Az \'56-os forradalom legszomorúbb napjának 50. évfordulóján - november 4-én - gyülekezetünk képviseletében kis csoportunk egy verőfényes, de csípős, szeles őszi délelőttön érkezett Sárospatakra, a Református Nagytemplomba, ahol jeles meghívott díszvendégek társaságában tartotta Református Egyházkerületünk kihelyezett ünnepi közgyűlését.

Egy másik, szintén majd 50 éves, de az előbbivel ellentétben örömteli évforduló is szolgáltatott okot az ünnepi összejövetel alapjául, megemlékezni a Tiszáninneni Református Egyházkerület (TIREK) önállóságának visszaállításáról, és meghallgatni meghívott jeles személyiségek kapcsolódó előadásait, az előre meghirdetett " Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek- ige vezérfonalára fűzve.
Felemelő érzés volt hallani a Csomós József püspök urunk kezdő áhítata előtt a zsúfolásig megtelt templomban a gyülekezet szívet-lelket melengető és magával ragadó nyitó énekét, a 90. zsoltárt, melynek kezdő sorait hímezve is olvashatjuk a karzati díszterítőn: "Te benned bíztunk elejétől fogva.-
Az ünnepi közgyűlés főgondnoki megnyitóján Ábrám Tibor főgondnok úr felelevenítve az elmúlt időket; a hitről, a nemzet egységéről, közös keresztyén felelősségünkről és a szabadságról beszélt.
A hivatalos megnyitót követően Dr. Dienes Dénes egyháztörténész úr, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia professzora - akit már előzőleg megismerhettünk a gyülekezetünk 430. évfordulójának emlékünnepségén tartott történeti előadása alkalmából -, most is nagyon érdekes történelmi áttekintést adott a korról, kezdve az 1948-as évtől. Beszélt arról, hogy milyen álságos és hazug módszerekkel érte el az akkori hatalom és a vele kollaboráns, áruló egyházi elöljárók azt, hogy 1952. október 3-án a Református Egyház Isten nevében a hatékonyságra hivatkozva "saját kérésre- számolta fel sárospataki iskoláját és egyházkerületi szervezetét. De az ebbe belenyugodni nem tudók és nem is óhajtók évekig kitartó munkálkodásának eredményeképp sikerült elérni az 1956. december 21-i zsinati döntésnek megfelelően az önállóság visszaállítását.
E nagy idők tanúi nevében emlékezett az eseményekről, és tett személyes hitvallást visszaemlékezésében Dr. Mészáros István nyugalmazott püspök úr. Felelevenítette előadásában az ezt követő évekbeli életútjának meghatározó, fontosabb állomásait is
A Zsinat részéről Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr és Nagy Sándor főgondnok úr; az egyházkerületek részéről Márkus Mihály püspök úr és Virág Pál főgondnok úr; Nagyváradról, Tőkés László püspök úr megbízottjaként Csőri István főjegyző úr köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit. A határon túli képviselő a Nagyváradi Biblia (1600) eredetijének utánnyomatát hozta ajándékul
Bölcskei püspök úr ismertette azt a már előzetesen a református egyházkerületek által közösen elfogadott nyilatkozatot, ami a Református Egyház elvi állásfoglalását tartalmazta a református hitben élők számára napjaink legfontosabb feladatairól
Az ebédszünetet követő délutáni előadásokban Tőkéczki László úr, a Dunamelléki REK főjegyzője, az ELTE történész professzora beszélt a tőle megszokott lenyűgöző előadásmódján a keresztyén szabadság felfogásáról - párhuzamba állítva a ma oly divatos liberális szabadság és szabadosság felfogással.
Mezei István úr, a MTA Regionális Kutatások központjának kutatója előadásában a közösség szabadsága, szabadság közössége témában igen nagy részletességgel példázva beszélt a társadalom kutató szemszögéből napjaink szociálpolitikai állapotáról.
Dr. Kádár Zsolt esperes úr, a MRE Doktorok Kollégiumának főtitkára az Egervölgyi Egyházmegye esperese pedig a tudás és a tudás szabadságáról tartott előadást.
Az ünnepi konferencia zárszavában, Dr. Hörcsik Richárd úr mint Sárospatak újonnan választott polgármestere és presbiter, valamint országgyűlési képviselő, a keresztyén erkölcsi alapokra épített polgári felelősségtudatra és az ez iránti elkötelezettségre utalva foglalta össze és vonta meg a számára és feltételezhetően minden résztvevő számára is sok ismerettel és tanulsággal bíró munkanap eredményességét.
A sárospataki rendkívüli ünnepi presbiteri konferencia a Himnusz közös eléneklésével ért véget.
Hazafelé, öröm volt számomra visszahallani a gyülekezetünk képviseletében résztvevőktől, hogy bár hosszú és kissé fárasztó, de nagyon tanulságos volt ez a nap. És nagyon sajnáltuk volna, ha ez a sok szép élmény kimarad az életünkből.

Tóth József Károly