Biharország gazdagabbik felén, - a síkvidék közepén, - nem sokkal Várad alapítása után, annak közvetlen szomszédságában egy kis falu született, amely az itt létesített monostorról - klastromról kapta a Szentjános nevet.

Ma már nehéz eldönteni, hogy melyik volt előbb; a klastrom vagy a falu, de az utóbbi elsőbbsége mellett szólnak a régészeti leletek, melyeket itt feltártak, ill. találtak. A település területén a bronzkor utolsó szakaszából származó leleteket tártak fel, a Klastrom-dombon végzett ásatások folyamán pedig megtalálták egy 11.-15. századi település nyomait.

A felsorolt régészeti leletek alapján megállapították, hogy a mai Szentjános területén és határában már az ókorban is éltek emberek, ugyanúgy a népvándorlás korában is, viszont állandó, tartós település az Árpád-kor első századaiban alakult, s létrehozói a honfoglalás után Biharban megtelepülő magyarok voltak - írja Kupán Árpád történész Hűség és helytállás - Biharszentjánosi krónika című könyvében.

A nagytekintélyű tudós kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond szerint "Szentjánost a Hontpázmány nemzetség telepítette a 12. század derekán. (...)A korai megtelepítés mellett szól, hogy itt Szentjánoson épült fel a nemzetség bihari-szabolcsi ágának közös monostora, s az emellett kialakult falvakon pedig az ágból származó összes családok osztozkodtak.(...) A Sebes-Körös benépesedett völgyszájánál fekvő terület azonban már az adományozás előtt sem volt teljesen emberi település híján. A két parton a Palotáig húzódó nagy tölgyes valamikor királyi vadászterület lehetett.(...)-
"Az új birtokosok első saját alapítású falujának Szentjánost tartjuk. Itt állott a közös monostor, melyről 1215-től van adatunk.(...)-
A fenti idézetekből kiderül, hogy kik és mikor alapították a falut, valamint az, hogy a mai Szentjános határát és a település területét a honfoglalás korában tölgyerdő borította, s az államalapítás után részét képezte a nagykiterjedésű bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület - írja Kupán Árpád történész krónikájában.

Szentjános első írásos említése 1215-ből való, a Váradi Regestrumban, az itteni monostorral kapcsolatos oklevelekben.

A népesség számának alakulása az évszázadok folyamán nagyon változó. A török uralom idején a lakosság szinte teljes egészében megsemmisült. A 18. és 19. században a kor pusztító járványa (kolera), és egy természeti katasztrófa (árvíz kétszer is) megtizedeli a falu lakosságát.

Biharszentjános jövőképe szempontjából elkeserítő méreteket öltött az 1983-2001 között, az őslakosság soraiban tapasztalható fogyás, mely a református egyház anyakönyvei alapján mutatkozik meg.

Az őslakosság fogyása a születések csekély számával, valamint a "divatossá- vált kitelepülési hullámmal hozható összefüggésbe.
A szentjánosi családok nagy része egy-két gyereknél többet nem vállal. Kevés a három vagy többgyermekes család. Jelentős a szép, nagy falusi portán egyedül maradt idős szülők száma, akiknek gyermekei a kollektivizált mezőgazdaság elől a városba költözött megélhetését biztosítani. Szintén megnőtt a falut elhagyó, Magyarországra, illetve más országokba kitelepültek száma.

A 2002-es népszámlálás alapján Szentjános lakosainak száma:1462.
Ebből református 1160, római katolikus 184, baptista 45, ortodox 36, görög katolikus 7, evangélium keresztény 4, adventista 3, unitárius 2, evangélikus 1, egyéb vallású 19, nem nyilatkozó 1.
Anyanyelv szerint: magyar 1413, román 47, szlovák 2.
Nemzetiség szerint: magyar 1408, román 51, szlovák 2, sváb 1.
Ha a lakosság kor szerinti összetételét vizsgáljuk, kitűnik, hogy a falu lakosainak 54%-át a 18-60év közötti emberek teszik ki, míg 22-22%ban a 0-18 év, illetve a 60 év fölötti lakosok.

A falu lakosságának nagy része konyhakerti növények termesztésével foglalkozik. Ezeket szabad földben, vagy fóliában termesztik nagy hozzáértéssel, saját szükségleteikre, illetve a fölösleget a nagyváradi piacon értékesítik. Ügyes, szorgalmas mezőgazdász a szentjánosi ember, már gyermekkorában megtanulja és megszereti a kertészkedés.
Többen a faluban és környékén létesített üzemekben, gyárakban illetve Nagyváradon dolgoznak a legkülönbözőbb szakmákban.