Egy kicsit más vizekre evezünk. Az Ősrobbanás, teremtéshez csatolható érdekes témához.
Tudod-e hogy nem létezhetnek fekete lyukak?
Logikai hibákat keresünk.. Van néhány javaslat is. A fizikusok vagy meggondolják őket, vagy sem. Az itt leírtakból
lehet hogy van ami félreértésen alapul , de ha csak egy megállja a helyét vagy átalakítható ilyenné, akkor fekete lyuk nem létezhet, vagy a fizika nem igaz, amire hivatkozunk. Egy kiváló egyetemi tanár népszerű művét fogjuk használni, a MEK-ból:
http://mek.oszk.hu/00500/00569/html/
Először egy részlet, amiről már volt szó, demonstrálandó, hogy mennyire elterjedt, hogy Zénón paradoxona feloldható az összeg ismeretével, s a szerző erre a fekete lyukaknál is utal:
Lukács Béla írta:
Képzeljük el, hogy Akhillész és egy teknősbéka versenyt fut. Kétségtelenül Akhillész győz, a gyorslábú, hiszen félisteni hős (apja Péleusz mürmidón király, anyja Thétisz istennő). De próbáljuk kiszámítani - mondja Zénón - a verseny eredményét, pl. olyan számszerű adatokkal, hogy Akhillész sebessége 10 m/s, a teknősé 1 m/s, és a teknős kap 10 m előnyt!
Mire Akhillész odaér, ahonnan a teknős indult, az előbbre jutott 1 m-rel. Mire ezt is megteszi Akhillész, az előny még mindig 10 cm. És így tovább. Nos - mondja Zénón - végtelen sok lépés után is a teknős van elöl, tehát Akhillész nem előzheti meg. Viszont máshonnan tudjuk, hogy megelőzi. Itt a paradoxon.
De figyeljünk arra, hogy Zénón nem azt állította, hogy az ilyen verseny tilos. Nem arra következtetett, hogy ha rajthoz állnának, Zeusz atya villámmal sújtaná le őket, hogy megőrizze a világrendet. Ő csak azt mondta, hogy a mozgással baj van. Még ez sem volt igaz. Lássuk csak, mennyit tesz meg Akhillész Zénón végtelen sok lépésében: 10 + 1 + 0,1 + 0,01 + ... métert, azaz 11,1111 ... métert, más szóval 100/9 métert. Ez véges távolság, és itt éri utol a teknőst. Utána már ő van elöl, és a tapasztalat szerint ez is történik. Csak meg kellett tanulni végtelen sorokat összegezni.
Tessék mondani Akhillész noteszében milyen szám szerepel?
Most lapozzunk ide:
http://mek.oszk.hu/00500/00569/html/#37
Itt a 9. ábra felett olvashatjuk:
„Bejut vagy nem? Melyik állítás az igaz? Mindkettő! ”
Na ilyennel már találkoztunk ! Mi ez?
A kizárt harmadik elvének megsértése!
Miről van amúgy szó? Van egy külső megfigyelő, és van egy űrhajó a feketés lyukkezdeménynél.
A fekete lyuk definíció szerint olyan képződmény, amelyből a fény se jut ki. A két ábra azt mutatja, hogy miként éli meg e helyzet létrejöttét a) az űrhajós b) a távoli megfigyelő.
Az űrhajós zseblámpával folyamatosan jelt küld a távoli megfigyelőnek. Mondjuk az úrhajós saját óráján 12:00-kor jön létre a fekete lyuk, s ő azonnal a része lesz, vagyis 12:00-kor zseblámpája megszűnik létezni a távoli megfigyelőnek. Addig azonban a távoli megfigyelőnél hozzá képest egyre gyorsabban telik az idő. Olyannyira, hogy a távoli megfigyelő mindig látni fogja a zseblámpát, révén neki végtelen idő múlva tűnne csak el. Az űrhajós 12:00-kor belép a fekete lyukba a saját megközelítésében, a távoli megfigyelő viszont úgy látja soha se lép be. Belép vagy sem? A tanár úr szerint mindkettő.
Ez tévedés. A kizárt harmadik elvének megsértése. Mi vezetett ide? Az amit Akhillész és a teknősről vall a tanár úr.
Az összeg ismerete szerinte maga az összegzés. Vagyis esetünkben 12:00 a fekete lyukba érkezés ideje, az egy véges érték így nyilván el is fog érkezni. Nos láttuk már korábban, hogy
egy véges időpont nem garancia annak elérhetőségére. A felezési trükkel – ha nem lennének a fizikai korlátok – egyébként előállíthatnánk H-t. Itt is pont erről van szó.
