Kedves Loisz!
Örülök, hogy valami beszélgetésféle kezd kialakulni közöttünk.
A véletlenekben én sem hiszek.
A "Vajon véletlen-e...?" csak egy ironikus kérdés volt.
Áldott szép napot kívánok!
Szeretettel,
n.

Kedves Loisz!

Erre a mondatodra írtam


Nos Tamás vagyok mint az az Apostol aki nem hitt addíg míg Jézus maga nem kérte hogy tegye a sebeibe a kezét!
Valahogy az "utolsóságot" szerettem volna kifejezni, a nicknevemben amikor megtérésem után keresni kezdtem a testvéri közösséget!
Ma sem tartom magam előrébb valónak senkinél!
Akkori tudásomból ennyire futotta, most meg már így ismernek mindenhol! Már amerre járok!
Szeretettel Tamás

- Kedves nX !

-Én is örülök: - az első mondatodnak, de a másodiknak is !!!

-Igen, én is szeretem ezt a fordulatot,- amikor az állitást "kérdésbe" bur-
kolva tesszük fel.- Vagyis én nem hiszek a véletlenben !,- de a velem
esetleg ellentétes nézeten levőt rögtön egy "bizonyitó" kérdés példájával
gondolom meggyőzni...

-Ha van kedved és időd,- egy kicsit el is időzhetnénk a "véletlen" témánál,
mert bizony sokan hisznek benne,- és sok-sokféleképen ! - Van, aki
úgy véli, -ha számára kedvező szitu adódik belőle,- ez a pozitiv esetleges-
ségek jó találkozása.... Filozófiai fejtegetésnek nem rossz,- persze,
van számtalan más változata is... Sikerek élvezői sokszor hozzáteszik,---
hogy azért a véletlenek is "hozzásegitettek" stb....

-És ha a "véletlenekből" negativum származik ? -- Akkor az: pech ! és kész... Általában, - nem én vagyok a hibás !!! --- De ha sorozatban ér
valakit és nem tudja feldolgozni,- mert nem tud a dolgok mögé, vagy köré
nézi,-- akkor az pszichikai esetté is válhat, és az elég veszélyes is lehet.-


--- Emberi magyarázatok,- dehát végül is valahogy tényleg meg kell
magyarázni... És én nem is vonom ki magam ez alól,- mert kb. én is igy
gondolkodtam hitrejutásom előtt.-- De igazából ezek a válaszok soha
nem elégitettek ki,- csakhát sokáig nem volt jobb a számomra sem...

-És Te hogy jutottál el oda, hogy már nem hiszel benne ? - Talán szak-
mailag is foglalkoztál vele,- korábbi kedves "önéletrajzi" soraid alapján...
-Hátha segit ez is, itt is valakinek ... ?

Szia, üdv.
L.

---Kedves Tamás !

-Örülök, hogy megmagyaráztad a tudatos választásodat... úgy emlékszem,
van egy ilyen topic is, amelyik rákérdez erre.... Köszönöm.-

-És egy másik kérdés,--- Te mit irtál -ha irtál?- arra a témára, amikor
valaki felvetette egy festmény kapcsán,... megérintette Jézus sebeit Ta-
más, vagy nem ? - Olyan mély értelme van ennek; igen, vagy nem,...
szeretném tudni, Te mit gondolsz róla ?

Üdv.
L.

Látott és ez elég volt Hitt az Úrban , hogy Ő a Krisztus!
Hitte hogy feltámadt!
Hitte hogy amiket Róla Prófétáltak az mind Benne vált Ámenné és igazzá!
Tehát látott és hitt erre mondta az Úr ha jól tudom hogy, Boldogok akik nem látnak és mégis hisznek!
Szeretettel Tamás

Igen!
Ján 20:29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.

Kedves Loisz!
Írok neked privátban.
Üdv. n.

---Nagyon örülök, én is pontosan igy értem ezt az Igét !!!

Üdv.
L.

