tavasz írta:
Idézet:
Fil 2,
5.Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
8.
És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
Az az indulat ami benne volt.
Ő is tudta mi a jó és a rossz mégsem az irányította.
Hanem az Atyja iránti szeretet, a neki tetszés.
Tehát szerinted az embernek nincs jó és rossz ismerete, és csak Isten vezetheti őt a jóra, az értelmünk pedig merő tévedés.
Idézet:
Jézust ha így szeretjük akkor minket is a szeretete vonz és az késztet cselekvésre.
Az Ige azért van hogy irány adó mérték legyen miben hogy gondolkodik.
Minek a cselekvésére?
Az Ige irányadó mérték. Így van, és azt hiszem mindenki számára nyitott, hogy megértse, nincs benne semmi misztikus.
Meg akadsz Jézus Atyja iránti szeretetében?
Ádám akarta a jót és a rosszat eldönteni és azóta is ezt akarják az emberek.
De Jézus nem ezt tette engedelmeskedett, „engedelmes lévén halálig,”
Ez nem elméletről szól hanem Jézussal való mély szeretetről (mondhatnánk szerelemről)
Ami indít vezérel hogy azt tegyük amit neki megfelelő.
pl,
A tanítványok sokszor nem érették Jézust de attól még követék és engedelmeskedtek neki.
Sokszor a megtért még nem érti Urát sok mindenben de bizik benne nem kételkedik Jézus szeretetében és ez a szeretet mindennél fontosabb számára.
Ezt a szertetett Ő már kimutatta irántunk, mégpedig a kereszten.
Amikor értünk halt meg, de egyben Atyja iránt is.
Kérdés mennyire érezzük át eszt a szeretet, mennyire tarjuk személyesnek megváltását?
Van e életünkben amiért tényleg elkellet szenvednie ilyen hatalmas büntetést?
Vagy vissza utasítjuk és életünket saját erőből megpróbáljuk megjobbítana.
De így Jézus szeretetét nem ismertük meg.
És nem lettünk az Övé.
Ha eltudjuk ismerni hogy igen értem is meghalt mert Isten engem súlytott volna halára( bizony ez azt is jelenti hogy nagyon is méltók vagyunk a halálra bizony nagyon is bűnösnek tart minket)
Akkor már kezdjük felismerni hogy az Úr Jézus mit is tett értünk.
Viszont az is el kell ismernünk hogy eddig nem tudtunk olyan életet élni ami neki megfelelő lett volna.
És ez nem egy tanítás vagy törvény betartásával lett megoldva.
Hiszen erre képtelen az ember.
Viszont ennél is nagyobb szeretetet kaptunk Istentől mert Jézus nem csak meghalt értünk hanem fel is támadt hogy általa üdvözüljünk.
Ha ezt a szeretete el tudjuk fogadni és valóban mindennél fontosabb lesz számunkra akkor már mi is át éltük a bűn súlyát, terhét, büntetését, és Jézus halálát.
Mert nem lehet hogy ennyire hálátlanok legyünk és közömbösen nézzük hogy értünk haljon meg és mi nem adjuk életünket neki cserébe.
Bizony ha mégsem adnánk oda életünket neki akkor talán nem gonoszak lennénk, hiszen értünk halt meg és el akar vezetni minket Atyjához.
Ez ha közömbös nekünk akkor igazából nem is ismerjük magunkat, hogy mennyire elveszett bűnősök vagyunk.
És még mindig nem ismerjük azt a szeretet amit árasztani akar felénk.
Ha viszont befogadtuk bizonyságunk van Róla hogy szeret minket és végre meg is ismertük szeretetét.
Ez a szeret már teljesen áttudja hatni életünket, és arra késztet hogy engedelmesek legyünk neki.
Értelemmel megtudod érteni a megváltást, de át is érezted e?
Veszítettél e már el valakit, és érezted e hogy mennyire fáj?
Isten mégis képes volt Fiát értünk adni. Mert meg akar menteni téged, mindenki és engem is.
Sokat szoktál beszélni ki hogy szeret.
Te hogy szereted Jézust?
Tudod e mit is tett érted? Átérezted e valaha is hogy mit jelentesz neki hogy bizony névszerit érted halt meg?
Tudott rólad már akkor is és névszerin érted szenvedett.
Ha átérezted akkor már tudod is mennyire szeret.
Kérdés mire indít ez téged.
(nem értelemmel szeretjük, gyerekünket, szüleinket)
