Tamás12 írta:
Előnézet
]
Idézet:
Elküldve: Pént. Dec. 29, 2006 1:54 am Hozzászólás témája:
Kedves Magda!
Idézet:
Kedves Péter,
én csak úgy tudok valakit megismerni, ha tudom mit miért tesz, mit miért mond.
Az én ismeretem azt jelenti, hogy azonosulok vele, keresem, mikor jelenik meg első alkalommal a hozzám intézett LEVELÉBEN =ÍRÁSOKBAN egy-egy szava alsőre.
Aztán keresem az Ő gondolatát, hogy cselekedni tudjam az Ő akaratát.
Nem keresem a kákán a csomót, mert nem kell keresni, szemmel látható, hogy sok van rajta.
Kérlek benneteket, hogy mindég szóljatok, ha nálam azt érzékelitek, hogy csomók vannak, mert nem kívánok káka lenni hanem meg kívánom magam tisztítani a csomóktól. és erre bizony még szükségem van, ezért különös örömnek tartom, ha Tavasz, Gabriell777 és Kavics, meg Tamás12 szólnak, mert csak akkor kérhetem a tisztítást az én Uramtól.
A világ érték ítélete különösen kedves nekem, mert ebből tudom, hogy jó úton haladok, a MESTER ezt régen jelezte nekünk.
testvéri szeretettel Magda
Nekem a kiemelt részek amik átjöttek üzenetként!
1/skatulya
2/ nem éppen barátságos belémrúgás, hogy azzal emlegetsz egy skatulyában akivel magam sem értve egyet, vitatkoztam!
Ja és köszi a világi jelzőt!
Nem haragszom de most léptem le innen!
A jelenlévőket áldja meg az Úr és segítsen elviselni egymást!
Zarándok tovább ment! ]
Bocsánatot kérek minden tesótól, a hogy látszódjék a vétkem, nem törlöm
Luk 15:18 Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és [ezt] mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened
Kedves Tamás testvérem.
Valami nagyon össze jöhetett neked.
És még bele is lovaltak hogy félre értsd Magdát.
Voltak szó csatáim (hal lehet így fogalmazni) G777 és Tavasz szívét sem öröm borítja ha rám gondol.
De semmivel sem vagyunk különbek mint Ők.
Azt tény hogy csodás Urunk van és Ő adott egy új életet amit benne és állta élhetünk.
De mi magunktól, ha elfordulna tőlünk halottak lennék.
Az Úr Jézusban elrejtet életünket pedig senki sem tudja bántani (még testvéreink sem), hiszen az Úr kezében van.
Az sem jó ha testvéreink szeretetéből vizsgálnánk meg Urunkkal való helyzetünket.
Ez butaság.
Ha elesünk Urunk akkor is épp úgy szeret mint amikor vele megyünk.
Ő tudja hogy mire hogyan fogunk viselkedni (Péternek mit mondott? Háromszor tagadsz meg)
Vannak szükséges botladozások hogy önértékelésünk, ne önös legyen.
Hanem ezt is az Úrra bízzuk.
1,5 éve tértél meg Uradhoz és nagy utat futottál, de ez engedelmességednek köszönhető és annak a szeretetnek amit érzel az Úr Jézus iránt.
(sokan majdnem veled egy időben kezdtek el érdeklődni és olvasnia Bibliát és egy helyben állnak, vannak akik több éve és körbe járnak sehova sem jutottak)
Az Úr Jézus bennünk való munkája nélkül semmire sem megyünk.
Azt én is sajnálom hogy egy fórumon a valóban megtért de még fiatal hívők a mély vízbe esnek.
És sokan kioktatnak (olyanok is akiket testvérnek hiszel és testvéri szeretetükre vágysz) a helyet hogy át ölelnének.
De van helyre igazítás is, ez egy gyülekezetben igazából négyszemközt történne, és a személy is elfogadott lenne számodra. (ennek is van hátul ütője mert nem Jézus képére hanem sajátjára formálhat).
--
Tehát megpróbáltam át gondolni, de azt látom nincs semmi baj. Az Úr veled.
Tamás semmivel nem lettél távolabb az Úrtól, ez ahogy az Ige is mondja:
1Kor 10,13
Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.
