Köszönöm!

Már beszámoltam nektek valamikor egy kisváros református gyülekezetéről, ahol a lelkész nagyon rosszul végezte a munkáját, és akkor még eufemisztikusan fogalmazok. Több mint 10 év után a város népe összefogott, és nyomást gyakorolt az egyházi szervekre, hogy találjanak személyi megoldást a kisváros gondjára. Végül is átlátva a problémát a vezetés nyugdíjazta a lelkészt, és egy fiatal lelkész házaspár került januártól a kisvárosba.

Az eddig 5-10 fővel kongó templom mostanra teljességgel megtelt. Van már a közösségnek kórusa, magánénekesei, gyerekkórusa is, akiket a lelkészné asszony irányít. A tagság vélhetően a mai modern adózás szempontjából megvakarhatóan ugyan, de lelkesen építette kalákában a teljesen lelakott parókiát. Az új lelkész ugyanúgy dolgozott, mint a férfiak, ami a korábbi lelkészről nem volt elmondható. Az épületet teljesen felújították, a kertet parkosították, füvesítették, gépkocsi feljárót építettek az eddig vadonos kertbe.

A lelkész hivatalos beiktatási szertartásán részt vett a város népe, valamint kb 50 lelkész, valamint katolikus, görögkeleti katolikus pap, katolikus hívek is. Magas rangú egyházi személyiségek is szóltak a közösséghez a szószékről, de a lelkészek, polgármesterek, és presbiterek is rövid kis beszédeket tartottak, melyekhez igéket fűztek.

A több órás beiktatás után a teljes templom népe átvonult a kisváros legnagyobb termébe, egy tornaterembe, ahol roskadásig megterített svédasztalok voltak hosszában a helyiség közepén. A 12 fős asztalok a terem két oldalán lettek felállítva, de nem hosszában, hanem keresztben, hogy el tudják helyezni azösszes embert.Volt aki két disznót ajándékozott a vacsorára, de mindenki hozzátette a tehetségéhez mérten amit tudott. Így valóban bőséges, és változatos, a résztvevők szerint nagyon finom volt a menű. A vacsora visszafogottan, testvéries, jó hangulatban lett elköltve a hatalmas tornacsarnokban.

A legmagasabb rangú egyházi vezető elmondta örömét afelett, hogy az emberek egyként összefogtak annak érdekében, hogy hasonlóan szép, keresztyén értékekkel teljes közösségi életet élhessenek, ahogyan régen őseik tették.

Bízzunk benne, hogy az új lelkészek áldásos munkája segít terjeszteni az igét, és a Szentlélek munkája áldást hoz a közösségre.

54. Kérdés: Mit hiszel a közönséges keresztyén Anyaszentegyházról?

Felelet: Hiszem, hogy az Isten Fia, világ kezdetétől fogva világ végezetéig, az egész emberi nemzetségből, Szentlelke és Igéje által, magának az igaz hitben megegyező, örökéletre elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok és mindörökké az maradok.

Észak-Korea az az ország, ahol a keresztényeket a legsúlyosabban üldözik.

Ebben az országban hivatalosan nincs karácsony, Jézus Krisztust száműzték az időszámításból. A 2009-es év Észak-Koreában 97-es évnek neveztetik, mert 97 évvel ezelőtt született „a nagy vezér“ Kim Il Sung, aki 1994-ben halt meg, azóta őt „örök napként“ kell tisztelni. Az fia, Kim Jong Il az egész országban üldözteti a titkos rendőrség által a keresztényeket és a harmadik generációig szándékozza őket kiírtani.
Az embereknek Kim Il Sung-ot és Kim Jong Il-t istenként kell imádniuk. Aki nem hajol meg az országszerte felállított hatalmas Kim Il Sung-szobrok előtt, az az ember annak a veszélynek van kitéve, hogy munkatáborba viszik. A nép szenved a korrupció által okozott éhinségtől. 30 munkatáborban szenved kb. 200.000 ember kegyetlen kínzások alatt. 70.000 keresztény van mukatábori fogságban, mert az állam ellenségeinek tekintik őket. Kínzások, kivégzések és embertelen kísérletek történnek minden nap. A foglyoknak napi 18 órát kell dolgozniuk mint rabszolgáknak.