.
-"A PARTON"

"És történt, hogy amikor a sokaság hozzá tódult
és hallgatta az Isten Igéjét, ő a Genezáret tavánál
állott.
- És látott két hajót állani a tavon, a halászok pedig,
miután kiszállottak, hálóikat mosták." (Lk 5,1-4)



---"Egy este, meglehetősen későn,- váratlanul egy fiatalember lépett a
szobámba. Egy régi tanitványom. Másfél évtizede alig láttam,... Észrevet-
tem, hogy baj van.-

-Mi baj van? - kérdeztem.
-Magam sem tudom - motyogta-, nem is tudom, miért jöttem, miért éppen
idejöttem. De azért eljöttem. Talán tud rajtam segiteni. Hátha megérti,
amit mondok. - Rettenetes találkozásom volt.-

-Kivel? Mivel? - kérdeztem szorongva.
-Találkoztam a SEMMIVEL !
-Mivel találkozott?

-A s e m m i v e l ! - ismételte. Aztán zavartan hozzátette.- Ne tessék
bolondnak nézni. - Volt egy kis időm és leültem egy csendes helyen és
számba vettem az életemet.- Megpróbáltam befelé nézni.

-Elvégeztem az egyetemet, sokat olvastam, tanultam, csavarogtam - ,
egy kis pénzt is szereztem.- De ott, az ócska padon mindinkább az a kér-
dés gyötört: KI VAGYOK ÉN ?

-Órákig figyeltem befelé. Magamba. És akkor találkoztam a semmivel.
Rájöttem, hogy belül nincs semmi.- Akár azt is mondhatnám, a semmi van
bennem.--Élek,mozgok, de belül - a semmi van. Akármit is csinálok, nem
történik semmi. - Vagy: nem ér s e m m i t .

-Megrendülve hallgattam, mert tudom, hogy az emberi lélek legmegren-
ditőbb találkozása az, ha találkozik a semmivel. - Önmagában. - Amikor
valaki átéli: bár él, tulajdonképpen minden - semmi. Vagy nem ér sem-
mit. Minden áll, dermedten.- Bármi történik is: nem történt semmi.-

---De most boldogan kezdhetem igy az Igét: "És történt..." Valami
történt. Ha többen hordozzák is magukban a semmit, figyeljenek csak:
VALAMI TÖRTÉNT !

-Mi történt ? Nagy dolog történt ! ELINDULTÁL, a Genezáret tavához, amig
e sorokat olvasod.-

-Genezáret magyarul: a király kertje. - Most itt van a KIRÁLY KERTJE !
2000 évvel ezelőtt a Genezáret tavához "tódult a sokaság", hogy hallgas-
sa az Isten Igéjét.- De 2000 év mulva is HOZZÁ tódul, mert az emberek
szüntelen szomjusággal keresik a KIRÁLY kertjét.-

- Ahol Jézus megjelenik - ott tüstént a Király kertje van. Ő mindig abban
jelenik meg.-

---TULAJDONKÉPEN NEM KERESHETNÉD ŐT -, HA Ő MÁR MEG NEM
TALÁLT VOLNA !
--- HA NEM SZEMELT VOLNA KI MAGÁNAK,- bármilyen hétköznapin hang-
zik is.-
--- Ő JÓVAL ELŐBB ISMERT BENNÜNKET, MINT MI ŐT."

(Kivonat a könyvből 5-7 old)
(Folyt.köv.)


L.