Az a) ábra hibás. A 2m jelzésű szaggatott vonalat a grafikon valójában soha sem éri el, csak tetszőlegesen megközelítheti.
Ez amúgy abból is látszik, hogy egyébként önellentmondásba kerül a szöveg a nem sokkal később közölt ténnyel, hogy a fekete lyuk életkora véges, példának 10^63 évet ad erre.
Vegyük ugyanis észre, hogy ha a távoli megfigyelő soha se látja eltűnni az űrhajóst, akkor ez nyilván a 10^63 év időpontban is igaz.
Vagyis a távoli megfigyelő ekkor látja „megszűnni” a fekete lyukat miközben az űrhajós még bele sem esett, vagyis létre sem jött. (Volt aki itt azzal próbált védekezni, hogy a 10^63 év a fekete lyuk óráján mérendő, de ez nevetséges, mert ott az idő minimum áll.) Ez nyilván ellentmondás. Ez amúgy azt is jelenti, hogy a b) ábra se tökéletes, nem lehet a grafikont ott se a végtelenbe húzni, lesz egy végidőpont a fekete lyuk megszűnése.
Na jó az iménti bekezdésben van egy logikai baki. Hogy beszélhettem a fekete lyuk megszűnéséről, ha az létre sem jött. Nos helyesbítenem kell
nem a fekete lyuk szűnik meg, hanem csak az a valami ami a fekete lyuk állapotot közelítette, de azt soha el nem érte.
Meggondolásunk határait túlfeszíti, de becsületesen megemlítjük hogy a világ kvantumos lévén érdekes kérdés lehet, hogy mi van akkor amikor az űrhajós óráján 12:00 előtt 1 Planck-idővel vagyunk. A távoli megfigyelő ekkor kapna utoljára jelet. A zseblámpa tehát valójában nem világít folytonosan. Gondolat kísérletileg nyilván feltehető, hogy az időkvantumot lecsökkentjük, így további jelek menjenek. A probléma azonban az, hogy ennél valójában nincs rövidebb idő. Vagyis most egy
ugrás következne. Vagyis ahogy Akhillész noteszében 5-tel átugrotta a többi ellenőrző pontot, így itt is megtörténhetne, hogy az űrhajós egyszerűen 12:00 időpontra ugrik. S tényleg létrejönne a fekete lyuk. Ekkor persze a b) ábra a rossz, mert ez esetben a távoli megfigyelőnek lenne egy utolsó időpont, amiről még kapott jelet, az űrhajós 12:00 előtt 1 Planck-idővel küldött jele.
Sejtésünk amúgy az, hogy az 1 Planck-időre való megközelítés sem lehetséges. Úgy véljük a távoli megfigyelőhöz képest ekkora már olyan nagy lesz az idődilatáció, hogy nála már a 10^63 év „régen” eltelt, vagyis látta a megszűnést. Mindenesetre észrevételünk egy lehetséges próbája kiszámolni a fekete lyuk létrejötte előtt 1 Planck-idővel mennyit mutat a távoli megfigyelő órája. Olyan esetet kellene keresni, ahol ez az érték kisebb, mint magának a fekete lyuknak a vélt élettartama. Mivel itt csak logikai ellentmondásokat keresünk, ezt meghagyjuk a fizikusoknak.
Ami még hátra van, az néhány érv amellett, hogy mennyivel jobban járunk, ha az a) ábrán a grafikonnak a 2m jelű szaggatott vonal alatti részét elfelejtjük, vagyis az csak tetszőlegesen közelíti amazt. (A kvantumosság korlátait nem megsértve.)
Először is
megfigyeltek olyan dolgokat, melyet már neutron csillag se okozhatott, így feltételezik, hogy ott összeomlott neutron csillag, azaz fekete lyuk van. Ám a fizikusok meggondolhatják, hogy amit javaslunk az ezzel teljes összhangban van. A grafikon a neutron csillag állapoton messze túl léphet, csak a fekete lyuk állapot elérését nem engedjük meg. Vagyis
neutron csillagnál sokkal nagyobb gravitációval bíró tárgyak megengedettek, így a megfigyelésekkel így is szinkronban maradunk.
A fehér törpét az elektronokra felírt Pauli-féle kizárási elv tarja meg egy bizonyos tömegig. Ha ezen túlmegyünk, jön a neutron csillag, amit meg a neutronokra és protonokra felírt Pauli-féle kizárási elv tart meg szintén egy bizonyos tömegig. Ha ezen túl megyünk, akkor pedig szerintem a Heisenberg-féle határozatlansági elv, ami korlátot szab. A fekete lyuk állapot maga szerintem ennek teljes áthágása lenne. Pont olyan, mint az abszolút nulla fok elérése, vagy a fénysebességre gyorsulása nem nulla nyugalmi tömegnek.
