Sokszor előfordul, hogy valaki szeretne valami nagon okosat mondani, hogy emlékművet állítson saját intellektusának, aztán hülyeség születik belőle.
Loisszal értek egyet, a két dolgot (érthető, imádható), nem lehet elválasztani egymástól.
Az objektív igazság Istenről, hogy Ő teremtette a világot, minden létezőnek a forrása, jó és Ő maga szertet. És ettől imádható.
üdv
ex

Van a nyelvészetnek egy külön ága, a pragmatika, amely a szavak, de inkább a kijelentések mögöttes jelentésével, a beszédaktusokkal foglalkozik. A szavak szemantikai (általános) jelentésén túl minden kijelentésnek van egy konkrét értelme, amit az a szándék körvonalaz, amellyel létrehozzák. Minden kijelentés egyben tett is. Ez nyilvánvalóan látszik az olyan igéken (performatív igék), amelyeknek a kimondása egyben egy cselekedet is, pl. megígérem, házastársaknak nyilvánítalak, érdeklődöm, stb. De legjobban talán a teremtés Igéjén látszik ez a beszéd-tett. Mondta Isten, hogy legyen, és lőn.
Kevésbé nyilvánvaló a beszéd és a szándék összetartozása más kijelentéseken, különösen azokon, amelyek közvetett beszéd-tettet hajtanak végre. Ezek a leggyakrabban félreérthetők. Mondok példát:
„Hányszor mondjam még neked, hogy ne dobd a csikket a szemeteskukába?”
Válasz (amennyiben a címzett félreérti a beszélői szándékot):
„Ötször”.
A beszélő szándéka (közvetett beszéd-tett) itt nyilvánvalóan a tiltás volt. Lefordítva: Ne … ! stb. A címzett pedig információkérésként értelmezte (félre). De vannak ennél sokkal összetettebb példák is, a fórum is jó kincsesbányája ezeknek.

A kiegészítésről, a magamé hozzáadásáról:
Minden értelmezés hozzáadás. De ez is kétféle lehet. Vagy odamegyek, ahol ő van; vagy átrántom őt oda, ahol én vagyok. Vagy megpróbálom megérteni, hogy hogyan érthette, megkeresni a szándékot, amivel tette a kijelentést, kiegészíteni a hiányosságait, vagy nem érdekel az ő szándéka, nem akarom megérteni, belekötök a szavaiba. Ilyenkor kész van a fejemben a válasz, tudom már, hogy hogyan értette. A kiegészítés itt úgy történik, hogy hátsó szándékokat tulajdonítok neki. Ez a belemagyarázás, projekció, összeesküvéselmélet-gyártás (egy magasabb szinten).

Azt, hogy szerintem mi volt a szándéka, a legelső ezzel kapcsolatos hozzászólásomban már elmondtam, de elismételem: a tantételeket az élő Isten elé állítani.

Hülyeség. Igen.
Köszönöm a szemléltetést .

Igen, igazad van. Bocsánat az elhamarkodott megjegyzésért.
Üdv szeretettel:
nX

A feleségem jól tud főzni, finom a gyümölcs levese, a WC és a fürdő mindig csiilog-villog.
Nem probléma neki, hogy itthon van a gyerekekkel és sok mindenben a segítségemre van.

Ez egy felsorolás mind arról a jóról, amit én a feleségemben látok, ugyan akkor ez még messze van az imádattól. (bocsánat, tudom, hogy csak Istennek jár az imádat, remélem nem értietek félre, amit gondolni véltem )

A lelkészünk mesélte, hogy meg kellett tanulnia a kommunista történelmet, meg is tette, ötösre felmondta a leckét. Minden tantételt bemagolt és vissza is tudta mondani.
Ettől még nem szerette a kommunizmust.

Sajnos ez igaz lehet rám is, hogy fejből vágom a tantételeket (objektív igazságok), de ez még nagyon messze van az Isten imádatától!

Ja és persze az is igaz, hogy az objektív igazságok az alapjai az imádatomnak, de nem ezeket imádom, ahogyan nem a finoman megfőzött gyümölcslevest imádom (értsétek jól) jó esetben a feleségem helyett és még csak nem is a feleségem "gyümölcs leves főző tudományát", hanem a feleségemet.

Ez egy magasabb szint, mert az EGÉSZRE mutat és nem a részre/részekre.

Pontosítok:
Azt, hogy szerintem mit szándékozott mondani, a legelső ezzel stb...

Hogy mi volt a szándéka, azt nem tudom. Talán meg akarta osztani velünk az egyik felismerését. Nem hinném, hogy szobrot akart állítani a saját értelmének. Nagyon nem.

De ez a történet éppen az ellenkezőjéről szól, mint a kiindulási tételünk.
Bármilyen ideológia, vagy vallás tantételeit képes lehetsz megtanulni és ötösre levizsgázni belőle, anélkül, hogy hinnél benne.
Egy hit tétel akkor válik objektívvá benned, ha hiszel is benne. Elfogadtad ténynek.
Ekkor viszont már nem válaszható el egymástól a lényeg és a lényeget leíró, arról szóló tan. Szerintem
üdv
ex

A feleségemről is írtam

Két példát írtam, ami "szintek"
Az első szint ez a történelmi feladat, a második a feleségem a harmadik lenne a lényeg.
A szeretet és az imádat között annyi szerintem a különbség, hogy az imádat "teljes belesímulás", valami olyan, ahol a taszításnak a legkisebb helye sincs.