.
-"A PARTON " ( 2.rész )

/:Mit mondjak annak, aki a "semmivel" küszködik önmagában ?- :/

--"Jézus tanitványai elhivásuk előtt is sok mindent tudhattak már Jézusról,
sok mindent hallhattak is róla, sőt Tőle, sok mindent láthattak is,- csak
éppen -- MÉG NEM KÖVETTÉK ! -

-Minden látás, hallás, megtapasztalás után újra és újra visszatértek a há-
lójukhoz.- A gond, a kenyérkérdés, azaz a halászat, megszokott foglal-
kozásuk elhalványitotta bennük az addigi benyomásokat.-

-Gondolom,- mindnyájan igy vagyunk eleinte Jézussal.- Most,- aki olvasod,
bizonyára nem először hallod Jézus nevét.- Sőt, sok és sokféle benyomá-
sod is támadhatott már erről a különös valakiről, Jézus Krisztusról.- De még a "parton" vagy.-

-- Mi az a "part" ? -

-Egy idős és tanult ember mondta egyszer a kórházban, akivel Jézusról
beszélgettem:

-Lehet, hogy igaza van,-de lehet, hogy nem.- Én nem szeretem a régmult
dolgokat, meg az efféléket, amikről beszélt. Én 77 éven át mindig szeret-
tem "biztos talajon" állni.- Szerettem "két ép lábamon állni és az ép eszem
re támaszkodni."

- Nos: EZ A " PART ".- Úgymond a két biztos láb és az ép ész.- Az
"egyél", "igyál", "gyönyörködjél"...

-De milyen szakadékony ez a part... Mütét előtt bizony reszketett az a 77
éves biztos láb és dupla altatót kért az öreg barátom, hogy éjjel ne kelljen
ép eszével ébren maradni és gondolkodni.-
-Mert félt ő is a "SEMMITŐL".- Attól a bizonyos végső semmitől.-


---A második vers igy kezdődik: " ÉS LÁTOTT..."

-" Látott (Jézus) két hajót állni a tavon, a halászok pedig miután abból
kiszállottak, hálóikat mosták!"

-Az első vers igy kezdődik: " ÉS TÖRTÉNT..."

-A második tovább visz; - nemcsak ott van Jézus, hanem látott is ! -
Látja, hogy a parton vagyunk,-- "két biztos lábunkon" és "ép eszünkre" támaszkodva,- abban bizakodva. - És látja,... hogy csődben vagyunk.-
Üres a hálónk,- és ránk nehezedik a "SEMMI" érzete.

-Mint a Genezáret partján Simon, András és a többiek.-- Egész éjszaka
halásztak, de nem fogtak semmit,- és most komoran és keserü szivvel
mossák hálóikat és közben az üres kosarakra és az otthoniak üres gyom-
rára gondolnak.

-Jézus is ott van a parton, beszél a sokasághoz,-- de ők csak az üres ha-
jót látják és egymás szöszmötölését és a szivük nehéz dobbanását hallják.

---Jézus azonban m á s k é n t LÁTJA őket. - Őket különösképen látja.
Bár látja az üres kosarakat és hálóikat is.-- És igy lát minket is. - Téged is,
engem is..

-Honnan lehet tudni, hogy lát minket ? - Onnan, hogy most éppen Róla
olvasunk, és lehet, hogy már a szivünk érzékeli is,- és arra vár, hogy
a "semmi" helyére kerüljön már VALAMI, - sőt.... a VALAKI is !

-Jézus lát,- ha mi még nem is ! - Ahogyan látta a koldus Bartimeust, ami-
kor az még nem láthatta Őt, mert még vak volt.- Nem látta, de a szive már
mozdult és tele volt vágyakozással,- hogy: megláthassa Őt.-

-Lehet, hogy nem hiszed, hogy 2000 évvel később is meg lehet tapasztalni
sőt szinte látni Jézus Krisztust,... de engedj és adj igazat az Igének:

-"Ő SZEMMEL TARTJA MINDENKINEK ÚTJÁT ÉS MINDEN LÉPÉSEDET JÓL
LÁTJA" (Jób 34,21)

-Csődjeid kellős közepén elindult feléd, Igéje és Szentlelke által VALÓSÁ-
GOSAN ! - Engedj a szived rezdülésének és mozduljon imádságra: Jőjj,
Uram, szólj hozzám,- szükségem van, hogy találkozzam Veled,- és a
"semmi" helyét Te töltsd be !

