Kedves Erika!

Biztosan vezeti valaki a kezed, mert szerencsésen nyúlsz a billentyűhöz. Ez egy nagyon klassznak ígérkező topic. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy ekkora lelki töltés lehet egy fórumon. A vers gyönyörű. Köszönöm, köszönjük Egérkének és Neked. Csak azt sajnálom, hogy nekem miért nem jutnak ilyenek eszembe. Kénytelen leszek megtanulni a verset. Ez olyan lelki gyógyír lehet kritikus esetben, mint egy imádság.

Kedves Andi!

Ne légy félénk és tartózkodó. Jók a hozzászólásaid és szellemesek is. Apropó, hogy Ádám utódjaként önirónikus legyek: hozzászólások szerint rendezve a taglista elején igencsak vegyesen vannak a fiúk és a lányok. Lehet, hogy gépelni legalább annyira szeretnek a férfiak, mint a nők.

Kedves Zsolt!

Ismered azt az éneket,h: Nézem a csillagokat...abban van ilyen sor,:Ő fogja a kezemet.../csak sokszor melléütök /

Az nem baj, h. nem vagy költő, de legalább olvasod, megtanulod a verseket.Hozzám az a költő áll közel, amelyiknek a versét olvasva bólogatok: - igen, ez így van,ezt én is így érzem, csak én ezt nem tudom szavakba önteni...

Erika, a Sipos E. Á.-rádióinterjús CD milyen formátumban készül?

Boglárka, azt mondja a segítségem, h.RealPlayer lejátszó formátumában-rm.

Sziasztok!

Elsősorban azoknak a házaspároknak szeretnék ajánlani egy filmet, akikre érvényes a topik címe, átéltek már sok-sok szép évet együtt, s lehet, hogy egyszercsak aktuálissá válik a házassági eskü egyik régen elrebegett sora:

"...sem betegségében hitetlenül el nem hagyom, hanem hűséges segítőtársa/gondviselője leszek.."

valóban keresi-e az ehhez szükséges erőt az egészséges fél, vagy a könnyebb utat választva kisétál a házasságból?

A film címe: Az eskü/A Vow to Cherish/

Ezzel kapcsolatban van egy nagyon pozitív tapasztalatom, nem hívő! házaspárral kapcsolatban.
Kisgyerekkorom óta ismertem őket. Egészségesek voltak és szépek mindketten, amikor összeházasodtak, de az asszony 40 év körül lebetegedett valami gerincproblémával (a pontos diagnózist nem tudom), amikor én megismertem, már nehezen, bottal járt; fokozatosan romlott az állapota, míg végül lebénult, tolókocsis lett.
A férje kb. 20 éven keresztül látta el helyette hűséggel és kitartással a háztartást, és látta el őt magát is (fürdetés, öltöztetés, WC-re vitel stb.), egészen a szeretett társa haláláig. (Ő maga teljesen belesoványodott, de sosem panaszkodott.)

Megfogalmazhatatlan, mennyire tisztelem ezt az embert.

.....

NYOLCVANEGY ÉV BOLDOGSÁG

2009-ben ünnepelte nyolcvanegyedik házassági évfordulóját Nagy-Britannia legrégebb óta együtt élő házaspárja. A 101 esztendős Frank és a nála pár hónappal fiatalabb Anita Milforth 1928. május 26-án kelt egybe. A pár már évek óta egy plymouth-i idősek otthonában él. Frank hatvanéves korában ment nyugdíjba, addig a dél-angliai város kikötőjében dolgozott. Két gyermekük, öt unokájuk és hét dédunokájuk rendszeresen látogatja őket. Idősebbik fiuk, a most 74 éves Frank szerint szülei azért élnek együtt a mai napig boldogan, mert mindig tudtak örülni a kis dolgoknak is, de főleg egymásnak.

A házaspár mindkét tagja korához képest jó fizikai és szellemi állapotnak örvend. Az ilyen rekordhosszúságú házasságnak pedig nincs semmiféle különleges "trükkje" - mondják egybehangzóan. Elismerik, hogy néha még ma is összevitatkoznak ezen-azon, de hangsúlyozzák: minden este, lefekvés előtt csókkal és cirógatással búcsúznak egymástól, és ez a lényeg.

(Family magazin 2009/III)