Dezi, ennyire szereted a (MAGYAR) pályinkát?

Miért tetted zárójelbe a MAGYAR szót?
Gondolom csak félreütötted a klavit előtte-utánna...
:*:

Nem a pálinkán, hanem a MAGYAR sikeren volt a hansúly.
Ezért tettem ebbe a totikba.


Egyébként az erdélyi-magyar pálikát jobban szeretem, márcsak hivatalból is.
Minden a mértéken múlik.

:*:

Üdv: Zoli

13 percig haldoklott a bitón
50 éve végezték ki Mansfeld Pétert
2009. március 21. 19:39

50 évvel ezelőtt, 1959. március 21-én, szombaton reggel 9 óra 22 perckor végezték ki az 1956-os Forradalom és Szabadságharc legfiatalabb mártírját, Mansfeld Pétert. Tizenegy nappal a 18. születésnapja után 13 percig haldoklott a bitón.

Mansfeld Péter (1941. március 10.–1959. március 21.) a II. kerületi Medve utcai általános iskolába járt, majd Csepelen, a Rákosi Mátyásról elnevezett tanintézetben lett esztergályostanuló, 1956-ban a Mávagnál dolgozott, a forradalom idején, 16 évesen a Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. Mindezért a forradalom véres leverése után, 1958 novemberében életfogytiglanra, majd 1959. március 19-én halálra ítélték, és tizennyolcadik születésnapja után ki is végezték.

(MNO)

Magyar nyelvérzék


Előzmény a hetvenes évekből. Értelmiségi ismerősünk mesélte, a nyáron Nyugaton jártak. Kérdésemre, hogy közelebbről hol, azt válaszolta, "Görögben". Kocsival Románián keresztül. Szóval átmentetek Erdélyen – mondtam minden hátsó szándék nélkül, inkább kicsit irigykedve. Egy pillanatra elgondolkodott, talán rosszallón is nézett rám, mintha azt mondaná: hogy jön ez ide, nem mindegy? De azért válaszolt: szerintem igen. Keresztülmentünk például valami klujnapoca (így ejtette) nevű városon. Az Erdélyhez tartozik, nem?

Igen, az Erdélyhez tartozik.

Aztán egy ráhangoló a nyolcvanas évekből, ami nem saját történet; két helyen és két változatban is olvastam huszonvalahány évvel ezelőtt. A lényeg a következő. Tanárnő a Felvidékre utazik mindenre fogékony és mindent tudni akaró kisfiával. Nem rokoni látogatásról van szó, de mivel nem mennek messze a határtól, természetszerűleg csupa olyan helyen járnak, ahol rengeteg magyar szót hallani. Ezzel kapcsolatos az édesanya panasza, amikor hazatérvén beszámol a barátnőjének. Minden jól ment, de a gyerek időnként nagyon nyűgös volt, állandóan faggatózott valamiről. Például miről? Például arról: hogyan lehet az, hogy külföldön vagyunk, és mégis magyarul beszélnek az emberek? Mit mondtál neki? Hát természetesen azt, hogy megtanultak magyarul. De mit mondtál, miért tanultak meg magyarul? Mit mondtam, mit mondtam, hát az igazat. Megtanultak, hogy ha átjönnek hozzánk, tudjanak magyarul vásárolni.

És a legújabb történet. Amerikaiak forgattak egy felvidéki kisvárosban. Egy magyarországi tévécsatorna hírt adott a készülő filmről, a forgatás körülményeiről, a szép "szlovák tájról" és a "szép szlovák városkáról", a történet és a forgatás helyszínéről. Képeket nem mutattak, csak beszéltek a produkcióról. Amint hallgattam, már harmadszor hangzott el a "Levoka" név. Kicsit angolosan, az affektáló médiasztár a középső szótagra teszi a hangsúlyt, mint a nagyok, azaz mint az amerikai filmesek, akik nyilván így ejtették a szót. Éppen ez segített a megfejtésben. Ami egyébként is pofon egyszerű volt. Abban tudniillik majdnem biztos voltam, hogy Levoka a Felvidéken nem volt, és nincs is. Innen egyetlen könnyű gondolati lépés, hogy nyilván Levocáról van szó. De hogy lesz ebből Levoka? Simán. Az amerikaiak nyilván jobban bíznak a saját – ékezetek nélküli – komputereikben, mint hogy megkérdezzék a helyieket, vagy egyszerűen figyelnének rájuk, miként ejtik városuk, a forgatás helyszínének nevét. Így kerülhetett forgalomba – írásban – a Levoca változat (a "c" fölötti hacsek vagy hacsik nevű, cs hangot jelölő kis horog nélkül), amelynek az angol nyelvérzék szerint valóban Levoka a kiejtése.

Persze, ha valakinek mindez érdektelen, és furcsa módon mégis inkább Lőcse, esetleg egy Jókai- regény címe jut eszébe, az vessen magára. Mert a végén még őt vetik "a történelem szemétdombjára" (egy SZDSZ-es képviselő kedvenc fordulata Dunaszerdahely kapcsán.) Mármint, ha hagyja magát. És főként, ha hagyjuk mi is, valamennyien.

