belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2016. április 18., hétfő - Jakus Ágnes

Ahol a világosság lakik

Dolgaim címmel nyílt kiállítás Egry József képeiből a budapesti Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeumában. A huszadik századi modern magyar festészet egyik legjelentősebb alakja „a teremtő, szerelmes, az emberrel megbékélő Istenben hitt, a szegények, a megalázottak, a meggyötörtek Krisztusában" – hangzott el a tárlat megnyitóján.

„Egry József megtanít arra, hogy szépséges lehet egy ablak mögött álló nő, vagy a víz tükrét leső férfialak a stégen. Nemcsak meg merte festeni a színeket, de meg is tudta festeni a vizek és hegyek, a párafoltok és a szőlőhegyek fényeit. A tökéletlent is úgy ábrázolta, hogy az tökéletes legyen" – mondta a kiállításmegnyitón Timár Gabriella, a budapesti Bibliamúzeum vezetője. 

A tárlatra győri, miskolci, bajai, kecskeméti, valamint veszprémi múzeumokból és a Magyar Nemzeti Galériából érkeztek műalkotások. Nagyméretű olajfestmények, tenyérnyi levelezőlapra készült rajzok, olajpasztell, akvarell, ceruzarajz és sokszorosított grafika egyaránt található közöttük. A látogató a korai alkotásoktól a késői festményekig több mint ötven művet tekinthet meg, ezek közül csaknem egy tucat önarckép. A kiállítás a Dolgaim címet viseli – a kifejezést a művész maga használta, amikor alkotásairól mesélt.

Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója Egry József (1883–1951) életéről és művészetéről beszélt a megjelenteknek.

Mint mondta, a festő hatvannyolc életévéből negyvenet alkotással töltött, a huszadik század különleges korszakában. Nyomasztó nincstelenségben nőtt fel, gyermekként a színház és az önfeledt rajzolás jelentett számára menedéket. Fiatalon kezdett festeni, Lyka Károly segítségével egy évre Párizsba került, aztán Belgiumban töltött néhány hónapot, ahol többek között Jan van Eyck, Rembrandt és Grünewald képeit tanulmányozta. „Utóbbit azért, mert kevés mester tette annyira magáévá Krisztust a piktúrában, mint ő" – idézte a festő szavait a múzeumigazgató. „Egry József ideje nagy részét a kikötőben töltötte: munkásokat, rakodókat, hajósokat festett széles, vaskos ecsetvonásokból felépített, kontúrok közé zárt kompozícióiban. Újabb hosszú útra csak élete delén, 1930-ban indult, amikor barátai anyagi támogatásával eljutott a szicíliai Taorminába. Itt festett képei remekművei közé tartoznak."

De meghatározó egy másik víz közelsége, a Balatoné is. Egry előbb felesége keszthelyi házában, majd a badacsonyi vincellérházban, végül az állomás közelében épített műtermes hátban élt és alkotott. E vidék és a szelíd pannon táj népe magával ragadta őt – mondta Kovács Zita. „Egry József kristálytiszta szerkezetű képein jellé válva jelenik meg a látható és a láthatatlan világ: a szántóvetők, pásztorok, szőlőművesek világa. Vonalaival végigsimítja formáikat, színeivel átvilágítja testüket, hogy szemünk behatolhasson szívük, lelkük legmélyéig. A Balatont a szegény halászok avatják szentté – írta naplójában –, láttam egy öreg parasztot, amikor belemártotta ujját a Balaton vizébe és keresztet vetett magára."

Krisztus és a Szentírás lelkisége 1901-től minden alkotásában jelen van, s ez külön helyet biztosít számára az egyetemes keresztyén művészet történetében – zárta gondolatait a múzeumigazgató. „Ahogyan Grünewald, ő is a teremtő, szerelmes, az emberrel megbékélő Istenben hitt, a szegények, a megalázottak, a meggyötörtek Krisztusában. Ezt a lelkiséget, Isten-keresésének stációit fogalmazzák meg önarcképei is. Egry József tudta: csak úgy ismerhetjük meg a Genezis okát és értelmét, a teremtés és a teremtett világ titkait és csodáit, ha megértjük, hogy a Teremtő maga is művész."

„Egry József festészete számomra titkos ajándék volt mindig" – ezt már Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke mondta.

