű szolgálat (3)

„Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát.” (Galata 6:3)

Harvey Mackay vezetési szakértő Swim With the Sharks [Cápák között] című könyvében ír Philip Pillisbury-ről, a malomipari nagyvállalattal rendelkező híres Pillsbury család tagjáról. „Három ujjának ujjbegye hiányzott… félreismerhetetlen jele egy molnárlegénynek – aki azért lehetne ügyesebb. Philip Pillsbury élelmiszeripari szakértőként nemzetközi hírnévnek örvendett… de a munkások szemében az adta igazi tekintélyét, hogy kész volt vállalni a kemény, sőt piszkos munkát is… és ezt mindenki tudta róla.” Jézust követni azt jelenti, hogy szolgálatkész vagy, nem pedig csak saját magaddal vagy elfoglalva. Gyakran azért nem vállalunk önkéntes munkát, mert azt hisszük, hogy nem tudjuk olyan jól csinálni, mint valaki más. Elkövettük azt a hibát, hogy a kiválóságot bálvánnyá tettük, mert bevettük azt a filozófiát, hogy: „ha nem tudom jól csinálni, inkább nem is csinálom.” Az igazság az, hogy még a nem tökéletes szolgálat is jobb, mint a legjobb szándék. Ha nem vagy hajlandó tenni, még akkor is, ha kezdetben nem is olyan jól sikerül, akkor el sem fogsz indulni. Szinte minden, amit teszünk, az elején még gyengén megy. Így tanulunk. Isten terve mindig is az volt, hogy minél több embert bevonjon munkájába, nem az, hogy egy néhány szakértő által működtessen mindent. A legjobb emberek is hibáznak; ez része az ismeretszerzésnek és a jellemfejlődésnek. A Biblia azt mondja: „Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát” (Galata 6:3). Néha az a feladatod, hogy felfelé szolgálj: azok felé, akik hatalommal bírnak; máskor az a dolgod, hogy lefelé szolgálj: azok felé, akik szükségben vannak. Akár így, akár úgy, csak akkor szolgálod Istent, ha kész vagy azt tenni, amit kell.
www.maiige.hu