Abaújszántón élünk, ahol Abaúj és Zemplén találkozik a fenyő borította Sátorhegy völgyében. A hegy tetején álló kereszt emlékeztet a dicsőbb múltra és figyelmezteti a mai embert.
Ez a település a történelmi Magyarország idején virágzó mezőváros, rajta keresztül fontos kereskedelmi út vezetett. Szőlő és bor termeléséről, csizmadia műhelyeiről volt nevezetes. Ma nagyközség 3 és fél ezer lakossal és jellemző az itt lakók között a munkanélküliség. Abaújszántó a Zempléni-hegység nyugati nyúlványai és a Szerencsi-dombság által közrefogott völgyben, a Szerencs- és az Aranyos-patak összefolyásánál elhelyezkedő nagyközség. Vasútállomása és megállóhelye van a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonalon, közvetlen autóbusz összeköttetése Miskolccal és a környező településekkel. Fekvése, természeti adottságai alapján jelentős szerepet töltött be a Hernád-völgyi nemzetközi kereskedelmi útvonal fontos állomásaként, e mellett jelentős szőlőművelő és bortermelő vidék volt és ma is az. (A híres Hegyaljai-borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor hegytől az abaújszántói Sátor-hegyig terjed.)
A valamikori járási székhely, amely rendelkezett járásbírósággal, telekkönyvi-, jegyzői-, pénzügyi- és adóhivatallal, 90-es évekig látványos visszafejlődésen esett át. Jelenleg a sok gonddal nehézséggel küzdő települések egyike. A történelmi múltú nagyközség lakóinak száma 3468 fő. Összetétele heterogén iskolázottság, életmód és vallás tekintetében egyaránt.
A lakosság 38%-a munkanélküli. Az általános iskola 487 diákja közül sok a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanuló, ezeknek többsége kisebbségi családok gyermekei.
A munkahellyel rendelkezők többnyire a fellendülő helyi vállalkozások alkalmazásában keresik a megélhetőséget (ABA GUMI Kft, Mw-B Pince Kft, Nektár Kft, Tokaji Borház Kft, Zentó Piért Kft stb.)
Az értelmiségi, melynek egy része "betelepedő", az általános iskolában, a helyi Mezőgazdasági Szakképző Intézetben, valamint, a Polgármesteri Hivatal alkalmazásában tevékenykedik. A betegek ellátását két orvos és egy fogorvos végzi. Abaújszántó kereskedelmi ellátása a környékhez viszonyítva jónak mondható. Egyre több magánbolt nyílik és ez javítja az ellátást. A környező falvak lakói gyakran járnak ide bevásárolni. Piaca egyre bővül. A településnek van gyógyszertára, OTP-je, takarékszövetkezete, strandja, átépített művelődési háza, két tüzépe, magánvállalkozásban lévő panziója, Öregek Napközi Otthona.
A nagyközség helytörténeti gyűjteménye a Béke úton, az ún. kapitány vagy Ulánus házban várja a látogatókat. A helyi értékes látnivalók a templomai. A műemlék római katolikus templom a Szent István téren áll, a XIV-XV. századi gótikus eredetű. A műemlék jellegű református temploma barokk, az evangélikus copf, a görög katolikus érdekes ikonosztázionjával tűnik ki. A nagyméretű, felújításra váró Patay kastély a közeli Cekeházán (közigazgatásilag Abaújszántó) az 1820-as évekből való klasszicista épület.
A környékbeli községből vásárlás céljából idelátogatókon kívül jelentős idegenforgalma nincs. Alkalmanként, augusztus 20-án a szántói származású neves személyeket vissza várja a község lakossága.
A természeti szépségű Sátor-hegy tetején lévő kereszthez kiépített Kereszt-út vezet. Őrizendő hagyománnyá válik a nagypénteki zarándoklat, amely a stáció állomásain végighaladva a kereszthez visz. A kirándulást és túrázást kedvelőket kora tavasztól késő őszig vonzza a Szántóhoz közeli Aranyos-völgy.
A településünkön több civilszervezet működik, nyitogatja szárnyait, s jelen és a jövő feladatai, hogy valamilyen formában ezek egymásra találjanak.