A szeretet rózsája

Talán három éve is van már annak, hogy hajnal tájt álomban egy kivilágított téren láttam magam, ahol egy hosszú fehér asztalon gyertyák égtek. Mellettük száz szál rózsa hevert. Ezek a rózsák teljesen fából készültek, és egy igét is hordoztak a csomagolásukban. A  háttérben  egy fehér lepedőt is láttam ezzel a  felirattal: AKI AKARJA, VEGYE A SZERETET RÓZSÁJÁT  INGYEN! Alatta ez állt: Jézus mondja: AKI AKARJA, VEGYE AZ ÉLET VIZÉT INGYEN (Jel 22,17)!

A járókelők jöttek mentek, ki-ki a maga útján. Közben a háttérben egy gyerekekből és felnőttekből álló kórus halkan keresztyén dalokat énekelt. Kisvártatva már az asztal belső oldalán találtam magam. Majd valaki odajött és kérdezősködött, hogy mi ez az egész. Mondtam neki, hogy az utolsó időkben élünk, és az Úr Jézus útját készítjük elő. Közben átadtam a rózsát, majd egy mosolyt kaptam viszonzásul. Ahogy az első rózsa elkelt, egyre többen jöttek és jöttek az emberek. Kis idő múlva hosszú sor alakult ki. Aki megkapta a rózsáját, annak felolvastuk a virághoz tűzött igét.

Mielőtt elfogytak volna a rózsák, a szobámban ébredeztem. Félelem lett úrrá rajtam. Tudtam, hogy a rám bízott feladatot meg kell tennem. Kifogásokat kerestem: nem vagyok erre alkalmas; kivel is készíttessem el a rózsákat; nem tudok még énekelni sem; meg aztán hogy is állhatnék ki annyi ember elé... Az Úr azonban időközben mindent megmutatott, még a csomagolás megszponzorálásáról is gondoskodott. Általános iskolai osztálytársamnak virágboltja van a Bajza József Gimnázium sarkán, tőle kaptam a fóliákat. A rózsákat saját műhelyemben készítettem el fából, és csomagoltam be őket. Sajnálom, hogy ennyi időt vártam, de örülök, hogy megtettem. Csodálatos az Úr dolgában munkálkodni! A rózsák ajándékozásában Balogh Mónika és Kovács Lackó testvéreim segédkeztek. Hálát adok a mennyei Atyának Jézus Krisztus által, hogy méltónak talált erre a feladatra. Azért imádkozom, hogy az ÚR igéi ne térjenek vissza dolgavégezetlenül!

Ha csak egy rózsaszál-ige is „gyökeret eresztett", ha csak egy csepp szeretet jutott is el tulajdonosának szívébe, akkor már volt értelme fáradozásunknak. Majd terem harmincszor, hatvanszor és százszor annyi gyümölcsöt. Mert az Úré minden erő, hatalom, dicsőség, mind örökké! Ámen!

Őszi József (Hatvan)