De akkor már legföljebb a levokai fehér asszonyt fogjuk olvasni, esetleg hallgatni CD-ről rövidített, modern szövegváltozatban…

Pordány László, tanár

Aztán egy ráhangoló a nyolcvanas évekből, ami nem saját történet; két helyen és két változatban is olvastam huszonvalahány évvel ezelőtt. A lényeg a következő. Tanárnő a Felvidékre utazik mindenre fogékony és mindent tudni akaró kisfiával. Nem rokoni látogatásról van szó, de mivel nem mennek messze a határtól, természetszerűleg csupa olyan helyen járnak, ahol rengeteg magyar szót hallani. Ezzel kapcsolatos az édesanya panasza, amikor hazatérvén beszámol a barátnőjének. Minden jól ment, de a gyerek időnként nagyon nyűgös volt, állandóan faggatózott valamiről. Például miről? Például arról: hogyan lehet az, hogy külföldön vagyunk, és mégis magyarul beszélnek az emberek? Mit mondtál neki? Hát természetesen azt, hogy megtanultak magyarul. De mit mondtál, miért tanultak meg magyarul? Mit mondtam, mit mondtam, hát az igazat. Megtanultak, hogy ha átjönnek hozzánk, tudjanak magyarul vásárolni.

Magyar tudós a top 10-ben - A Scientific American magazin minden évben elkészíti tízes toplistáját azokról a személyiségekről, akik a szerkesztőség szerint munkájukkal a legtöbbet tették az orvostudomány, a közegészség és a környezet védelmének érdekében. Idén Barack Obama amerikai elnök és Bill Gates mellett egy magyar biológus, Nagy András is felkerült a listára. A kiemelkedő kutatási teljesítményeket, rendkívüli meglátásokat felsorakoztató Guiding Science for Humanity top 10-be bekerült kutató a torontói Mount Sinai Kórház vezető munkatársa - adta hírül az origo.hu. Nagy András és kollégái alternatív módszereket fejlesztettek ki az embrionális őssejtekhez hasonló sejtek létrehozására, érett, felnőtt sejtekből kiindulva.

Erika, a napokban beszélgettem az anyukámmal Kassáról. Számára olyan nagy élmény volt a város a székesegyház, amit pár éve tudott megnézni, hogy nagyon. Nem tudott betelni vele annyit sétáltak az utcákon és gyönyörködtek a városban. Nem is én emlegettem, ő hozta fel témának.

Nekem is az egyik legszebb, majd a legszebb magyar város a Kassa.

Kicsit szét vagyunk csúszva, kicsit eldurvultak vagyunk, s kicsit irigyek; szomorúak és agresszívek

Még a magyar feliratú sírköveket is újra kell faragni a Felvidéken


A szlovák nyelvtörvény elrendeli azon szobrok, emlékművek, sőt síremlékek feliratainak újrafaragását, amelyeken nincs legalább akkora méretű szlovák felirat, mint amekkorát az elhelyezők korábban saját anyanyelvükön rávésettek – hívták fel a figyelmet az aláírók.

A nyilatkozat aláírói felhívják a figyelmet arra, hogy „az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen, úgy véljük, minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell” – áll a dokumentumban.

Hangsúlyozták: az európai közvélemény felelőssége, hogy felemelje a szlovák törvény ellen a szavát, és az európai és észak-atlanti döntéshozók felelőssége, hogy ne várják meg, amíg ezek a feszültségek elterjednek és elmérgesednek, hanem időben tartóztassák fel az aggasztó folyamatot. Aláírásukkal - mint olvasható - hitet tesznek egy olyan Európa mellett, amelynek polgárai szabadon, félelemmentesen és emberi méltóságukban háborítatlanul élhetnek. „Hitet teszünk a nemzetek és etnikai csoportok közötti feszültségek elkerülésének és a szabadság Európája megőrzésének, megmentésének szükségessége mellett” – írták.

Mint olvasható, Szlovákiában az elmúlt hetekben olyan törvényt terjesztettek elő, amely „teljesen ellentétes az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelvével, amely szerint a Földön minden ember születésénél fogva szabad és egyenlő”. „Szemben áll a magyar-szlovák Alapszerződéssel, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségekről szóló Keretegyezményével és még sok más ajánlással”. Olyan törvényről van szó, amelynek értelmében az állampolgárok egy meghatározott köre számos helyzetben csak büntetés terhe mellett használhatja majd anyanyelvét, amikor azonos anyanyelvűekkel hivatalból érintkezik - áll a nyilatkozatban. Emlékeztetnek rá, hogy „a módosított törvény 2009. szeptember 1-jén lép életbe. A II. világháború - az emberi történelem legsötétebb eseménysorozatának, az etnikai alapon történő jogsértések és népirtás - 70. évfordulóján.”

A nyilatkozat aláírói között szerepel Ádám Veronika akadémikus, Jakov Barzilai magyar származású izraeli holokauszt-túlélő költő, Bábel Balázs római katolikus érsek, Bogárdi Szabó István református püspök, Csoóri Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő, Charles Ingrao, az indianai Purdue Egyetem történész professzora, elismert Közép-Európa szakértő, Ann Major Ausztráliában élő történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Ivan Sanders, aki a New York-i Columbia Egyetemen közép-európai és magyar irodalmat tanít, valamint Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező és Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke.