Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
hetedik fejezet
(eleje)
Sziasztok hát, skacok, hetedszer,
És szerbusz, kedves kis mesém.
Bevallom, hogy nekem te tetszel,
Szeretlek téged írni én.
Mi hozzád képest Harry Potter?
Afféle könyv már sok kopott el,
Rájuk borult a feledés.
Te ihlettel vagy tele, és
Nem holmi hókuszpókkuszokkal.
Mit nekem muglik és kvidics!
Inkább te, versikém, vidíts,
Versengj nagy, régi ópuszokkal!
Te szép vagy, rímes, dallamos
(S nem vagy csapongni hajlamos).
Amúgy szörnyűek is szerintem
Ezek a Harry Potterek
- Ki tíz alatt van, óva intem! -
Meg nem is kapnak sok teret
A hősök benne: Monstro, Malfoy,
A határvonal köztük elfoly,
Tudodki túl elhanyagolt,
Genya marad, ki genya volt,
Jó útra térni nincs esélye,
Akció akcióra jő,
Tűnődni, állni nincs idő,
Pörgős idők pörgős meséje,
Hajszol sikert, és hajt hatást,
Várom is már a folytatást.
A régi hősök hova tűntek,
Lábuknak nem maradt nyoma?
Hol van szép Legolas, a tünde?
De hol van Bombadil Toma?
Gandalf, Glorfindel, Gimli, Gollam,
S Frodó, a kilencujjú, hol van?
Hol a szépséges Árnika,
Kire muszáj volt várnia
Vállára vetve tarisznyát
Szegény jó Szegény Dzsoninak?
Hol van a macskák réme, Frakk?
Hol van Mirr-Murr, Oriza-Triznyák?
Hol Pöszke, Vackor, hol Kobak?
És hol vannak még oly sokak...
A sok gyarló briganti - hol, vajh,
Kik mégse hintik a parát:
Hová lett Kovács úr, a tolvaj,
Ki ellopta az Operát?
Hol van a borúlátó kóborz,
Traban Tóni - ó, csúf, és ó, torz! -
Hol a három norvég zsivány:
Kaszper, Jeszper és Jónatán?
S kit úgy kedvelt minden korosztály,
Hol van Füles, hol van ma már
A pesszimista plüssszamár?
Hol Pitypang, a hiú oroszlán?
Hol Ká, Akela, Tabaki,
De hol a hó, a tavalyi?
|