„Az első szép, színes művészeti album, amire pénzem tellett segédlelkészként, egy Egry-album volt. Egy antikváriumban vettem még a nyolcvanas évek közepén – azóta is áldom, aki eladta és én így hozzájuthattam. A leginkább az Aranyhíd ragadott meg – mint mindenkit, aki a Balatont akár egyik, akár másik végéről nézvést átélte már, hogy nem ok nélkül kérdi az Úr Jóbot: melyik út visz oda, ahol a világosság lakik?"

„Ha el akarunk jutni a létünk titkához, ha érdekel még eredendő meghatározottságunk, ha tudni akarjuk, hogy az isteni igen megelőz minden tagadást, akkor arra kell elindulnunk, amerre a világosság lakozik" – folytatta az egyházvezető. „A világosság Krisztusban felragyogott közöttünk –, arra van az út, amely a feltámadáskor túl fölemeli a sötétlő sírüregtől a tekintetet a mennyei dicsőségig. Az a dolgunk – ha Istennel van dolgunk –, hogy ékesítsük magunkat fénnyel, hogy el ne vétsük, merre vezet az út."

A kiállítótérben egy kis cölöpmólót is elhelyeztek a tárlat rendezői. A püspök azt mondta: ez a szemlélődés helye – a szemlélődésé, amely korszerűtlen. „A modern kor az ismeretet, a tudást a dolgok megragadásában, kézbevételében, manipulálásában, mérlegre tételében, kiporciózásában, megmérésében látja. A régiek szerint az igazi ismeretet kontemplációban nyerjük el. A tudás nem zsákmány, nem ragadomány, hanem ajándék. Nem felkutatás és felfedezés, hanem rátalálás és beismerés. De mit mondok itt modernről és régiről? Inkább emberiről és örökkévalóról kell szólni. A fény az örökkévaló előszobája, a világosság a mulandó határa, ahonnan a mindig-valóba nyithat óhajtó szívünk" – fogalmazott.

A tárlat közepén elhelyezett stég a pasztellkrétákkal pedig Egry József világába röpíti a látogatót. A festő szeretett horgászni a magyar tengeren, a műterméhez közeli stégen készített skicceket, majd a terveit otthon festette meg – mondta érdeklődésünkre Horváth Gyula belsőépítész, a kiállítás rendezője. A Ráday utcában időszakosan megtekinthető gyűjtemény másik érdekességére is felhívta a figyelmet: az önarcképekre. „Egrynek nem nagyon volt modellje, nem is nagyon szeretett velük dolgozni, ezért önmagát festette meg a legkülönbözőbb módokon."

Egyik kedvenc mondata az volt, hogy a festő csak akkor szóljon, ha a képe nem mond semmit, de akkor is jobb, ha hallgat – tette hozzá. „Annyit azért megállapíthatunk, hogy csupán néhány szín jelenik meg Egry itt látható képein. A korai komor, sötét színek kivételével az újabbakon szinte ugyanazok az árnyalatok ismétlődnek, a festő mégis ezekkel tesz csodát. A fény, a semmi, a levegő visszatérő jellegzetességek, ugyanazok az ablakkeretek, részletek, ölelések, finom ívek ismétlődnek, egy kis sás és mégis ott vagyunk ugyanabban a tájban, saját helyünkön – otthon."

Egry József művészetét igazán halála után kezdték értékelni. Volt ugyan néhány gyűjtő a két világháború között, aki érdeklődött munkái iránt, de nagy galériákba nem tudott bekerülni, valószínűleg mert semmilyen irányhoz nem tartozott – független volt. „Magányosnak nem mondanám, bár szerette a magányt. Tóparti műterme a badacsonyi ház emeletén kapott helyet. A lépcső tetejére föltett egy széket, hogy a felesége se zavarja, amikor fest. A rádió is zavarta. A maga mikrovilágában alkotott, ám az a világ nagyon gazdag volt."

Nem kirakati kereszténység volt az övé – jegyezte meg Horváth Gyula.
„Az előtérben elhelyeztük Gink Károly fotóművész nagyon szép, részletgazdag, közeli portréját Egry Józsefről. Szigorú, kemény, életgyötört arc volt az övé, de a szemében ott van az a gyönyörű melegség, finomság, lélek, ami a munkáiban is."

Egry József Dolgaim című kiállítása megtekinthető a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye Bibliamúzeumának kiállítótermében 2016. szeptember 30-ig, minden héten hétfőtől péntekig 10 és 19 óra között (1092 Budapest, Ráday utca 28).

Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás

Kapcsolódó dokumentumok:
2019. augusztus 20., kedd,
Vajk napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 7033
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45113999

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat