Abaújszántói Református Egyházközség

Abaújszántó a Zempléni-hegység nyugati nyúlványai és a Szerencsi-dombság által közrefogott völgyben, a Szerencs- és az Aranyos-patak összefolyásánál elhelyezkedő nagyközség. Ez a település a történelmi Magyarország idején virágzó mezőváros volt, rajta keresztül fontos kereskedelmi út vezetett. Szőlő és bor termeléséről, csizmadia műhelyeiről volt nevezetes.

1530-as évektől jegyzik a krónikák az itt folyó protestáns hitéletet. Olyan nagy hírű reformátorok dolgoztak itt, mint Gálszécsi István, Thúry Farkas Pál és Thúry Mátyás, aki a Biblia fordításában segédkezett Károli Gáspárnak más környékbeli lelkipásztorokkal együtt. A középkori templom a XV. században épült, és a XVI. században a néppel együtt reformátussá lett, de a XVII. század végén a katolikusok elvették. 1705-től megint református volt, míg 1751-ben a királynő véglegesen a katolikusoknak adatta.

Mivel a reformátusok sokan voltak, 1751-ben megengedték nekik, hogy új templomot építsenek. Ezt a mai templomot 1752. december 3-án Csáji Márton püspök szentelte fel. A templom 1864-ben leégett, de nem sokkal később újjáépítették. Az új épület barokk stílusban újjáépül.

A templomban lévő szószék és úrasztal, valamint a teljes berendezés szintén a barokk stílusnak a jegyeit hordozza. A templombelső 9*22 méteres. A 28 m magas torony az északi homlokzat előtt áll. A belső teret sík famennyezet fedi. 1953-ban orgonát kaptak, amit a keleti oldalhajóban állítottak fel. Az éneklő karzat építtetője Hunyor István; a kovácsoltvas munkák egy részét Molnár Pál készítette.