-Engedd, hogy a hajódba is szállhasson és elindulhasson veled, mint egy-
kor Simonékkal -, KISSÉ BELJEBB A PARTTÓL !
(Könyv 9-12 old.kivonatosan)

L.

.
-Kissé beljebb... (3.rész)

-"Ő pedig az egyik hajóra szállva, amelyik Simoné volt, kérte, hogy vigye
egy KISSÉ BELJEBB a parttól.-És...tanitotta a sokaságot a hajóból...
-Amikor bevégezte a tanitást, igy szólt Simonnak: EVEZZ A MÉLYRE..."
Lk 5,3-4


-Jézus kér valamit Simontól.- Szolgálatot.- Nem követel, csak kér. Tulaj-
donképen "szószéknek" kéri el Simon hajójának tatját. Hogy onnan jobban
láthassa és hallhassa a parton összegyült sokaság.-

--Mikor Jézus először kér valami szolgálatot valakitől, nem szokott nagy
dolgot kérni. Bár legkisebb kérése is - ha valaki teljesiti - DÖNTŐVÉ válik
- a kérést teljesitő életében.

-Tehát nem nagy dolog, amit Simontól kért, mégis döntővé vált Simon éle-
tében.-- Döntővé vált az, hogy a hajóba lépő Jézust elfogadta, befogadta.
-- Miért ? - Miért vált döntővé ez ? - Mert csak igy vette el tekintetét a
csődjétől és meghallgatta Jézust...

--Ez a "kissé beljebb a parttól" a mi számunkra azt jelenti: mivel a hoz-
zánk szóló Jézusra figyelünk, lassan lefejtődik tekintetünk csődjeinkről -
és RÁ nézünk.- S ha ez történik - akkor azt tapasztaljuk, hogy NEM A
SEMMI KONG már bennünk, hanem VALAKI szól: kissé beljebb, kissé
beljebb a parttól...

-Most már Simon is ott ül Jézus lábainál.- Közel, egészen közel, egy lehe-
letnyire az Úrtól.- Még ő is "csak" azt hallja, amit Jézus a "sokaságnak"
mond, de már nem a sokaságból hallja, hanem közelről...

-Csak az Igét hallja !

-Simon hallgatja az Igét ! Háttal most már csődjének és szemben JÉZUS-
SAL. - A KRISZTUSSAL !

-Mi is igy hallgatjuk ? - Ma már kissé beljebb a parttól ? - Nem a régi
történetet a Bibliából. Nem is az uj forditás izes szövegét,- hanem az
IGÉT ! Jézust, a Krisztust ! RÁ tekintve, RÁ figyelve.

-Mert csak igy történik meg az első csoda.- Csak igy hallod meg, hogy
hozzád, személy szerint hozzád szól:
"evezz a mélyre!"
(Könyv 14-20 old.kivonat)


L.

.
- "Mélységek felé..." (4.rész)

-
-"Amikor Jézus bevégezte a tanitást, igy szólt Simonnak:
-EVEZZ A MÉLYRE ÉS VESSÉTEK KI HÁLÓITOKAT A FOGÁSRA!
Lk 5,3-4


-Ez már nem kérés.. Ez már szelid parancs ! Mert ha Jézus szolgálatot
kiván, akkor kér.- De ha neked akar szolgálni, akkor: PARANCSOL !
Éppen a te érdekedben.-

-Elhangzott tehát a parancs Simon felé: evezz a mélyre,... s ebben a pil-
lanatban veszi át Jézus a "csődtömeggondnokságot". A felelősséget Simon-
ért.- Kezébe veszi, hogy egyszer Péter lehessen !

(Sault egy öntéssel öntötte Szent Pállá a Damaszkuszi úton, ahogy a bronz-szobrokat szokták --- Simont lassan faragta ki Péternek, ahogy a
márványt munkálják meg.)