Érdekes módon egy sor látszólag össze nem függő törvény találkozik a fekete lyuk állapotnál. A Heisenberg-fele határozatlansági elv miatt például fekete testként kell sugároznia. Ez például S.W. Hawkingot is erősen meglepte. Szkeptikus volt, de amikor észrevette, hogy a fekete lyuk mérete pont akkora, mint amekkorának egy akkora tömegű testnek lennie kell, hogy fekete testként sugározhasson, akkor elfogadta.
Olvasmányaink és ezek meggondolása elégé megerősítenek véleményünkben. Érdekes olvasni azon próbálkozásokat, melyek megkísérlik például az energia megmaradást megvédeni, például esemény horizonton ragadt húrokkal. Nyilván ha nem jön létre a fekete lyuk, akkor energia megmaradás, vagy más megmaradási törvények miatt se kell aggódni.
Azután meggondolható, ha a fekete lyuk valóban létrejönne, akkor mi van azzal a fotonnal, mely éppen kitörni készült és elérte az esemény horizontot? Nos nyilván az esemény horizonton megállt. Ezzel az a baj, hogy ekkor szerintem elvben egyszerre ismert lehet sebessége 0, energiája 0 (hisz negatív esetben nem ért volna ide, pozitív esetben meg kitörhetne), helye, és egy sor más dolog, amit egyszerre ilyen pontossággal nem hogy elvileg se ismerhetnénk, de nem is léteznek egyszerre! (Meg amúgy is milyen foton az aminek nincs energiája?) Azután az esemény horizonton a fénysebesség 0, így ha egy tárgy aminek van nem 0 nyugalmi tömege itt van, az megsérti Einstein azon érvét, hogy nyugalmi tömegű tárgy nem gyorsítható fénysebességre. De ha mégis itt lenne egy tárgy annak saját ideje megállna, sebessége 0 lenne, vagyis nem végezne például hőmozgást se, vagyis abszolút nulla fokú lenne. Továbbá a fekete testként való sugárzás – ami szorosan összefügg a kvantummechanikai határozatlansággal - még egy gonddal jár.
Hogy sugározhat ha nem lehet megszökni?
Hawking erre kitalálta a pszeudo részecskéket. A kvantum bizonytalanság miatt folyamatosan keletkeznek pszeudo részecskepárok, melyek együtt éppen kioltanák egymást így semmilyen megmaradási törvényt nem sértenek. Na most ezek egyikének pozitív a másiknak ugyanilyen értékben, de negatív az energiája. Ilyenek az esemény horizont mentén, de kívül is keletkeznek. A pozitív értékűnek megvan az esélye, hogy szökési energiája legyen, lévén itt még van ilyen. Ezt látjuk kisugárzódni. A negatív értékű meg beleesik a fekete lyukba, ezzel csökkentve azt. Átlagos esetben persze mindketten beleesnek, így se nem osztanak se nem szoroznak.
Nos ha nem jön létre a fekete lyuk csak meg van közelítve ezen problémák egyike sem lép fel. Nem kellenek pszeudo részecskék, hisz mindig van szökési sebesség. Nincs abszolút nulla fok, nem áll meg a saját idő, nem lesz egyszerre ismerhető együtt még csak nem is létező tulajdonság értéke, és így tovább.
Végül utolsó érvünk. Tegyük fel minden érvünk tévedés volt. Ha van két elgondolás, ami egyformán jól illik a megfigyelésekhez, akkor a kevesebb feltételezéssel élőt kell választani. Occam borotvája. Mivel fekete lyuk nélkül legalább ugyanolyan minőségű magyarázat adható – döntetlen, mivel mindenben tévedtünk – azt kell választani, amelyben nincsenek fekete lyukak, hiszen eggyel kevesebb feltevéssel él. Nevesen nem kellenek hozzá fekete lyukak.
Ezzel együtt a fehér lyukakat is elvetjük, mivel azok a fekete lyukak „antirészecskéi”, vagyis időbeli tükörképük. Így Dr. Humphreys fehér lyukra épülő teremtési modellje is korrekcióra szorul. De szerintük csak annyira, hogy nem fehér lyukból kell indulnia, hanem mintha éppen megtörtént volna a fehér lyukból való kitörés. Azaz egy olyan pillanatból, amikor „már” nincs fehér lyuk. A szükséges idődilatáció ettől még rendelkezésére áll.
http://www.pardi.ro/evkiado/kk/kk05.html