Egy fontos tanítás van benne, ne magadra tekints és ne hidd hogy valamivel is nagyobb leszel mint a keresztnél, sőt :
1Tim 1,15
Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket, a kik közül első vagyok én.
Nem leszünk nagyobbak hanem lejjebb és lejjebb szálunk a létrán magunk előtt, tudva hogy mennyire nem tudunk tenni semmit Urunk nélkül.
--
Amit az Úr tett bennünk vagy rajtunk keresztül, arra gondja lesz az Úrnak.
Amit meg magunk adtunk hozzá azt megint csak Urunk tudja mire lesz jó.
Mert bizony tanulunk a tanítványok esetlenségén is és elesésükön is.
De tanulunk a többiek életéből is, sokszor szorongatót helyzetük van leírva és kétségbe esésük, fájdalmuk, és végén szabadításuk, életük helyre állítása vagy Uruk mellet döntésük.
De láthatunk ellen példát is akik elkezdték Istennel élni életüket de más irányt vettek bizony az ő életüket is felhasználta Urunk. pl, Láthatjuk Saul király végét. stb.
Dávid bukdácsolása de mégis Istenhez ragaszkodása (szeretete Isten felé) sokakat megérintet már és vették észre életükben hogy mennyire hasonlít az övékre.
De mindez Urunkon múlik és nem rajtunk, kit hogyan és miért használ fel.
Ha megnyugvást találunk döntéseiben, és bátran rábízzuk magunkat, biztonságban vagyunk.
Senki nem tud ártani nekünk.
Csak soha nem feledkezünk el ha cselekszünk is az Úrnak megfelelően.
Lk 17,10
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
Ez óv meg bennünket attól hogy többnek, vagy valakinek kezdjük el képzelni magunkat.
És attól is hogy az eredmény figyeljük és keressük gyümölcseinket hogy azt mondhassuk: na valakik vagyunk, vagy kétségbe esünk attól mait úgy is tudunk hogy senkik, por hamu vagyunk semmire sem jók, és mégis gondja van ránk.
--
Kedves Testvérem
Ha sérelem ért és ezért akarsz elmenni azt is megértem hiszen írtam is neked hogy ezt tanuljuk és ez a legnehezebb lecke. Hogy sérelmeinket is Urunk elé tudjuk tenni, és ne magunk érzéséből döntsünk, hanem ezt is bízzuk Urrunkra.
Ne magunkért és másokért szeresünk, (mert kedves vagy jó szóval van irántunk) hanem az Urrét, mert szert minket és mindenkit.
Mert az Úr Jézus épp úgy szereti a meg nemtért bűnöst mint aki már biztosságos helyen van.
Bizony otthagyja 99 juhot és azért az 1-ért elfog menni és megkeresi.
Hogy együtt örülhessünk.
De azokat is épp úgy szereti akik hátat fordítanak neki vagy meg sem hallgatják.
Ő nem ítéli el őket, ezt mi is tudjuk jól.
Sajnos azt is tudjuk hogy ha nem fogadják el a Megváltást bizony saját magukat vesztét okozzák.
De mi nem tudunk mást tenni mint szólni és figyelmeztetni, ha ezt megettük nincs más feladatunk.
Egymással viszont lenne, hogy épülhessünk egy más hitén.
De ebben sem az emberi szeretet legyen a mérték, mert ez már előtte is kudarcot vallott, még a tanítványoknál is. (civakodás, ki hova ül stb)
Az Úr Jézus szeretete viszont indíthat minket egymás felé hogy segítsünk vagy támaszai legyünk egymásnak.
Bízom benne hogy mind letesszük az Úr elé és megbocsájtunk egymásnak.
Mint ahogy nekünk is megbocsájtott Urunk.
Várlak vissza testvérem.
(elmehetünk, ha az Úr visz, de ezt akkor nagyon tisztán látni fogjuk hogy bezárult az ajtó, és máshol akar látni minket, de az nem indulatból lesz.)
Ha megnyugszol és megbocsájtasz és mégis úgy látod hogy már nem lehetsz itt, akkor ez is lehetett egy ajtó.