Soon Ok Lee asszony 1994-ben szabadult ki 6 év munkatábori fogság után. Imádkozzatok Észak-Koreáért! - kéri a könyvében. A keresztények szenvednek a táborokban a legtöbbet. Némelyeket brutálisan bántalmaztak, hogy soha többé ne tudjanak az égre feltekinteni. Másokat leöltek vagy a fogolytársaikért haltak meg. De sokan énekeltek, amíg ütlegelték őket. Soha nem láttam olyan keresztényt, aki Urát megtagadta volna.

Az iskolákban a tanárok szisztematikusan kikérdezik a gyerekeket, hogy a szüleiknek van-e Bibliájuk. Egyszer egy gyermek kikotyogta, hogy a nagymamája a fotelban rejtett el egy Bibliát. Ezért az egész családot munkatáborba hurcolták.
Ri Hyon-Ok-ot, egy 33 éves hölgyet 2009 nyarán bibliaterjesztésért nyilvánosan kivégezték, és a férjét a szüleivel egy büntetőtáborba szállították.

Ennek a rendszernek soha sem sikerült, Krisztus testét Észak-Koreában megsemmisíteni. A súlyos üldöztetés ellenére mégis kb. 200.000 keresztény van az országban. A „földalatt“ találkoznak kis házi gyülekezetekben, behúzzák a függönyöket és suttogva énekelnek. Kívülről megtanult bibliarészletekkel erősítik egymást. A nehézségek ellenére növekszik az egység a keresztények között. A házigyülekezetek szövetkeztek és életre hívtak egy imakampányt. Imádkozni akarunk az országunkért. Kérünk, imádkozzatok velünk, hogy az evangélium átformálja az országunkat és hogy legyen erönk, hogy hűek maradjunk Jézushoz.
Ez a kérésük üldözött testvéreinknek.

Egy fejezet Soon Ok Lee könyvéből:

Az öntőde
Egy estén Február 1992-ben az öntődébe mentem. A napi munka már majdnem véget ért és nekem kellett a produkciót ellenőríznem. Láttam, amint 8 keresztény fogoly egy nagy metállkondért cipelt, amelyben olvasztott érc volt. Egy felügyelő szidalmazta őket hangos átkozódások közepette: Holnap megint átnevelés lesz, amiért ennyire csökönyösek vagytok! Holnap meg lesznek tisztítva a gondolataitok! Holnap mindenkinek elfogjátok mondani, hogy a Menny csak egy mese, különben meg lesztek ölve! Megértettétek ezt?

Egyikük sem felelt a felügyelőnek. A következő nap egy fontos nap volt az átnevelő programban és mindenképpen azt akarta, hogy ezek a keresztények megtagadják a hitüket. Ráüvöltött a férfiakra: Mért nem válaszoltok nekem? Azonnal válaszoljatok!
De ők továbbra is hallgattak. A felügyelő átkozódott: Ti kurvák fiai! Gyertek ide, mind a nyolcan, a padlóra veletek, arcal lefelé!
Odaléptek, letérdeltek és lehajtották a fejeiket. A felügyelő odakiáltott néhány többi fogolynak: Ezeknek a disznóknak egy leckére van szükségük! Úgy tesznek, mintha nem ismernének engem! Hozzatok égő fémet a kályhából és öntsétek rájuk!
A munkások arca fehérre vált. A folyékony fém több mint 1000 fokos volt. Tétováztak.
Velük együtt akartok meghalni? - ordított rájuk a felügyelő.

