Eeyore írta:
Önmagától mindenki képtelen jó helyre sodródni. Maximum az Úr kegyelme képes összesodorni másokkal, olyan emberekkel, helyzetekkel, amik a segítségére lehetnek; már akkor, eleve elkészítve, amikor az ember erről még mit sem sejt.
Az egyházi kereső információ önmagában talán még nem elég. Az evangélium szívről szívre terjed, azt hiszem.
teljességgel összeomlottam és összezavarodtam. És azóta is hiányzik belőlem a döntési akarat,
Loisz írta:
Az Úr áldjon meg! Szeretettel L.
Nagyon szépen köszönöm, Loisz, téged is az Úr áldjon. (})
-Kedves Eeyore !-- Az "elköszönés" most "beköszöntőnek" is aktuális !
-Nagyon JÓ leveleket irtál,- mégis csak azt emelem ki, ami igazán SZIVEN
ÜTÖTT.- A fenti mondatok !
Az első és második mondatod egészen evangéliumi ihletésü.- Szerintem
nagyon IGAZ,- hogy végülis, -akármit gondolunk, mondunk, véleménye-
zünk, vagy találgatunk- "az Úr kegyelme" igazitja életünket.- De hogy ér-
ted a "maximum" kifejezést ? - Melyik értelemben? I."vminek a legmaga-
sabb foka", vagy II. "legfeljebb" (ért.szótár szrt.) - Ez zavar abban,
hogy egészen egyetértsek.
-A legfeljebbel semmiképen nem tudok egyetérteni !!- Nem legfeljebb,
ez nagyon pejorativ és nem egyezik a bibliai szellemiséggel.-
-De azzal igen,- hogy végül is a döntő az életünkben "az Úr kegyelme".-
Csakhát az a kérdés, - engedünk-e neki ? - Szerintem ezen áll, vagy
bukik. Erre való a szabadakarat, nem ?
-Gyönyörü mondat, és IGAZ is: "az evangélium szivről-szivre terjed."
(Ezért második leveled "számszaki" megoldása értelemszerüen kiesik a
jó lehetőségek közül.-----(mint magad is elismerted
)---)
-A következő mondatodra (mert őszintének fogadom el) csak azt tudom
mondani: - meg kell belőle "térni".- A saját "döntésképtelenség" helyébe
az Úr kezébe kell adni a vezetést és döntést.- Nekünk meg "csak" engedel-
meskedni kell.-
-Ez nem "kegyes szólam". Igenis, ha egyszer "megtértünk" az Úrhoz és
utána "összezavarodtunk" -mint ahogy ez mindnyájunkkal előfordulhat-
ez egy olyan bün, amit oda kell vinni Krisztus vére alá és Ő megszabadit.
-- A legjobb, ha elfogadjuk nagy reformátoraink jótanácsát és gyakorol-
juk a: "naponkénti megtérést".- Ami nem egyéb, mint minden este nagy-
takaritást kell tartani és a napi bünőket megvallva,- megtisztulni.
-Az összezavarodás nem Istentől van.- A nagy diabolustól való és egyedül
Jézus győzte le ! - Ha mi győzni akarunk, Jézushoz kell fordulnunk.
-Végül is: a hiányzó saját döntési akarat helyébe elfogadhatjuk Isten dön-
tési akaratát.- Csak annyit kell tennünk, amit Pál is tett: "Uram, mit
akarsz, hogy cselekedjem ?" - És amikor megértette, engedelmeskedett.
(NEM PRÉDIKÁLTAM, ÉN IS EZT HARCOLOM MINDEN KERESZTYÉNNEL
EGYÜTT, - mert : EZ A "HIT SZÉP HARCA".)
Szeretettel
L.