2010. szeptember
27. szám
Előrehaladni az ismeretlenbe - tudatlanság, vagy hit?
Középiskolai tanulmányok alatt a sok nyögvenyelősön és kötelezőn túl mindenki ráakad azért egy-két gyöngyszemre. Eldől, hogy melyik író, költő az, akivel az éjjeliszekrényt megosztja az ember – talán egész életén át. Többek között ilyen nálam Örkény. Az első egyperces kötetemet egy kollégiumi szobatársamtól kaptam, és sűrűn jár a kezemben.
Örkény talán más más céllal írta meg ezt a két gyöngyszemet, amire én akadtam a minap, az én olvasatomban mégis nagyon összecsengett:
„Kinyitotta az erkélyajtót. Kilépett az erkélyre. Nagyot lélegzett. Nagyot nyújtózott. A levegőnek hó- és malter szaga volt, s a hónak meg a malternak még egy kis külön szatmári szilva szaga is. A szagkeverék olyan jól esett Kirchnek, hogy egy lépést előrelépett.
A semmiben állt. Az erkélykorlátok még nem készültek el. A kapualjban lógott ugyan egy cédula: „Az erkélyre kilépni szigorúan tilos” – és Kirch mindennap elolvasta a cédulát, mégsem tudta mi van odaírva, mert ösztönösen irtózott minden tilalomtól. Csak azt vette tudomásul, ami jólesett. Minthogy a téli szellő frissessége jólesett, még egy lépést tett előre. Aztán még egyet. Aztán lezuhant.”
(Örkény István: Rossz álom)
„– Még most is idelátni? – kérdezte az író.
A csónakos körülnézett.
– Ide már nem.
Az író lerúgta a lábáról a szandált, és fölállt.
–Akkor húzza be az evezőt, Volentik bácsi – mondta. – Megpróbálok egy kicsit a vízen járni.”
(Örkény István: A megváltó)
Egy pálinkagőzös este. Egy ember, aki talán akkor is túllépett volna a korlátokon, ha éppen ott vannak. Mert „csak azt vette tudomásul, ami jólesett.” Ez az ember zuhan. Mert bár tudhatta volna, nem tudta. A semmiben áll, majd zuhan lefelé. Tudatlanul, tudattalanul.
Az író, akit egy konkrét vágy húz ki a vízre, aminek legalább annyira nem szokása megtartani az embert a talpánál fogva, mint a levegőnek. De Valaki már járt ott előtte. És ő azután a valaki után indul. Talán nem fogja fenntartani, de megpróbálja. Kilép. Nem azért, mert ne tudná, hogy bizonytalan az, ami a csónakon kívül várja. Nem azért, mintha nem észlelné a valóságot. Nagyon is tudatosan, akarattal. Nem valami önnön sorsát rontó vággyal, hanem vággyal azután, hogy akiben hisz, akiről tud, attól tanuljon is. Hittel.
Hívő emberként sokszor kell kilépni a komfortzónánkból. Ilyenkor jönnek az aggódó barátok, a sajnálkozó tekintetek, pusmogó munkatársak. Azt gondolják, olyanok vagyunk, mint Örkény iszákosa, aki nem észleli, nem akarja látni a realitást. Pedig éppen a tudásunk, éppen a tapasztalatunk miatt jutunk el arra a bizalomra, hogy kilépjünk a csónakból. Elindulni Krisztus után, tanulni a tanítványi életet, ehhez néha ellent kell mondanunk a realitásnak.
Nem tudatlanul, hanem nagyon is tanulva minden lépésünkkel a hitet.
Pete Violetta
Lépni egy merészet
Előrehaladni az ismeretlenbe - tudatlanság, vagy hit?
Kádár József
Volt jegy, nincs jegy - melyik értékelési formától tanul jobban a gyerek?
Az új közoktatási törvény búcsút mond a szöveges értékelésnek
Kókai Géza
Áldás és átok, avagy hittant tanítok
Félelmek és örömök - a tanári asztal másik oldaláról
Bölcsföldi András
Circus Hungaricus
Előtted a porond, éld át az előadást!
Szakolczainé Gál Éva
Élethosszig való tanulás
Tréningek, képzések tanfolyamok korhatár nélkül, előfeltétel: motiváció
Kádár József
Apáról fiúra - Példakép vagy átok?
Generációk kölcsönhatása: a formálás felelőssége
Nagy Dávid
A tudás hatalma
Fára mászva hódítsuk meg a Holdat?
Nagy Dávid
Bicikli, puding, vallás
Mi lehet a közös a Kalasnyikovban és a logikában?
Gueth Péter
Mikor kötöznek le?
Sötéten tartva vagy fájdalommal megvilágítva értékesebb az elme? – Szókratész és Platón a tanulásról
Tóth Sára
Mire épül a tanári tekintély?
A mai órán elsajátítandó anyag: felnézni valakire valamiért
Pete Violetta
A kételkedés mesterei
Van-e előre haladás visszaesések, kételyek, gyötrődés nélkül?
Nagy László
A tanár, aki igazán szeret
Ami átadható: odaadás, lelkesedés, szenvedély
Kedvek Vera
Tanulási nehézségek - diszlexia, diszgráfia
„Vedd és olvasd!" - De hogyan, ha nem megy ilyen egyszerűen?
Ferenczi Zoltán
Szenvedélybetegséget támogató iskolák
Az egészségtelen iskola ismertetőjegyei
Kósa Balázs
Pár szó a misztikáról
Amit állíthatok Istenről és amit nem - apropó meddig is ér a Szentlelked?
Bella Péter
Tiszteld apádat és anyádat!
„Majd pont a fatert meg a mutert?!"
Pete Violetta
Tanítványképző - nyári tábor a Szilágyi Dezső téri gyülekezettel
Amit a Mestert követőnek tudni kell
Kutasy Zsolt
Ál-liberál és a szabadság valósága
Bibliai alapok és emberi törekvések az oktatásban
Rácz Róbert
Példaadással a tanításban
Tanulj, hogy taníthass, légy hiteles, hogy hitelessé tehess, légy nyitott felfelé, hogy másokat is megnyiss!
Kedvek Vera
Az olvasás védelmében
Betűkkel nevetni és sírni - életre nevelnek a könyvek, csak kézbe kell venni
Dull Krisztina
„Sajnos, a teológiát is!" Sajnos?!
„Ment-e a világ a könyvek által elébb?" - érdemes-e egyáltalán belefognunk a tanulásba?
Miklya Luzsányi Mónika
Hitlovagok, tanítók, mesterek
Akik nyomot hagytak bennünk
Géczy Ráhel
The End... véget ér a film?
Tanárfigurák a vászonról, akiket a saját katedránkon is szívesen látnánk
Horváth Dániel
Életet tanulni Tréfából, szelídséget a gyűlöletből
Ahogyan Milan Kundera főhőse érzelmekre lel
Géczy Katalin
Gondot viselj magadról és a tudományról!
Évkezdés egy igazgató szemszögéből: milyen törekvései vannak egy ifjú református iskolának?
Nagy Tamara
Hittan(ulás), Istenkép(zés)
Honnan veheted a vallásod?
Dobóczky László
Tanítani régen és ma
Elhivatottság a tanári asztalon innen és túl
Miklya Luzsányi Mónika
Játék és tanulás
Legyen Ön is hittan ötös!
Gaszner Veronika
Búzamagból kenyeret
Különbségek és egyezések: Waldorf, vagy klasszikus oktatás?
Látogatóink száma a mai napon: 2332
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 59753554
Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.