A munkások elszaladtak, hogy egy kondért hozzanak olvasztott fémmel. Ráöntötték a fémet a nyugodtan űlő keresztényekre. Hirtelen égő hús szaga érződött. Láttam, amint a keresztények teste összezsugorodott, ahogyan a folyékony fém a testükbe égett. A padlóra estem, majdnem elveszítettem az eszméletemet ettől a sokktól. Egyszer csak hallottam, hogy eszelősen üvöltök. Más foglyok is kiáltottak, amint a 8 keresztény meghalt.
Ráneztem a holttestekre. Mit hittek ezek az emberek?! Mi lehetett nekik fontosabb az életüknél?! Azokban az években ott a táborban sok keresztényt láttam meghalni. Egyikük sem tagadta meg azt az Istent, aki a Mennyben van. Pedig csak annyit kellett volna mondaniuk, hogy már nem hisznek Istenben és akkor szabadon engedték volna őket. Mért nem féltek ezek az emberek a haláltól? Az ő hihetetlen hitük egy nagy kérdést hozott fel a szívembe: Mit láttak ezek az emberek? Mi volt nekik - ami nekem nem volt?!

Források: Open Doors és Soon Ok Lee:
Lasst mich eure Stimme sein! - Sechs Jahre in Nordkoreas Arbeitslagern

Fordította: Dr. Esther Judith Becker

Mi az egyház?!
Jézus Krisztus teste és ahol Jézus Krisztus nem Úr és Király,ott nincs egyház!
Mert az egyház Jézus Krisztusban van és sehol máshol!
Minden ember bele tartozik,aki Jézus Krisztust személyes Megváltójának elfogadta!
Mert azoknak közössége alkotja az egyházat,akik a Bárány bűntörlő vére alatt vannak és naponként bűnbocsánatból élnek kegyelemről kegyelemre!
Mert csak arra nézve lehetünk mi egymás testvérei,hogy hitben elfogadjuk,miszerint Megváltó Urunk,Jézus Krisztus testét és vérét áldozta értünk!
Mivel az én bűneim törték össze testét és az én bűneim miatt hullott drága vére,hogy bűneimre így szerezzen bocsánatot,ezért az Ő megtöretett testéért és kihulló véréért a bűnbocsánatban vagyunk mi testvérei egymásnak!
Testvérek az Ő értünk megtöretett testében és értünk hulló vérébe vetett hitben!
Mert keresztáldozatával ezt a drága ajándékot szerezte meg az Övéinek!
Jézus Krisztus testében és vérében testvérek vagyunk és ez a Krisztus test az egyház!
Jó lenne,ha ezt azok a törvényhozók is megértenék,akik a megalkotott egyháztörvényükkel tizennégy egyház közül négy szentháromságot tagadó gyülekezetet is egyháznak minősítettek!

Az egyház látható és ugyanakkor láthatatlan,ugyanis a különböző látható gyülekezetben lévő megváltott emberek láthatatlan egysége!
Biblia - szövetség fontos kérdések előadás címe: Milyen az igazi egyház?
http://w273.dobd.hu/audio/sipos_ete_alm ... 5oQNf63CUO

Lehetetlent kérsz a törvényhozóktól.
Ez az egyház-elismerősdi azért nonszensz, mert az állam jogi kritériumok alapján tudja (=képes, van rá módja) csak megfogni az egyház fogalmát, amely lényegét tekintve nem jogi kategória, ezért bújik ki hol egyik, hol másik felekezet a "szekta"-meghatározás alól pl. Az államtól teológiai ismérveket elvárni az egyház meghatározásánál nem lehet, mert az nem kompetens teológiai kérdésekben. Még kevésbé lehet a Krisztus-test láthatatlan egyház felismerését számonkérni, hiszen arra egyetlen halandó ember sem kompetens. Egyszóval, akárhogy tesz az állam, amikor magára veszi az egyház fogalmának meghatározását, szükségszerűen téved: ha jogilag határozza meg, akkor a lényeg csúszik ki a markából, ha teológiailag, akkor átlép egy általa nem ismert területre, ha a Krisztus-követés szempontjából, akkor meg lehetetlent vállal magára.