-Simon "megmunkálása" egy ésszerütlen paranccsal kezdődik.- Aki enge-
delmeskedik Jézusnak,... az hallhat ilyen "ésszerütlen" parancsokat Tőle.
-Simon ilyen parancsot kapott: fényes nappal és a tó mélyén,- amikor ott
halászni "nem szokás" és "nem lehet" - vessék ki a hálót, minden ész-
szerüség és halásztapasztalat ellenére.

- "és Simon azt felelte neki: MESTER, bár egész éjszaka fáradtunk,
mégsem fogtunk semmit -, de azért a TE parancsodra kivetem a hálót..."


-Mintha félre vert harang hangját hallanánk. "mégsem" "semmit" - Ha
egyszerre mondnanánk ki a kettőt, igy hangzanék: HIÁBA .-
-Benne van Simon minden keserüsége az egész éjszakai hiábavaló munka
után,- fáradt is éhes is,--- mégis enged. --
És a felsorolt ellenvetések után
következő DE, Simon életében egy ujabb forduló.--- Tudása, tapasztala-
ta ellenére kimondja:
DE a Te szavadra,.... és ez a DE Simon ellen, ön-
maga ellen irányul már- Most nem az én kitanult eszemnek, sokrétü szi-
vemnek hiszek,... hanem NEKED ! Ezért kész vagyok engedelmeskedni...

-Nem én számitok itt mostmár - hanem TE !
-A TE parancsodra bevetem a hálót !

-Itt is és mindenütt és szüntelenül... már a csoda kezdete is: JÉZUS !
(Könyv 20-30 old.kivonat)


L.

.
- A MÉLYBEN...(5.)


-"...MIHELYT EZT MEGTETTÉK, IGEN SOK HALAT KERITETTEK, ÚGYHOGY
SZAKADOZOTT A HÁLÓJUK.-
--AMIKOR EZT SIMON PÉTER LÁTTA, JÉZUS LÁBAI ELÉ BORULT ÉS AZT
MONDTA: MENJ EL TŐLEM, URAM, MERT ÉN BÜNÖS EMBER VAGYOK..."
(lK 5,6-7)


-Amig feszül és szakadozik a háló, Simon Péterben is feszül valami,-
aztán, mint egy akna, hirtelenül felrobban az a nagy darab ember és oda-
omlik, saját hajójának -jól értsük- saját hajójának lucskos deszkájára
Jézus elé:

-"MENJ EL TŐLEM, URAM, MERT ÉN BÜNÖS EMBER VAGYOK."

-(Itt halljuk először ezt a szót: BÜN.) - Ismerte ő Jézust eddig is. Hallotta
is, csodák között is látta.- De most FÖLISMERI. -- A feléáradó, a meg nem
érdemelt áldás, a rázuhanó ingyen ajándék zuhatagában felismeri ANNAK,
-AKI. -- És abban a pillanatban, amikor Jézust felismeri, önmagát
is MEGISMERI annak, aki. -

-Tulajdonképpen ott, a térdein találkozik először az Úrral és önmagával,-
akiről később, apostol korában önvallomásképen igy ir:
--"...életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván
feslettségben, kivánságokban, részegségekben, tobzódásokban, ivásokban
az undok bálványimádásokban." (1.Pét 3,3)

-Eddig csak a Mestert ismerte, - ő a derék, becsületes halászmester, a
törvénytisztelő és tartó. - De mostmár "Jézus nem Mester",- de ő sem
"mester" már. Még halászságának sem mestere. - Kiderült, hogy Jézus
az Úr ott is.- Ő pedig, az eddigi halászmester, csak bünös ember - nem
több.-

-És ez a bünös ember a felismerés után,- az élő Isten ótestamentumi
nevén szólitja Jézust,- az ujtestamentumi szöveg szerint pedig KYRIOS-
nak.- Ha valaki akkor abban a világban Kyrios volt, annak tulajdonjoga,
beleszólási és rendelkezési joga volt afölött, akinek a kyriosa volt. - URA.