Ezért lehet csak Istent imádni, mert még a feleségem kapcsán is vannak és lesznek "tantételek", amik szembe állítanak vele. Amik nem elfogadhatóak, befogadhatóak a számomra (gondolom én is így vagyok neki és másoknak)

Isten imádata az objektív igazságokon áll, de túlmutat ezen, mert az igazságok "csak" elvezetnek egy lényhez, aki egyedül imádni való.

Még egy példa.

A kresz táblák és szabályok objektív igazságok, de ezeket valaki létrehozta.
Ha ismerem a kreszt, akkor láthatom, hogy ezek a szabályok jók, élet mentők, közlekedést gyorsítók, segítők.
Ugyan akkor van egy magasabb szint, amikor azt az okos embert kezdem tisztelni, aki ezek mögött áll és ha találkozok vele, akkor már nem a stop táblát látom és ennek a kigondolásának a jó ötletét, hanem azt a személyt, akit csodálni tudok. Így a személyes találkozás mindig többet ad, mint a Róla tudott dolgok összessége.

Szerintem...

Nekem még itt jön a be a "hiszek neki", vagy "hiszek benne" különbség.
Te ennek a külnbségét miben látod?

Látom sikerült megint megsértődnöd.
De ez van. A művészetek, meg a bölcselkedések tele vannak ilyenekkel.
És ezt azután ismertem fel, hogy újjászületve elolvastam a Bibliát. Az ige szemüvegén át nézve nagyon sok emberi okoskodásról kiderült, hogy marhaság.
üdv
ex

Nem jól látod. Nem sikerült.
Neked viszont sikerült jól illusztrálnod - és ez nem tölt el örömmel, valóban, de miért kellene ezért megsértődnöm? - azt az "értelmezési" módot, amely meg sem próbálja megérteni a másik szándékát, egyszerűen elintézi annyival, hogy hülyeség. Lelked rajta! Visky András is hívő ember, gondolom újjászületve ő is többször elolvasta a Bibliát. Persze, attól beszélhet ő is néha marhaságot. Ex (cathedra) úr nemkülönben. Meg én is természetesen.
Üdv
nX

Az jutott még eszembe, hogy a szombat törvénye is ilyen objektív igazság volt.
A farizeusok tudták, hogy Isten a hetedik napon pihent, ezért pihenni KELL. Ez az objektív igazság.
Aztán jött Jézus, aki az objektív igazság ELÉ oda állította a személyt, a "lényt".

Talán ilyen formában láthatjuk azt, hogy az ember az objektív igazságokat imádja a teremtő Isten (lény) helyett, akko rszükség szerűen beteg lesz az imádata.
Mert az ember úgy teremtetett, hogy személyt imádhat csak egészségesen.

És itt jön be a gondolatok imádata (és ennek minden kivetített formája, kép, szobor, vers, szinmű, próza). Legyen ez másoké, vagy az enyém, ha ezek előtérbe kerülnek és személytelenné válik az Isten imádatom, akkor beteg lettem.

bezony...

ugye... "en pneumáti káj alétheja", vagyis "lélekben/szellemben és igazságban", legalábbis Jézus így mondta a "népegyházi hívő" asszonynak a kútnál...

ebből aztán persze mindenki mást hoz ki...

van, aki az IGAZSÁGra teszi a hangsúlyt ("MI AZ, hogy nem szombat? SEHOL nem törölte el Jézus a szombat parancsolatát, csak a farizeusok által a törvényre rárakott sallangokkal szállt szembe")

van aki számára a LÉLEK/SZELLEM a lényeg, de két csoport két teljesen különböző értelmezés szerint tartja ezt lényegesnek:
- lélek/szellem = ÉRTELEM ("értem, tehát hiszem")
- szellem = kenet = ÉRZÉS/ÉRZELEM ("érzem, tehát itt van a Szentlélek")

nem tettük könnyebbé a magunk számára a közös evezőre jutást... addig viszont csak körbe-körbe forog a csónak...


úgyhogy... Visky András csak mondott valamit.... (vagy én is hülyeséget beszéltem, ez is egy opció )

semmi gond, értjük

szóval:


Ill. valaKIT betett a szombat elé, az EMBERT! Valakit betett a törvény elé, a Személyt, ÖNMAGÁT!

Az a példa jutott eszembe, hogy egyszer megjelenik a KRESZ törvénykönyv írója a rendőr akadémián. Egyszerű pólóban, mint egy "srác", akinek az apja az egyik autószerelő a városban.
És akkor a rendőr akadémián bizonygatják neki, hogy melyik tábla miért így van és miért nem úgy.
És minden rendőrtiszt bizonygatja, hogy ő mennyire szereti a törvényeket a KRESZ szabályait és közben kidobják a fiút az akadémiáról.
Így is lehet szeretni az objektív igazságot.
Mert attól, hogy kidobták a fiút a stop tábla még stop tábla marad, ugyan akkor érdekes, hogy miért nem akarnak a KRESZ kitalálójával beszélgetni. (talán...... vannak szabályok, amit a rendőrök sem tartottak be...)

Lélekben és igazságban, de KIT? (és nem mit)

szerintem