Aki pedig földi elismerésre áhítozik, az nagyon könnyen az ördög csapdájába kerül. Úgyhogy ne bánja sose, akit nem ismertek el, és ne örüljön, akit elismertek!
Üdv
nX

Ámen!

Ebben teljesen egyetértünk. És általában idáig Péterrel is egyet szoktunk érteni. Az egyet nem értés mindig abból jön, hogy logikusan mi következik a fentiekből?
Hát az, hogy totálisan elhibázott a kedvenc kormányának pártjának az egyházpolitikája is.
De még súlyosabb baj az egyháztörvénnyel az, amiről egyáltalán nem beszél a sok okostojás újságíró sem. Mert miről beszélnek? Arról, hogy ki került be az elismertek közé, de a lényeg az előtte lévő kb. 70 oldal. Azt a legtöbben nem olvasták, még a kritikusok sem.

Számomra ez nem "Egyház törvény", hanem "Támogatási rendszer törvény". Rossz a neve, de mindenki tudja, hogy itt nem lelki témákról törvénykezünk s beszélünk, hanem egyedül anyagi dolgokról.

Ebben meg már kompetens az állam és a jelenlegi vezetés is.
És az a rendszer, amit behoztak sokkal jobb, mint a régi, miszerint bárki megkaphatja ezeket az anyagi támogatásokat, aki csak akarja.

Az, hogy te minek nevezed nem számít. Az alkotói nem tévedésből nevezték "Egyház törvény"-nek. A támogatás tűrés, tiltás háromszög pedig nagyon is tudatos értékrend közvetítést jelent. Tehát az egyházak támogatása elismerése akkor is az egyházak értkbesorolását jelenti, he te ezt nem tekinted annak. A kognitív disszonanciát úgy próbálod feloldani, hogy ezt nem akarod az egyházak megítélésének tekinteni, mert a lelkiismereted még működik és az azt mondja, hogy ez nem bibliai, vagyis a kormánynak nincs erre kompetenciája. Viszont kedvenc kormányodat nem mered kritizálni amikor az istentelen dolgot tesz.
Vagyis egy bibliai igazság elé helyeztél egy pártszimpátiát.

Vegyük példának a Ctrl+C (billentyű kombinációs másolás pl a szövegszekesztőben) vallást, merthogy készülnek ilyen vallást létrehozni. Néhány ember össze tudná dobni a régi törvény szerint ezt az "egyházat" és príma adó és egyéb kedvezményeket kapna az államtól. Ki döntse el, hogy a Ctrl+C "egyház" jogosan kap-e anyagi támogatást? Három verzió van.

1. A régi rendszer, a régi törvény jó. Szinte automatikusan jár a kitalálónak a kedvezmény
2. A bíróság döntse el, mert ők a törvényi igazság alkalmazói
3. A parlament döntse döntse el, mert nem elvi (vallási igazság) alapon, hanem a népképviselet alapján döntenek arról, hogy melyik egyházat tartja a lakosság egyháznak. Melyik egyháznak jár az anyagi kedvezmény, juttatás.

Szerintem a népképviselettel bíró parlament az a szerv, amelynek meg kell tudni határozni, hogy az őket delegálók szemében mely egyházak nevezhetők valódi egyháznak. Ebben a kérdésben nem dönthetnek ideológiai alapon, csak az Alkotmányban meghatározottak alapján. Valamint a népképviseleti közmegegyezés szerint, amelyet képviselnek a parlamentben a tagok.

Szóval az Alkotmány és a népképviselet határozza meg, hogy melyik egyház kapjon támogatást, kedvezményt. Vagyis melyiket fogadja el a Parlament egyháznak.

A legegyszerűbb és legkézenfekvő megoldás vagy nem jut eszedbe, vagy úgy rettegsz tőle, hogy alternatívaként sem akarod megemlíteni.

Mitől kellene rettegnem?