-Térdeltél-e már igy előtte testben és lélekben ? - Hogy nemcsak az áldá-
sok sokaságát láttad (de jó is, ha megláttad), amit adott, hanem büneid
sokaságát is, amivel sértetted egy életen át.- És elmondtad-e valaha,
amit Simon Péter életében először mond el: - BÜNÖS EMBER VAGYOK.-

-Ha van találkozás az Úrral, akkor ez az ! EZ A DÖNTŐ TALÁLKOZÁS!
- a mélyben -, amikor FELISMERED JÉZUSBAN AZ ÉG ÉS A FÖLD URÁT!
Aki a te Urad is, akinek tulajdonjoga van feletted és te készen állsz, hogy
szóljon és rendelkezzék veled.

-Amikor már nem "elismered", hogy te "is" bünös vagy, hanem BEISME-
RED, hogy Isten ellen lázadó bünös vagy.- Ez a döntő találkozás ! - Bár
igy is mondhatnám: ez a MEGTÉRÉS !
(Könyv 38-42 old.kivonat)


L.

Vizsgálja meg, s döntse el ki-ki, hogy ez melyik állapothoz tartozik inkább:

"aki nincs ellenem, az velem van" vagy pedig már a
"aki nincs velem, az ellenem van"

Ez lehet a tékozló fiú lelkülete, amikor rájön, hogy minden, amit addig értéknek, kincsnek tartott, az semmit sem ér (talán mert elfogyott-elkopott s nem adott boldogságot).
Mindenesezre az Ige az üres, semmi tartalom-jelzéseket átmeneti állapotnak tekinti, amikor is a ház üres, kitakarított és nem lakja senki. "Hivatlan" vendég előbb-utóbb, illetve újra elfoglalja, ha nem rendeli magát alá egy erősebb Gazdának..

----Nagyon igaz ! Ezért van olyan nagy jelentősége a missziónak, hogy
"az ürt, a semmit Jézus töltse ki !"


L.

.
-A BÜN kérdés egyidős az emberiséggel, - pontosabban az első
embertől kezdve mindmáig, a mai emberig... Mégis, oly sokszor tévesen
itéljük meg, mi is igazán a bününk.-

-Legtöbbször azokra az erkölcsi botlásokra gondolunk, amire utóbb vala-
miképen rájövünk,- vagy éppenséggel miatta szenvedünk.- Ó de sokszor
gondoljuk "rosszul", hogy a "szenvedés" az "kereszt".- Isten világossága
kell ahhoz, hogy megértsük; a legtöbb szenvedésünk saját büneink miatt
vannak.--- A kereszt belső értelme pedig egészen más.-

-Luther meghatározását idézem a bünről:

-"BÜN: AZ EGÉSZ EMBER ISTEN-ELLENESSÉGE. Az a bün, hogy az em-
ber nem bizik az Istenben: a HITETLENSÉG. - Az un. erkölcsi bünök csak
az EREDENDŐ bünnek a gyümölcsei (következményei)."

-És egy másik megközelitésben: "A bün olyan SZELLEMI BETEGSÉG,
amely feltartózhatatlanul elpusztitja az egész embert.-

-Aki Jézus Krisztussal él, megszabadul a büntől.-
-Ez az uj élet állandóan a bünbocsánat légkörében folyik."
Vogel.-

-Mindez azért lett különösen fontos, amit előzőekben olvashattunk, a nagy
halfogás történetében,- hogy Péter, amikor látja a rengeteg halat, nem ott
akad el,- hogy 'jaj,de jó' gazdagok leszünk, ha mind eladjuk.... Hanem fel-
ragyog előtte JÉZUS ISTENI VOLTA ÉS HATALMA ! - Ebben a vakitó fény-
ben pedig meglátja egész nyomorult bünös voltát.-(milyen nagy kegyelem)

-És még sok év és nagy bukás és JÉZUS SZERETETE kellett ahhoz, hogy a
BÜNBOCSÁNAT KEGYELME is eljusson hozzá.- És hogy a bünbocsánat lég-
körében váljék hüséges apostollá !


L.